Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-03-19 / 64. szám
9 ZALAMEGYEI ÜJ9ÁÖ 1942. március 19. Részletes jelentés az arcvonal középső szakaszáról A véderő főparancsnokságának közlése (Szerint wittenbergi és sziléziai csapatok a keleti arcvonal középső szakaszán erős ellenséges kötelékeket vertek szét. amelyek megkísérelték a német állások áttörését. Az ismételt heves bolsevista előretöréseket nemcsak visszaverték az ellenség súlyos veszteségei árán, Iranern körül is zárták és meg is semmisítették ,az ellenség erős harci csoportjait. A kemény küzdelem során heves hóviharban és 25 fokig fokozódó hidegben erős csapásokat mértek két lövész- és négy lovas hadosztályra, úgyhogy ezek a hadosztályok kénytelenek voltak visszavonulni. Az ellenség több, mint tízezer halottat vesztett és több, mint kétezer fogoly került német kézre. A zsákmány 133 lövegből és nagyszámú könnyebb és nehezebb gyalogsági fegyverből áll. A közeli napokban mérsékelik a tojásárakat A tojás legmagasabb termelői és fogyasztói árát a közel látásügyi miniszter február hónap elején állapította meg, amikor a hideg időjárás magasább téli tojásárakat tett Szükségessé. Ez évben a tojástermelés a liosz- Szú tél miatt csak később indult meg és a rossz közlekedési viszonyok is megnehezítették a rendelkezésre álló mennyiség összegv lejtését. Ezért nem került sor a mai napig a téli magas tojásárak leszállítására és az idényszerűen alacsonyabb tavaszi tojásárak életbeléptetésébe. Most az időjárás megenyhülésével és az útviszonyok magja villásával a felhozatal jelentős mértékben megnövekedett, úgy, hogy a közellátásügyi miniszter a közeli lapokban rendeletileg fog intézkedni a tojásárak tavaszi idényszerű leszállításáról. — o — Előjegyzések a Baross Szövetségben a kender- és lenfeldolgozóra A Baross Szövetség országos központja ' átiratban hívta fel a fiókokat, hogy a Szövetségen keresztül jelentsék be a beszerzési nehézségeket. Az átiratot a zalaegerszegi Baross-fiók most megtartott népes taggyűlése tárgyalta, majd rátértek a város és a vidék társadalma előtt már jól ismert ügyre, a kender- és lenfeldolgozó telep létesítésének kérdésére. Felemlítették, hogy most, amikor az olajos növények termelését kötelezően elrendelték, az anyag biztosítottnak látszik, csak gondoskodni kellene olyan tőkecsoport létrehozásáról, amely a már sokszor kidolgozott terveket megvalósítaná. t ' A tárgyalások során Bácsay Ferenc annak ja nézetének adott kifejezést, hogy ennek az Újabb zalai kincsnek kiaknázására a város iparos- és kereskedőtársadalma egy helybeli pénzintézet közbejöttével hozzon létre olyan részvénytársaságot, amely elég erős lenne a feldolgozó telep felállítására. Á taggyűlés elhatározta, hogy küldöttsé- gileg keresik meg a főispánt, hogy az üzem létesítését helybeli részvénytársaság keretében előmozdítani szíveskedjék. Majd hozzávetőle'• gesen előjegyzést készítettek, hogy azok közül, akik hozzájárulásukat már beígérték, kik és mennyit jegyeznének. Jelentkeztek: Kakas Ágoston, Tóth Gyula, Németh József, Czobor Mátyás, Kov ács Testvérek, Bácsay Ferenc, Toplak György, Horváth Jenő, Papp Béla, Horváth József, Zelefai Béla, összesen 12 ezer pengővel. Ez az összeg azonban még a jelenvoltak részéről sem végleges, mert hangoztatták, hogy jóval magasabb jegyzésekre lehet számítani, ha a kérdés a gyakorlati megoldáshoz közeledik. Az a körülmény, hogy most már a Baross Szövetség is behatóan foglalkozik a kender- és lenfeldolgozó kérdésével, aminek legélénkebb bizonysága az, hogy egy megbeszélésen 12 ezer pengős megajánlások történtek az alap megteremtéséhez, arra enged következtetni, hogy a tervek nem maradnak csak tervek, hanem azok kivitelre is kerülnek. Ha Zalaegerszeg iparos- és kereskedővilága meghozza azokat az áldozatokat, amelyekre számítunk és, ha valamelyik pénzintézet is belekapcsolódik a dologba, akkor számíthatunk is eredményre. A modern háború hőse: a gyalogos A mai háborúban különféle fegyvernemek i vesznek részt egyszerre, gyalogosok, műszaki- , ak, tüzérek, páncélosok a legelső vonalban a legszorosabb egységben harcolva. E harcokra visszagondolva, mindenkinek más az élménye. Senki sem tagadhatja meg azonban az elismerést a gyalogostól, hogy mindent egybevéve neki van a legnehezebb dolga. Súlyosan esnek latba a kísérő körülmények a harc előtt is, utána is. A gyalogos számára nincs befolyása