Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-03-16 / 61. szám
ZALAMEGYEI UJ8A0 Fejszével vagdalta meg a rokonát egy monostorapáti ember nek kísérlete miatt letartóztatta és behozta, a zalaegerszegi kir. ügyészségre. Az ügyészség a vizsgálati« indítványt már el is készítette és a vizsgálóbíró megkezdi Török Bognár Antal kihallgatását és intézkedéseket tesz az eset körülményeinek kiderítésére. Az 1942. és 1943. évi nyírásé birka- és báránygyapjú után fizetendő termelési prémium megállapítása tárgyában a m. kir. köz- ellátásügvi miniszter rendeletet adott ki. B (szerint azoknak a juhtartó gazdáknak, akii folyó évi augusztus hó 15-ig a Futura Magyar Szövetkezeti Központok Arúszövetkezet: Rt.-nak, vagy a Futura igazolt bizományosainak több birkagyapjút, illetően folyó évi október hó 15-ig több báránygyapjút szolgáltat inak be, mint amennyit az 1941. évnek ugyanebben az időszakában a Fu.túrának, vagy igazolt bizományosának, illetően a v ásárlásra jogosított gyárosnak vagy kereskedőnek beszolgáltattak, a múlt évben beszolgáltatott és igazolt mennyiségen felüli gyapjútöbbletért a múlt évi 120.000. számú árkormánybiztosi rendelet VII. fejezetében megállapított áron felül termelési prémiumot kell fizetni. A termelési prémium a birkagyapjúnál •— a középfínom fésűs »A« 30 31 százaiékos alapminőségre vonatkoztatva — a beszolgáltatott gyapjú több let minden kg-ja után 1 pengő, a báránygyapjúnál pedig az — »A« 30/31 százalékos merinó báránygyapjú alapminőségre vonatkoztatva .y— a beszolgáltatott gyapjútöbblet minden kg-ja után 65 fillér. A termelési prémiumot minden levonás nélkül kell fizetni. A rendelet kimondja még, hogy a gyapjú termelési prémiumot az 1941. évi mennyiséggel szemben beszolgáltatott 1943. évi nyíráséi gyapjútöbblet után is ki kell fizetni, ha a birkagyapjút 1943. évi október 15-ig a juhtartó gazda a Futurának, vagy a Futura igazolt bizományosának beszolgáltatja. Az 1943. évben a gyapjútermelési prémiumot az 1942. évi szaporulatból létesített új juhásza- tok állományáról, valamint a saját nevelésű szaporulatról nyírt gyapjútöbblet után is ki kell fizetni. Jelentősen fejlődik a vidék gyáripara Az MVS jelenti Budapestről, hogy a magyar gyáripar az utóbbi években lendületesen fejlődött, ami a statisztikai adatokból is szembetűnően megállapítható. A Statisztikai Értesítő adatai szerint 1932. óta Budapesten a gyáripari vállalatok száma 1165-ről 1555-re emelkedett, tehát a fővárosban 33 o/o-kal több gyári jellegű üzem dolgozott 1939-ben, mint 1932-ben. Ha az adatokat a vidéki gyáripari termelés adataival összehasonlítjuk, űgv a vidék fejlődése alig marad el a főváros mögött. Vidéken a fejlődés ugyanis 28 százalékos, vagyis ott 2170-ről 2767-re emelkedett a gyáripari vállalatok száma. Jellegzetes az is, hogy a gyári jellegű üzemek számának szaporodása Budapesten hanyatlás nélkül évről-évre tartott, vidéken ellenben 1932. és 1933. között a növekedés még egészen jelentéktelen volt. A z üzemnapokra vonatkozó adatok szerint a fővárosi gyártelepeken a termelő munka évről-évre megszakítás nélkül nőtt és az emelkedés nyolc év alatt 41 százalékot tett ki. Vidéken ugyanez idő alatt csak 24 o/o-os volt a fejlődés. Jellegzetesek az alkalmazott munkások számára és munkaidejére vonatkozó adatok, amelyek szintén a magyar gyáripar újjáéledéséről tanusÖltözködjünk TÓTH GYULA úri és női szabóságából Kész nőikabát és ruhaosztály Uridivat és szöveteladás kodnak. A fővárosi gyáripari munkások 1932. évi átlagos 72.575 főnyi létszáma 1939-ben 8í o/0-kal többre, tehát 135.848-ra növekedett. A vidéki munkásoknál a létszám aránylag még nagyobb mértékben duzzadt meg, 104.176 főről 198.109-re, tehát 90 o/0-kal. Az ipari konjunktúra önmagában is jelentősen növelte a munkáslétszámot, de itt figyelembe kell venni azt. hogy a fejlődés következtében mindinkább több kisipari vállalat emelkedett fel a gyáripar szintjére, ami a munkáslétszám növekedésénél elég nagy szerepet játszott. A termelt iparcikkek értékének változása tekintetében a gazdasági válság után már az előző esztendőben megindult, de az érték- emelkedés annál nagyobb volt. A budapesti gyáripar által előállított cikkek bruttó értéke az 1933. évi 765 millió pengőről 1939-ig más- félmilliárdra, tehát