Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-03-17 / 62. szám
XXV. évfolyam. 62. szám. Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: jtiftcgcrszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon» 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: H E R B O L Y FERENC Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 Postatakarékpénztár! csekkszámla: 49.368« f Hirdetések díjszabás szerint. _______ A vezetés jo£a a Dunamedencében Széchenyi István a nemzetiségi kérdésekben meglepően azonos elveket \all, mint első szent királyunk. Pedig Széchenyi kora még távolról sem volt tisztában Szent István államalkotó művének lényegével. S ha mégis azonos az egymástól nyolc évszázaddal elválasztott két felfogás, ez csak azt igazolhatja, fiogy itt a Kárpát-medencében elhelyezkedett népek együttélésének olyan rendező elvéről van szó, amely a teremtő magyar géniusznak sajátságos és tökéletes megnyilatkozása. A szentistváni elvnek az Intelmek sokat emlegetett mondataiból leszűrt elemei a következők: í. A jövevények vendégek, 2. befogadásuk haszonnal jár, 3. ez a haszon magukkal hozott nyelvük, szokásaik, fegyvereik, tudományuk különféleségéből származik. A vendég és a vendéglátó viszonya nem ismeri az autonómiát, vagy. a »svájci« mintát. A vendég a vendéglátó gazda védelmét élvezi. A házban a gazdáé minden jog, de viszont a gazda minden jóval ellátja az arra érdemes vendéget. A vendég annyi előnyt élvez, amcny- nyit ellenszolgáltatásaival kiérdemel. Á haszon, az ellenszolgáltatás: a minőség, a külön - féleség, az itthonitól elütő többlet. Miután ép- a különféleség, a sokféleség, a belőlünk hiányzó javakkal való gyarapodás, a kívánatos érték, ez kizárja a magy ar gazda részéről az átliasonítás szándékát. Ez az értelmezés összhangban van Szent István egyéniségével, amelyben két elem olvad össze: a lovasnomád pogány származás és a keresztény nevelés. Állaineszméje is e két szálból ered. A magyar államot kora keresztény felfogása szerint rendezi be, azonban nem másolja le »a germán népek közösségi szellemében fogant intézményeket«, hanem összeegy ezteti a kereszténységgel a régi, lovasnomád uralmi gyakorlatot. E gyakorlat lényege: a) Birodalom felülrétegezett különféle népekből, b) A birodalom pillére a leszármazás jogcímén uralkodó, vérében isteni küldetést hozó, korlátlan hatalmú vezér. Együtt a kettő: sokféleség erős összekarolása, a közösség érdekében! Széchenyi, — aki szerint »a nemzetiség isteni mű« — a nemzeti sokféleséget épúgy hasznosnak, sőt Isten terve megvalósításához szükségesnek tartja, mint Szent István. Korszerű vonás Széchenyinél, hogy a latin helyébe a magyar nyelvet akarja iktatni. Szent István a nyelvkérdésben még közön- bös. Széchenyi álláspontja természetes fejlődést jelent, mégpedig Szent István szellemében. Eszerint a nemzeti nyelv eszköze a ki- fejlésnek, tehát a magyar sem nélkülözheti. De a magyar saját nyelvét nem akarja más nyelvek rovására terjeszteni, hanem — Széchenyi szavaival élve — »mindenkit háborítatlanul és szabadon hagy mind vallásának* mind nyelvének, szokásainak' és nemzetiségi sajátságainak gyakorlásában«. Széchenyi tanítása egyezik Szent Istvánnal a másik főkérdésben, a vezetés kérdésében is. Szerinte a magyarnak megsemmisítése bűn volna, mert egy nem pótolhatói ezín tűnnék el az isteni tervből. De ugyanígy, amint saját fennmaradásunkhoz föltétlenül ragaszkodunk, nemzetiségeinket sem felkarjuk megsemmisíteni, sőt szabadon hagyA kormányzó köszöneté A kormányzó kabinetirodájából a következő leírat érkezett vitéz Teleki Béla gróf főispánhoz: — A Kormányzó Ur őíőméltósága szívélyes