az időjárásnak, amely Itareba vetését gátolná, számára nincsenek feneketlen utak és mocsarak, amelyek legyőzését ne tételeznék fel róla; nincs kényszerű távolmaradás a küzdelemtől azért, mert járművekéi k II utolérni, mint például a gépesített csapatoknál. A gyalogságnál nem lehet szó olyan ellátási hiányról, mint például az üzemanyag- hiány a motorosoknál. A gyalogos nem fedezheti magát páncélossal és nem bízhatja magát nagyobb sebességre, mint biztonsági tényezőre, mert fel kell"találnia magát minden terepen és csupán lábaira van utalva. • ItHenüi ki vau szolgáltatva mindenféle i járásnak. Lcgtöbbnyire nehéz, erőltetett menő mán, kifáradva, vagy az ellenség előtt átvirrasztott éjszaka után lép harcba. Mindig a legrosz- szabb a szállása, ha van egyáltalán. Ezek a megváltozhatatlan körülmények szinte tragikusnak látszanak, ha szembeszegezzük velük azt a megállapítást, hogy a gyalogság most épúgy, mint azelőtt: a főfegyvernem. * * * Mindenki jól tudja, hogy gyalogság nélkül a többi fegyvernem olyan volna, mint egy test csontváz nélkül. Azt is tudjuk, hogy a fegyv erek mai hatóerejét számítva, bizony nem kis virtus kell ahhoz, hogy védtelen testtel vessék magukat az ellenségre, legalább is nem kevesebb virtus, mint a páncélosoké és repülőké. A gyalogság számára állandó állapotot jelent a testi és lelki megerőltetés. Heteken, hónapokon át. Az egyik harci élményt a másik váltja fel igen hamar, talán még súlyosabb. Lassanként magától értetődőnek kezdik tartani azt, ami minduntalan a legcsodálatosabb hősiességet rejti magában. A világháború legsúlyosabb állásharcaiban ezernyi ilyen tapasztalatot szerezhettünk. Keleten most mindez megismétlődik. Az offenzív harc sem ismer többé szünetet. Minden FIGYELEM! =-----Á ‘C C 'íj 'W, ► NjJ O u a. . H w J ^ » * H ü ARANY J.-U.28. o ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN > > > TELEFON 1—69 SZ. ÉPÍTKEZÉSI vállalkozó Faanyag, szén- és tfizifanagykereskedő, Kérem a nagyközönség szives pártfogását. siker után, — minél nagyobb volt, annál inkább, — növekszenek a követelmények. A páratlan lelki feszültséget jelentő közvetlen harci élményt újabb váltja fel, vagy pedig legjobb esetben sietős továbbmenetelés következik, amely a legkeményebb testi erőfeszítést követeli. És a végen ott áll újra a harc, amely most az elhárításnak még nehezebben viselhető formáját veszi fel. * * * Keleten számtalan gyalogezred van, amely csak homályosan emlékezik arra, hogy a bolsevisták elleni egész hadjárat alatt valahol sátrakban, vagy más gyatra szállásokon igazi nyugodt napot töltött volna. A gyalogos hadtestek nagy tömege, különösen, ha a középső hadcsoport helyzetére gondolunk, alig jutott egyszer is pihenőhöz. Bialystok és Minszk után éjjel-nappal tartott a végtelennek látszó menetelés előre, míg a Sztalin- vonal érődéinek áttörési harcainál újra a fegyverek vették át a szót. Ezek a harcok végsőkig menő lelki és testi teljesítményt követeltek meg. Közvetlenül ezután a hadseregcsoport nagy része széles fronton, igen kemény elhárító harcok közben nyomult előre és két oldalt Szmolenszk körül. A küzdelem módjait nem igen lehet ösz- szehasonlítani, annyit azonban mondhatunk, hogy a legdöntőbb szakaszon nem volt köny- nyebb, mint a világháborús nyugati front gyújtópontjaiban az állásharc. Ez kereken két hónapig ment így. Vidéki hírek Szegeden 15 nyilast ítéltek el nemzetgya- lázás miatt. Legtöbbjük fiatalkorú fiú és leány. Nyilas dalokat énekeltek, amelyek gúnyolják az alkotmányt és annak egyes intézkedéseit. Egyhónapi fogházat kaptak. A vezető tíz hónapot. Németi községben Ferenc Mihályné 72 éves asszony életúmtságában ollóval felvágta a hasát és amikor belei kifordultak, apró darabokra vágta azokat. Beszállították a kórházba, ahol rövidesen meghalt. Visnye községben Körmendi Jánosné a házuk padlásán a füstölt húsokat rendezte. A nagymennyiségű hó alatt a tető beomlott és Körmendinét maga alá temette. Férje ói gyermekei már csak a holttestét emelték ki a romokból. Huszonharmadik gyermeknek adott eletet Balassagyarmaton Torda Jánosné. Az anya és az újszülött fia egészségesek. Halálos szerencsétlenség érte a baranya- megyei Középes község határában, a lekete- erdői üveggyár szénbányájában Kalamar István 21 éves munkást. Kálmán Ferenc veszprémi gazdasási <’se- léd az istálópadlásról leugrott és beleesett egy, ott heverő vasvillába.
