Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-03-09 / 55. szám
1942. március 9. ..wmni • fíí ti \ i Íí fi étk ö ZUä p4»ßkén L délután. * ri-:-v/ío8ég és VíadóhjyaiM- 'Ueeeríszeg, S/.échenyi-tér 4. Telefon: 128. P 0 L IT I K A I - A P I L A P Felelős szerkesztő: BÉRBOLY FERENC Előfizetés: egy hóra *. Postatakarék pénztári t _______Hirdetések díj szab t Al akuló közgyűlés keretében ünnepelte fennállásának 25. esztendejét a Mária Magdolna egyházközség Milyen volt a hitélet Zalaegerszegen 1916 előtt és 1916 után A zalaegerszegi Mária Magdolna egyház- község képviselőtestülete vasárnap délelőtt a Kultürház kongregációs termében alakuló közgyűlést tartott, amelyen a tagok igazolás után letették az esküt, megalakították a tisztikart és mfegemfékezés történt az egyházközség 25 éves működéséről. Fehm József pápai prelátus az üdvözlet elimádkozása és a tagok üdvözlése után bejelentette, hogy az egyházközség tanácsa a képviselőtestületi tagok választását január 28- ára tűzte ki. A hivatalos lista 15 napig közszemlén volt s mivel más listát nem ajánlottak, a listán szereplőket a tanács egyhangúan megválasztottaknak jelentette ki. Jelentette továbbá, hogy a kápvisehítestületnck vannak hivatalból, s vannak kinevezett és behívott tagjai is. V v álasztásokat az egyházmegyei főhatóság jóváhagyta, megtörténtek a kinevezések és behív ások is, de. szükséges, hogy az igazoló bizottság a tagokat igazolja. Javasolta. hogy az igazoló bizottságba Turcsányi Sipos Józsefet, Szálay Gvula dr-t és Tiborc Innét küldje ki a közgyűlés. A jav aslatot elfogadták s az igazoló bizottság munkájának befejeztéig az elnök a gyűlést Felfüggesztette. Igazolás, eskütétel. Turcsányi Sipos József a gyűlés újból történt megnyitása után előterjesztette az igazoló bizottság jelentését. Hivatalból, tehát minden meghívás, kijelölés, vagy választás nélkül rendes, tagságra jogigénye van a plébánosnak, káplánoknak, hitoktatóknak és a kántornak. Ilyenek: Pehm József prelátus, apátplébános, Donnán Kálmán és Fazekas László dr. káplánok, Berta Sándor, Lantos' István és Fonyadt Antal káplánok, Kecskés Dezső kántor. Jogigénye van még a Notre Dame zárda mint katolikus iskola fenntartója és a Szent József otthon mint katolikus jóléti intézmény egy-egy képviselőjének, akiket az egyházközség elnöke hív meg. A Notre Dame zárda képviselőjeként Lipics József dr hittanárt, a Szent József otthon képviselőjeként annak fennállása óta buzgó vezetőjét, Szirmai Miksájáét hívta meg az ebiök. Jogigénye van a szombathelyi megyéspüspöknek, mint a plébánia kegyurának, illetv e képviselőjének. A kegyűr a maga képviselőjéül a zalaegerszegi püspöki birtok haszonbérlőjét, Jakabfíy Antalt jelölte ki. A választott rendes tagok száma 30: Brand Sándor dr. alispán, Czobor Mátyás ny. polgármester, Csergő Szilveszter ny. tanító, Fangler Béla ny. vm. árvaszéki ülnök, Fangler Gyula kereskedő, Farkas János ny. állampénztári igazgató, Ferenczy Zoltán keresk. isk. igazgató, Hedry Miklós járásbírósági elnök, Hevesi István gazdálkodó, Hollósy Ernő, a Nemzeti Hitelintézet fiókjának igazgatója, Horváth Ferenc dr. ügyvéd, D. Horváth Imre kereskedő, Horváth István ipartestületi elnök, Kiss Dezső dr. törvényszéki elnök, Kío- sovszky Ernő iparos, Miron Lajos ny. postafőnök, Schlemmer József dr. főorvos, Schlemmer Sándor pü. számv. főnök, Siposs Dezső temetkezési vállalkozó, Still Ernő dr. kir. ügyészségi elnök, Szabó Jenő államépítészeti hív. főnök, Szeliánszky Nándor vm, árvaszéki elnök. Szirmai Géza dr. főorvos, Ti- boroz Imre Máv fűtőházvezető, Tomka János dr. vm. főjegyző, Turcsányi Sipos Jó- zsef ny. táblai tanácselnök, Zsidó Sándor dr; országgyűlési képviselő, ügyvéd, Zsúp pán József polg. isk. igazgató, Yv ollák János dr. ügyvéd (a Zalaegerszegről eltávozott Zsup- pán István helyére mint első póttag került), Wölfer István városi főmérnök. A póttagok, száma 15. Az egyházmegyei hatóság Görög László kórházi lelkészt, Szálay Gyula dr. vm. tiszti- főügyészi:, Suszter Oszkár ny. giúin igazgatót, Magyaródy István ny. számvevőségi tanácsost, Medve István dr. kir. tanfelügyelőt és \ idóczy Fái ny. számvevőségi, főnököt nevezte ki rendes tagokul. Az