Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-03-16 / 61. szám
f XXV. évfolyam. 61. szám. 1942. március 16. HÉTFŐ. megyei Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ■lalasgerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC | Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 Posta takarékpénztári csekkszámla: 49.368, _____Hirdetések díjszabás szerint.______ 4t kormányzóhelyetfes zászlót ajándékozott az ifjúságnak Vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes március 15-én a Hősök-terén ünnepélyes külsőségek között nyújtotta át az aPa'a adományozott zászlót a levente ifjúságnak'. A Hősök emlékműve mellett állottak azok a levente küldöttségek, amelyek a Hadimúzeumbói a 48-as zászlókat elvitték az ünnepségre. Az előkelőségek sorában ott volt Kállay Miklós miniszterelnök, Bariba károly honvédelmi miniszter, államtitkárok, tábornokok, közéleti előkelőségek. A Himnusz hangjai jelezték I I órakor a kormányzóhelyettes érkezését. Vitéz Horthy István kormányzóhelyettest és hitvesét az ifjúság országos vezetője és bárcziházi Rárczi István miniszterelnökségi államtitkár fogadta. A Je- venlezenekar eljátszotta a Szózatot, majd az ifjú vezetőképző tanfolyam nyolcszáztagú kórusa elszavalta a Nemzeti dalt. Vitéz Horthy István kormányzóh'élyettes ezután adta át az ifjúság képviselőjének a magyar ifjúságnak adományozott zászlaját és ezeket mondotta: — Az 1848-as zászlóknak testvére ez a nemzeti zászló. Isten nevében és azzal \azj óhajtással adom át a mai magyar ifjúságnak, hordozza ugyanolyan tisztán és ugyanolyan áldozatos lélekkel, mint hordozta annak idején a márciusi ifjúság. Vitéz Kudriczky István ezredes mondotta el fogadalomszövegét, amit a sokezer levente egyszerre zúgott utána. Szabó László mondott ünnepi beszédet az ifjúság képviseletében. — Amíg a háború tart, — mondotta többek között, — a magyar ifjúságnak egyetlen gondolata lehet, egyetlen cél irányíthatja lépteit: a végső győzelem. A mfniszierolniilc március 15-ilci szózata Káli ay Miklós miniszterelnök vasárnap hatásos rádiószózatot intézett a nemzethez és a többek között a következőket mondotta: — Március lő: a tavasz, a megindulás, a fiatalság ünnepe. Az első március 1848-ban, hosszú évtizedek munjcája után, amelyben résztvett egy emberben gazdag magyar kor- szak kiválóságainak mindegyike, Széchényitől Kossuthig — robbantotta ki a magyar ííigr getlenség nagyon sokáig, egészen a Rákóczi- szabadságbarcok óta alvó gondolatát. Á márciusi fiatalság ragadja magával az egész országot és ugyanez a fiatalság nyúl fegyver után, amikor a kivívott szabadságot meg kell védeni. — Ma megint történelmi időket élünk, megint van tennivalónk, fiatal lendületre van szükség, napjaink nem tűrnek habozást, tapogatózást, egyhe 1 ybenmavadást. Ez a korszak a tettek korszaka. Aki lemarad, az lemaradt. Forr, vajúdik minden itt benn, nálunk és körülöttünk. Egyik reform a másik után, hogy ama kor ifjúságának nagy szavát ismételjem, most tényleg megvalósul. A jobbágyság most fog igazán felszabadulni, mert földhöz és független megélhetéshez jut, a munkásság nagy joga: a méltóan megbecsült és megfizetett munka ma már vissza nem vehető befejezett igazság! És a vezető, katona, polgár helyzete véglegesen meg lesz határozva az új magyar világban. De ahogy; 1848-ban először fegyvert kellett ragadnunk, épúgy most is — mert nincs föld, szabad ember szabad földje, nincs munka, nincs polgári jólét, míg az örök nagy ellenséget, a rémet, az orosz kommunizmust le nem vertük. Csak egy pillanatra tekintsünk vissza. Ezt az országot bódítás, pusztítás, embergyilkolás ezer év óta csak keletről érte. Volt csatánk bőven másutt is, de létünk csak onnan volt fenyegetve. — Háborúba megyünk. Elől megy a márciusi fiatalság, biztosan