Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-03-14 / 60. szám
r 1942. március 14. kor: szentmise, utána szentbeszéd. Délután 4 órakor hajadon leányoknak, fél 6-kor nőknek', fél 7-kor férfiaknak szentbeszéd és szentségi áldás, 7 érakor a leventéknek' szentbeszéd a leven teot thonban. Mái •cius 21-én, szombaton reggel 8 érakor: szentmise, utána szentbeszéd. Délután 4 órakor hajadon leányoknak,, fél 6-kor nőknek, fél 7-kor férfiaknak szentbeszéd és szentségi áldás. Férfiak gyónása. Fél 8 érakor leventéknek szentbeszéd a templomban, utána azok gyónása. Március 22-én, vasárnap: Szentségimádás. Reggel 6 érakor Szentségkitétel, szentmise, gyóntatás. 8 érakor szentmise, közös szentáldozás, rövid szentbeszéd. 10 órakor szentbeszéd, ünnepélyes szentmise. Délután 6 órakor szentbeszéd, pápai áldás, teljes búcsúval és szentségi körmenet. (Útirány: Rákóczi, Jókai, Rákosi Viktor és \ erbőczy utcák.) Kérik az ablakok kivilágítását. A negyedik konferenciabeszédet Görög László kórházi lelkész mondotta pénteken este a Kultúrházban »isten-e Krisztus?« címmel. Mindig voltak és még most is \ annak olyan egyének, akik kétségbe vonják Krisztus istenségét, — mondotta az előadó. — íía Krisztus nem volna Isten, akkor az egész kereszténység és az Egyház nem volna egyéb, mint üres szemfény vesztés; nép-, sőt világcsalás és így e! is pusztult volna a világ zavarai közepette. Krisztus istenségét sokszor az ateisták bizonyítják a kétkedésükkel a legjobban, ők ugyanis azt állítják, hogy Krisztus ügyes népvezér és szónok, valamint vaíiásújító proli, mint amilyen sok is volt a világon. Pedig Krisztus' saját maga sokszor nyilatkoztatta ki az ő istenségét. Ha pedig ő nem mondott volna igazat, nem lehetne az a földi nagyság sem és az a becsülésre méltó nagy ember sem, akinek az istentagadók is tartják. Istensége mellett bizonyít az a sok csoda, amiket véghezvitt.' Földi halandó azokat megtenni nem tudja ma sem. Legfényesebb bizonyíték azonban feltámadása volt, valamint az, hogy az ő tanai és Egvháza! örök életűek, továbbá, hogy mindazok, akik a kereszténységet üldözik, elpusztultak a múltban és így lesz ezután is. Szeressük Krisztust] és \együfc gyakran magunkhoz, mert (3 az élet adója. A beszédet Pehm József pápai prelátus köszönte meg. majd bejelentette a lelkigyakorlatokat. I A Vármegyei Bank közgyűlése A Vármegyei Bank és Takarékpénztár r. t. szombaton délelőtt 10 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését Brand Sándor dr. alispán elnökletével. Napirend előtt az elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg Udvardy Jenő dr. igazgatósági tag, intézeti ügyész, elhúnytáról. A közgyűlés tárgysorozata szerint előterjesztetteket — az 1941. évi, jó eredményt igazoló mérleget — stb. a közgyűlés egyhangúan elfogadta. A közgyűlés a végrehajtóbizottság tagjaivá 1942. évre Brand Sándor dr., D. Horváth Imre, Szalay Gyula dr., vitéz Tamásy István dr. Thassy Gábor dr. igazgatósági tagokat választotta meg. A részvényesek nevében Ilolczer Jenő köszönetét mondott az igazgatóság, felügyelőbizottság és a tisztviselői kar eredményes működéséért. A közgyűlést Brand Sándor dr., intézeti elnök emelkedett szavakkal zárta be, kifejezésre juttatva azt az óhaját, hogy az intézet minden részvényese és tisztviselői kara az elkövetkezendő nehéz idők megpróbáltatásaiból ki fogja venni részét és ezek a megpróbáltatások a nemzetet egy szebb és jobb jövő felé fogják vezetni. ZAllAMEGYBI ÚJSÁG S. gyömbérpálinka és a kincset érő török festékfü — csupa olyan, portéka volt, amely nagy szerepet játszott a hollandiak tengeren* túli . kereskedelmében. Ez a jellegzetesen gyarmatosmép még hosszú évtizedekkel a szárazföldi blokád megszűnte után is, vala* mennyi kereskedelmi szerződésében minden alkalommal külön kihangsúlyozta ezeket az árucikkeket: a gyömbérpálinka és a festékfű Hollandia kivitelében, a cikória ellenben az ország be«» hozatalában került első helyre. Pedig a hollandiak igazán jöft értettek a kávéital. minden fajtájához ’ De nemcsak Hollandiában szerették meg ezt a finom ízű^ sötétbarna, zamatos half, melyet a CICHORIUM INTYBU$) illatos gyökeréből főztek. Mihelyt a szárazföldi blokád korlátjai végkép lehullottak, akkor kezdődött meg csak igazában a cikó* ria diadalútja. Hiszen maga Anglia, azonkívül, hogy a saját, földjén is termelni kezdte ezt a növényt, nemkevesebb mint 45.000 métermázsányit importált, Franciaország pedig éppen* seggel 120.000 mázsányit. Nem hiába nevezték el ezt a barna, italt akkoriban, amikor feltalálták: „kontinentális kávénak“*, csakugyan az egész európai szárazföld kávéitala lett. Sőt egyszeri* ben nagyot fordult a kocka: Amerika, a legnagyobb kávéiéra meló állam is felfigyelt és ugyancsak jelentős tömegekben kezdte importálni a cikóriát. Ebben az időben alakult az a vállalat is, amely aFrancht, cikóriakávét gyártja. Megalapításában nagy része volt a vállalj ama jogos öntudatának, hogy meg van hozzá az ereje és a tudása is, hogy igazán az egész világ számára jó és ízletes élvé* zeti cikket készítsen. Ez idő óta pedig — 1828 óta tántorít* hatatlanul, nagy szakértelemmel és kitartóan munkálkodik foly# ton ennek a pompás kávépótszernek a feljavításán, tökéletesít tésén. S ma ez már igazán tökéletesen meg is felel minden, veHíi szemben támasztható tárgyilagos igénynek. Akar hozzákeverjük a tranck =cikóriakávét valamelyik xhásl kávéhoz, hogy annak zamatát fokozzuk, akár pedig tisztán Vágy tejjel isszuk, mindenképen csak örülhetünk, hogy ilyen jó italüojk$ van. S még jobban élvezzük, hogyha meggondoljuk, hogy itt termett az áldott magyar földön. A dús magyar ttlevény, gyümölcse a nemes cikóriagyökér, a cikóriagyökér nemes gyümölcse a :