valamivel több, mint kétszeresére emelkedett. Ez alatt az idő alatt a vidéki gyáripari hozam 969 millió pengőről kétmilliárdra ugrott, ami 114 o/0-os gyarapodásnak felel meg. Az üzemi kihasználás foka a termelési érték nagyságával mérve szintén nagyobb fejlődést mutat vidéken, mint Budapesten. Az egy üzemre, jutó termelési érték 1932-ben a fővárosban mintegy 700 ezer pengő volt, vidéken csak 465 ezer pengő, de már 1939-ben a fővárosban kevés híján elérte az 1 millió pengőt, vidéken pedig a háromnegyed milliót. Az ország gyáriparának az utolsó években bekövetkezett hatalmas fellendüléséből a főváros mellett a vidék egyre szélesebb körben veszi ki részét és, ha a; háborús megpróbáltatások vihara a fővárosnál nagyobb mértékben nem sújtja a vidéki ipart, akkor a fővárossal szemben fennálló hátrányos helyzete egyre kisebb lesz, ami ismét a gazdasági szervezet minden ágában érezteti majd a maga kedvező hatását. AWWVWWWVWWVWWWWWWWWWW TISZTELETTEL ÉRTESÍTEM kedves vevőimet és üzletfeleimet, hogy üzleti irodámat Zalaeger zeg, Kossuth Lajos-utca 32. szám alá helyeztem. Szíves megkeresést kér BÖDEY GYULA sör- és bornagykereskedő. Telefon: 378. női, férfi, gyermek Harisnyák nagy választékban Horváth Jenő divatáruüzletében Ausztrália londoni követe haladéktalanul segítséget kér Sir Earle Page, Ausztrália Londonba küldött különkövete, az angol hírszolgálat jelentése szerint egyik beszédében többi közt ezeket mondotta: — Indiának és Ausztráliának haladéktalanul erősítéseket kell kapniok. Ausztráliának joga van rá, hogy Angliától és Amerikától teljes és gyors segítséget várjon. Szá-, mítunk arra, hogy Angliától és Amerikától lőszert és utánpótlást, főleg repülőgépeket kapunk. Stratégiánk csak a támadás lehet. Nagyon kell takarékoskodnunk, többet dolgoznunk, többet gondolkoznunk és többet harcolnunk, mint az ellenség. Az angolok elsüllyesztettek egy francia tehergőzöst Tájékozott helyről közük: A ' »PLM 20« francia tehergőzöst március 1-én az északfrancia partok mentén el- süllvesztették. A hajón francia zászló lengett, amely jól látható volt. A gőzös személyzetének kihallgatása során kétségtelenül megállapították. hogy angol tengeralattjáró támadta meg a francia gőzöst. Mikép messük a fagyos szőlőt? Ha a csapok fagytak el, pótlásukra a tövükön, vagy a még idősebb törzsrészeken lévő rejtett rügyekből előtörő fattyúhajtások szolgálnak, amelyek abban az évben termést ugyan nem hoznak, de legalább a jövő évi termőfát biztosítják. Ha ezévi szálvesszőinek meghagyott \ eszsző fagy eí, kérdés, hogy az elfagyás a vesz- sző egész hosszára, vagy annak csak a felső részére terjed-e? Ha az egész vessző tönkrement, ennek pótlásául, illetően a jövő évi termőfa neveléséhez ismét csak a rejtett szemekből kiinduló fattyúhajtásokra vagyunk utalva, amelyeket idősebb törzsképződményeken, megfelelő helyen hagyunk meg. Ha csak a felső részt támadta meg a fagy, egyszerűen egy, vagy több rügy es csapot hagyunk meg. Előfordulhat a rügyek elfagyása is, anélkül, hogy a vessző szenvedett volna, ami nem annyira a száraz téli fagynak, mint inkább' — a nálunk különösen gyakori — ólmos esőnek a következménye. Az ilyen rügyek rendszerint nem zárulnak teljesen. Ilyenkor vagy csapra metszünk, vagy fattyúhajtással pótolunk. Figyelemreméltó jelenség mutatkozik a vessző- és rügyvizsgálatnál, az tudniillik, hogy a teli hideg következteben leginkább a fejlődésben jobban előhaladt rügyek szenvednek. A legalsó, alig látható szem a legtöbb esetben ép marad. Ugyanazon a rügyön is különböző módon nyilvánul meg a fagy hatása. A szőlő rügye egy fő- és két mellékrügyből áll. Ezek közül mindig a főrügy szenved, míg a sokkal ellenáiióbb mellékrügyek csak nagyon kedvezőtlen viszonyok mellett mennek tönkre. A; rügy is egészben, vagy részben pusztul el. Megtörténik, hogy a rügynek csak a felső része van megbámulva. Ilyenkor még van reményünk arra, hogy ki fog hajtani. U. K. Prémium a gyapjú után Török Bognár Antal monostorapáti lakos vasárnap délután eddig még ki nem derített okokból és módon összeveszett egyik rokonával, aki szomszédja is és fejszével alaposan megvagdalta. A súlyosan sérültet beszállították a tapolcai kórházba, a tettest pedig a csendőrség szándékos emberölés bűntetté-
