Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)

1942-03-12 / 58. szám

ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. március 12. női, férfi, gyermek Harisnyák nagy választékban Horváth Jenő divatáruüzletében kör átalakulása ezüstkalászos gazdakörré, majd Leitner János ezüstkalászos gazda köszönte' meg az egyházközségnek a tanfolyam rendezé- •sétj a földművelési miniszternek annak en­gedélyezését, a miniszteri biztosnak a szíves megjelenést és az avatást, a tanfolyamvezeto Kukuljevic József dr. és Mihályi Antal, va­lamint Kardos Lajos káplán, előadóknak a sok fáradozásért, az új gazdáknak pedig ki­tartást és lelkes munkát kívánt. Nagyon szép beszédét sok-sok tapssal jutalmazták. Este a vendégek és az ríj ezüstkalászos gazdák összegyülekeztek s kellemes társalgás és vidám hangulat között töltöttek el né­hány órát, elbeszélgetve az együtt töltött két hónapról s a jövő nagyfontosságú teendőiről. A Nemzetvédelmi Kereszttel legutóbb kitüntetett zalaiak: Berke József dr. államvasúti titkár Nagykanizsa, Csabai György csendőrfőtörzsőrmester Nagykanizsa, Forintos H. Dénes dr. orvos Tapolca, Fülöp László dr. ny. városi tanácsos Zalaegerszeg, Gazdag Gyula Máv iroda s. tiszt Alsólendva, Gidró László dr. r. t. igazgató Zalaegerszeg, Gulyás István gyári munkás Zalaszentmihály, Halászi Jó­zsef nyugdíjas, Hosszá Lajos fuvaros Ta­polca, Hubay Kálmán dr. m. kir. tisztior­vos. Plusz Gyula Máv alk. Zalaszentgrót, né­hai Juhász József Balatonarács, Kosztics Age- nor műszaki alk. Zalaegerszeg, Kovács János ny. altiszt Tapolca, Miliolka István Máv in­téző Nagykanizsa, Németh Lajos kőműves Ta­polca, Pintér János áll. kezelő Zalapataka, Predl János nyugdíjas Keszthely, Sneff György kőműves Nagykanizsa. Svágell Viktor ny. Máv s. ellenőr Csáktornya. Szabó József földmű­ves Tapolca, Szabó Pál bizt. üzletvezető Pa- kod, Szalay József irattáros altiszt Tekenye, Szende József ny. állomáselöljáró Igrice, Szendrei Károly dr. ügyvéd Nagykanizsa, Szmodics Vendel gépkocsivezető Bazita,Tótb Béla mérnök Zalaegerszeg, Tóth Imre Máv ü. altiszt Tapolca, Tóth Péter ny. állomás­elöljáró Zalaapáti, Varga Gyula ny. Máv al­tiszt Tapolca, V arga Tivadar v. számtiszt Za­laegerszeg, Verekei Ferenc postafelügyelő Csáktornya, Vörös Antal alkalmi munkás, Zábó József Máv felügyelő Nagykanizsa. ********************************** FIGYELEM! m A ■ «m 11 BE UJ A N ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN < * & J < tn ARANY J.-U.28. ÉPÍTKEZÉSI vállalkozó Faanyag, szén- és tfizifanagykereskedö. Kérem a nagyközönség szives pártfogását. TELEFON 1—69 SZ, Intő szózat Ausztráliához A japán tájékoztató hivatal szóvivője az ausztráliai kérdéssel foglalkozott és az újság­írók előtt a következő kijelentést tette: — Ausztráliára Szingapúr és Jáva sorsa v ár, ha Japánnal szemben ki tart mostani ma­gatartása mellett. Arra a kérdésre* hogy milyen magatartást vár Japán Ausztrália részéről, a következő félhivatalos válasz hangzott el: — Az egyetlen és legjobb illat Ausztrália számára Tozso miniszterelnök jelölte ki, ami­kor január 21-én a képviselőházban a kö­vetkezőket mondotta: »Nem fogunk irgalmat ismerni és Ausztráliát összetörjük, ha az ausztráliai nép továbbra is ellenséges maga­tartást tanúsít Japánnal szemben. Ha azonban Ausztrália megérti Japán igaz szándékait és hajlandó Japánnal együttműködni, akkor ha­bozás nélkül segítségére sietünk, hogy népé­nek jólétét és előrehaladását biztosíthassa.« Arra a kérdésre, vájjon Japán hajlandó-e különbekét kötni Ausztráliával, a következő volt a válasz: — Különbekéről nem lehet szó, mert Ja­pán, Németország és Olaszország megegyez­tek, hogy nem kötnek különbekét. Az azon-’ ban mégis lehetséges, hogy Japán és Ausztrá­lia valamilyen »modüst« találhat. A tokiói félhivatalos helynek ez a nyilat­kozata kísértetiesen emlékeztet arra a fel­szólításra, amelyet a japán kormány ugyan­ilyen úton Szingapúr ostroma előtt a holland- indiai kormányhoz intézett. A hollandok hit­tek az angol, de főleg az amerikai segít­ségben és nem válaszoltak. Kérdés, hogy az ausztráliai kormány tanult-e az eddigi tapasz­talatokból. — o — A szülőket