tudom, hogy győztesen tér haza. — Mire hazajön, mire vége a harcnak, — nem' világosi fegyverletétel lesz a vég, — itt minden hazajövő katonát és itthonmaradott j át, — erre en teszek fogadalmat, — nem őszirózsás forradalom, nem 1918 és í 919, hanem otthon, munka, emberi lét kell, hogv varja. — És még valamit. Ebben az országban évek óta programmal és újra programútokkal vagyunk elárasztva.' Sokat olvastam belőlük. Kérlek benneteket, gondoljatok visz- sza rajok, vagy, ha megvannak, vegyétek elő őket. Beszédét ezzel fejezte be: — A rend az alapfeltétele az emberi létnek és igazságosságnak, a hadiakéit hadsereg ütőképességének, és mindenekfelett annak, hogy Magyarország megmaradjon úgy, ahogy apáink ezen éven át megtartották, a márciusi fiatalság megáldotta és ahogy azt én veletek, milliónyi magyarokkal együtt megfogadjuk. Hogy én így akarom, — Isten engem úgy segéíjen! — o — Német naszádok győzelmes támadása angol hajók ellen a Csatornán A német véderő főparancsnoksága közli: A Csatornában nemet torpedónaszádok, aknakutató hajók és gyorsnaszádok számbeli fölényben lévő brit haderőkre bukkantak. A naszádok sikeresen együttműködve megtámadták a rombolókból és gyorsnaszádokból álló ellenséges köteléket és egy brit rombolót oly súlyosan megrongáltak, hogy számolni lehet elvesztésével. Ezenkívül valószínűen megsemmisítettek egy brit gyorsnaszádot, három további gyorsnaszádot pedig lángba borítottak, vagy megrongáltak. Az ellenség erre abbahagyta a harcot. Könnyű tengeri haderőink tervszerűen és veszteségek, vagy rongálódások nélkül végrehajtották feladatukat. i : : . i ; ® . i ■ i' . A Szabadság ünnepét, Március 15-ét az idén is az előző évekhez hasonlóan szép ünnepségek keretében ülték meg úgy Zalaegerszegen, mint országszerte. A templomokban hálaadó istentiszteleteket tartottak, az iskolák, egyesületek, körök ünnepélyek keretében áldoztak a 48-as nagy idők! emlékének. A zalaegerszegi Mária Magdolna plébániatemplomban 10 órakor Pehin József pápai prelátus, apátplébános nagymisét, Fazekas László dr káplán szentbeszédet mondott. A misén a hivatalok, hatóságok, tanintézetek és egyesületek képviselői is resztvettek. A leventék) ünnepélye a Kultúrház nagytermében 10 óra után kezdődött s azon vettek részt a középfokú iskolák növendékei is. Az ünnepélyt a Hiszekegy eléneklésével nyitották meg s azután Horváth Erzsébet leánylevente Tóth Kálmán: Kik voltak a honvédek? című költeményét szavalta el, amit Bencze József levente, ifj. vezető ünnepi beszéde követett. Utalt arra,, hogy ezeréves történelmünk alatt talán még egyszer sem állt olyan egységesen a nemzeti a háromszínű lobogó alatt, mint 1848. márciusában. A lángoló hazafiságuak és a nemzeti egvetakarásnak meg is lett a méltó jutalma. Ha elérjük azt, hogy minden magyar szív egyet akar, joggal mondhatjuk, hogy igenis magyarok vagyunk és jöhet ellenünk a fél ’v ilág, győzedelmeskedünk. Utána Perbács Kornél ifj. levente (keresk.) nagy hatással szavalta el a Talpra magyar-t, majd a gimnázium zenekarának négyese sikeresen adta elő; Lavotta szerelmét s ezt követően Gyermekdalokat. A zeneszámok után Tomka Mária gimn. tanuló Harsányi Kálmán: Légy büszke ifjúság... költeményt adta elő nagyon kedvesen. Bentzik Mihály ifi. levente (gimnázium) ünnepi beszédében Március Idusának jelentőségét méltatta s szólt arról, hogy amikor a nemzet a legválságosabb helyzetbe került, mindig adott Isten nagy férfiakat, akik a nemzetet a nagy veszedelemtől megmentették. Utalt a 4o-as hősökre és vitéz nagybányái Horthy Miklós kormányzóra. Borda János pompás szavalata után az egybegyűltek elénekelték a Himnuszt. A Katolikus Legénycgyesület a Napsugár Leányklubbal együtt délután 5 órakor rendezett ünnepélyt, amely a Hiszekeggyel kezdődött. A kis Jámbor Imike jeles