köszönetét nyilvánítja a fiának kormányzóhelyettessé történt megválasztása alkalmából Méltóságod által Zala vármegy e közigazgatási bizottsága nevében táviratilag kifejezett hódolatáért. Eelkérem, hogy ezt a1 vármegye közigazgatási bizottságának tudomására hozni szíveskedjék. — o— • ************************************************************************ A miniszterelnök a vármegyéhez Kállay Miklós miniszterelnök leiratban közli vármegyénk törvényhatóságával miniszterelnökké történt kineveztetését és az elnöklete alatt megalakult kormánynak kineveztetését is. Egyben annak a várakozásának ad kifejezést, hogy a törvényhatóság őt és minisztertársait a kormányzás feladatában törvényes hatáskörében hazafias buzgalommal és! eréllyel támogatni fogja. — o — A német-japán megértésről Oshima berlini japán nagykövet távirati sajtónyilatkozatot a.’ott a tokiói Yomiuri Shimbun című lapnak. A japán nagykövet rámutat arra, hogy a németek teljesen megértik a japán jellemet. A két nép nemzeti jellemvonásai igen hasonlóak, különösen ami a takarékosságot és a növényi táplálkozást ! illeti. Különösen elismerésreméltó, — hangsúlyozza a nagykövet nyilatkozatában, —hogy i a német nép mennyire készségesen alkalmazkodik a háború okozta korlátozásokhoz égj milyen nyugodt természetességgel működik együtt a birodalmi kormánnyal a hadviselés érdekében. *************A*************************A*A^r^ft%1^*****rt*MI************* Tengelyelienes tüntetések Brazíliában Mint Rio de Janeiróból jelentik, Brazíliában a tengelyhatalmak állampolgárai elleni tüntetések és fosztogatások a fővárosból a vidékre is átterjedtek. Különösen Bahia kikötővárosban voltak ilyen kilengések, ahol a tengelyhatalmak sok állampolgárát vették védőőrízetbe. A Rio de Janeiróban védőőrízet- be Nett személyeket a rendőrség korábbi be- J jelentése ellenére még nem bocsátották szabadon. Azoknak a német cégeknek száma, amelyek élére a brazíliai állam hivatalos ellenőröket nevezett ki, közben hétre emelkedett. *************A*ftift***|*****************************************A***A***0*^***te Szerbiában bezárják az összes korcsmákat Szerb minisztertanácsi határozat alapján elrendelték, hogy Szerbia minden helységében be kell zárni az összes vendéglőket, kocsmákat és egyéb vendéglátó helyeket. A rendelkezés alól csupán a fürdő- és túristahelyek mentesek. Ezekben csupán a kiskocsmákat zárják be, míg a nagyobb vendéglők üzemüket folytathatják. A nagy állami- és közlekedési utak mentén azök a vendégfogadói üzemek maradhatnak meg, amelyek utasoknak nyújtanak éjszakai szállást. — o — *********************************************************************** juk őket fejlődni, isteni küldetésüket betölteni. Viszont a Kárpátmedencében élő nem zetiségeknek is létérdeke a magyar boldogulása, biztos, erős élete, mert a magyarság) pusztulásával együtt pusztulnának ők is (az idők folyamán annyira összenőttünk). Emellett nekünk magyaroknak hivatásunk őket szülőföldjükön egybefogni, mert csak nekünk van erre alkalmas alkotmányunk, amely atyáinktól reánk szállott örökség. IlyeTi alkotmánya nincs sem a szlávnak, sem a többi környező népnek. Gyönyörűen fejezi ki mindezt a Legnagyobb Magyar következő mondataiban: »Közöttetek áll a szabadságnak az a tiszteletre-1 méltó törzsöké, amely a magyar név alatt, megsemmisíthetetlen erejétől fenntartva, a viharok minden dühével századokig diadalmasan bírt megvívni... Mint az Árpádtól kezdett szabadszerkezetű alkotmányunk örökösei, annál az elsőbbségnél fogva állunk fölöttetek, hogy csak mi képezhetjük Magyarországnak azt a középítő pontját, amely körül Ti egyesülhettek.«