bántalmazó fiút fogházra ítélte a törvényszék és a tárgyaláson kezet kellett csókolnia édesatyjának Knausz István 31 éves nagypalinai nap­számos, fölmenő ágbeli rokonon elkövetett súlyos testisértés és zsarolás bűntette címén került a zalaegerszegi kir. törvényszék bün­tető tanácsa elé. A vádirat szerint Knausz január 3-án este Részegen tért haza és á) szüleitől 10 pengőtökért. Szülői azonban nem teljesítették a kérést. A fiú erre felkapott egy széket és addig ütötte öreg és beteges édes­anyját, amíg annak balkarja és balkeze el­törött. Édesatyját leöléssel fenyegette és így, csikarta ki tőle a tíz pengőt. A fő tárgyaláson a vád teljes egészében! be igazolódott. Az édesapa, Knausz István el­mondta, hogy fia részegen tért haza, ami nála különben nem volt ritkaság s azután a tettlegességről cs a pénz átadásának körül­ményeiről tett vallomást. A községbíró pedig igazolta, hogy Knausz István dologkerülő, iszá­kos és verekedő természetű, szülői pedig sze­gény zselléremberek. Az apa a bíróságnak arra a kérdésére, hogy kívánják-e a fiú megbüntetését, azt vá­laszolta, részben kívánja, de különösen kí­vánja azt, hogy figyelmeztessék a megjavu- lásra. A fiú a figyelmeztetést az elnöktől meg is kapta, aki utasította arra is, hogy atyjá­nak csókoljon kezet és kérjen tőle bocsána­tot. Ez meg is történt, majd a bíróság meg­hozta ítéletét. Bűnösnek mondották ki a vád­iratban közölt kettős bűncselekményben a ezért négyhónapi fogházbüntetésre ítélték. A kir. ügyész súlyosbításért jelentett be fölebbezést. Tábori kórház, ahonnan még nem temettek A Tábori Újság írja: »Magyar Pál honvéd, tábori posta 12/48., üzeni családjának, hogy a műtét kitűnően si­került, ne aggódjanak, jól van.« Ilyen rádióüzenet úgyszólván mindennap felhangzik a budapesti rádióban és ennek hallatára sok-sokszáz honvéd hozzátartozói só­hajtanak fel megkönnyebbülten. Magyarország mindent elkövet a reá- kényszerített háborúban az emberi élet meg­mentéséért. Orvosok és vegyészek ezrei ál­lanak a betegségek megelőzésének szolgála­tában, többmillió vitamintabletta került kiosz­tásra, hogy a katonák szervezete meg el­lenállóképesebb legyen. Állandóan vizsgálják és ellenőrzik, nem fertőzött-e az ivóvíz, — s ha mégis kór támadja meg a szerveze­tünket, vagy kötelességünk teljesítése közben megsérülünk, — a legkorszerűbben felszerelt kórházakban a legújabb gyógymódok felhasz­nálásával sietnek segítségünkre a kitűnően képzett honvédorvosok. Múlt év november végén kezdte meg mű­ködését az a tábori kórház, amelyet a la­bor i Újság munkatársa meglátogatott. Az el­hagyatott kórházépületben a por, piszok és a tetű uralkodott. Alig néhány nap múlva aztán megváltozott a kórház képe: rend és tisztaság költözött be a falak közé, a kór­termek fertőtlenített ágyaira hófehér ágy­nemű került, a mű tőberendezést, a műszere­ket, a röntgengépeket rendbehoztak és ismét üzembe helyezték. Kilenc orvos és négy szi­gorló orvos vezetésével megkezdte működé­sét a kórház belgyógyászati, sebészeti, fül, orr, torok, gége, fertőző beteg és röntgen osztálya. — Kórházunk települése óta a beteglet­szám állandóan 300—320 között ingadozik, — magyarázza nekünk a kórház parancsnoka. — A legtöbb esetben tüdőgyulladás, mell- hártyagyuHadás és fagyás okozza a hajt. De gyakoriak a sürgős műtétek is. Előfordul,, hogy a műtő négy asztala közül kettőn is folyik egyszerre az operáció. A betegeket je­lentkezésük után azonnal fertőtlenítjük, ami annyit jelent, hogy alaposan megd'ülödnek, holmijukat pedig 60 fokos gőzkamrában í óra hosszat gőzöljük. — így sikerült elérnünk, hogy az intézet­ben semmiféle élősdi nincsen, meg bolha sem. A tisztaság pedig fel egészség! Hála Isten­nek, sem tífusz, sem vérhas, sem pedig más járvány nem pusztít honvédeink között. Be­tegeink érdekeben mindent megteszünk, ami­re az orvosi tudomány képes. Ennek és a gondos ápolásnak köszönhetjük, hogy eddig kórházunkban még egyetlen haláleset sem for­dult elő! — fejezi be magyarázatát büszke» a kórház parancsnoka. újonnan átalakítva Esténkint Sárközi Sanyi cigányzenekara muzsikál, Bálint Éva dobolj *******************wmmv***w**iA*

Next

/
Thumbnails
Contents