igazoló bizottság az igazolások alapján javasolta, hogy a felsoroltakat a közgyűlés a képviselőtestület igazolt képviselőinek jelentse ki. Ez meg is történt, mire az elnök az igazolt tagoktól kivette az esküt. Huszonöt esztendő. Pehm József prelátus, elnök az eskü letétele után szólott az egyházközségi képviselőtestületi tagok kötelességeiről, amelyek egy szóba foglalva apostolkodást jelentenek. Feladataik azok, amik voltak a 12 választottnak, a 72 küldöttnek. Szól különösen az űj tagokhoz, akik előtt ott a kérdés: hova is jöttek, mi a kötelességük a szenátusban, ahova a nép, a hívők egyeteme emelte őket. Az xíj megalakulás egybeesik az egyházközség első 25 esztendejének lezárásával. Az egyházközség tehát jubileumához érkezett el, amit azonban nem ünnepelt szavakkal. Azt várhatnák, hogy ő most az űj 25 év alapkövét teszi! le. Nem. A 25 esztendő zárókövére helyez bokrétát. Hogy megtudhassuk, mit végzett a 25 év alatt az egyházközség, vizsgálnunk kell az 1916. előtti és az azutáni állapotokat. 1916 előtt sivár volt a hitélet Zalaegerszegen^ Szállóige volt: sok a hívő, kevés a pap, kevés az istentiszteleti hely, kevés a mise, kevés a misehallgató. Azokban az időkben akart b. e. Vass miniszter, még mint székesfehérvári spirituális néhai Kulcsár György gimnáziumi tanárral katolikus népszövetségi gyűlést tartani Zalaegerszegen, de nem kaptak termet és a felsőbb irányítás alatt álló Zalamegyei Újság hetilap , adóit hasábjain helyet a gyűlésre vonatkozóan ötsoros napillírnek. A Katolikus Legényegyesület változtatott a helyzeten, amikor megépíttette a jelenlegi! Kultúrházat. Ámde a legényeknek he kellett vonulniok 1914-ben és nem voll, aki fizesse az adósságokat. Felajánlották a kultuszkormánynak a Julián Egyesületi Tanítók részére, majd a kereskedelmi miniszternek tanónc- otthon céljaira, — eredmény nélkül. Amikor azután idegen hitközség emelt igényt rá árverés révén. Mikes János gróf, akkori megyéspüspökünk, 1916-ban elrendelte a katolikus egyházközség megalakítását. A képviselőtestületben helyet foglaltak a város katolikus társadalmának legjobbjai. (Felsorol többet, akik imái* nincsenek az élőid, sorában s akiknek most gyermekei v égzik! atyjuk munkáját.) Megmaradt az épület, amely) rövidesen öt katolikus egyesületnek: Legény- egyesület, Hölgykongregáció, Leány kongregáció, Szociális Missziótársulat, Egyházi Énekés Zeneegyesület — adott helyet, amely egyesületek közül négy már megünnepelte negyedszázados jubileumát. így azután megindult a hitélet, amelynek nagy lendületet adott Czobor Mátyás polgármester. Közvetlen elődje, Legáth Kálmán apátplébános idején a hívek áldozatkészségéből megépült a kórház- kápolna, majd később a szeretetházi kápolna, így több lett a pap is. Épen jubíláris esztendejében bocsátotta szárnyra az egyházközség páratlan gavallériával a második egyház- községet, átadván neki a képzőművészet egyik legremekebb termékét, a Jézus Szíve templomot a rendházzal együtt s az utána még fennmaradt adósságljól 100 ezer pengőt vállalt, bár az adónak egy része már az űj egyházközségé. Ez fejezi ki az egyházközség lelkiségét. Ezután adta meg a prelátus a feleletet erre a kérdésre: mi a feladat: Haladni a tradíciók által mutatott utón; a vállalt adósságot törleszteni, és gondoskodni az egyház- község legutóbbi létesítményének, a Szent József otthon továbbfejlesztéséről, amelyhez már 5000 pengő államsegély is érkezett s néhai Udvardy Jenő dr. örökösei 1000 pengőért vállalták az oltár létesítését. Alig v an egyházközség, amely ilyen létesítménnyel dicsekedhetik. Felkérte ezután a tagokat, szolgáljanak mindenben jó példával a hívőknek. Templom - bajárással, gyakori szentáldozással, vallásos előadásokon való részvétellel, a katolikus sajtó támogatásával. A Szentlélek áldását kérte az egyházközségre. Választások t következtek ezután. Közfelkiáltással v ilági elnök lett újból Turcsányi Sipos József, jegyző Magyaródy István, másodjegyző Fonyadt Antal, gazda Schlemmer Sándor, pénztáros Dor- mán Kálmán, házigazgató Csergő Szilveszter; egyházközségi tanács tagok: Brand Sándor dr., Czobor Mátyás, Fangler Gyula, Hevesi István, Kiss Dezső dr., Suszter Oszkár, Zsidó
