Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)

1942-03-07 / 54. szám

március 7.

ZALAMEGYBI UJSÁQ

8,

1942.

vább éi a gyermekekben és e hitnek megfe- j ilelően példásan nemes a családi élet.

AZ ELEFÁNT NEM TÚLÓRÁZIK.

Rangoon 1852-ig nyomorúságos kis ha- lászíalu volt, ma .Bombay és Kalkutta után a legnagyobb indiai kereskedelmi gócpont. Ke- let-Ázsia rizskereskedelmében vezető helye van Burmának, ahol 480 rizsmalom dolgozik. Rendkívül fejlett a faipara is. A faineg- munkáló telepeken a munka nagyrészét ele- fántok végzik. Az európai ember megcsodálja ezeknek a hatalmas állatoknak az I okosságát és megbámulja, hogy milyen önállóan dolgoznak. Ha az elefántra nagyobb terhet laknak, mint amennyit elbír, akkor egyszerűen maga lerak belőle annyit, ameny- nyit szükségesnek lát. Óramű pontossággal betartja ez az állat az étkezésre és a pihenésre szánt időt. A legnagyobb munkát is — bárhol érje az étkezési idő — abbahagyja, mégha a legsűrűbb erdő közepében dolgoznak is elefántok, elmennek oda, ahol tudják, hogy megetetik őket és azután megfürödhetnek. Ezekkel nem lehet vitatkozni, ezeket nem lehet túléráztatni, mert a megszabott és megszokott munkaidőn túl egyetlen percet sem hajlandók dolgozni.

Kalaw a burmai hegyvidék nyári üdülőhelye. Európai értelemben képzelt szállodákat itt nem látunk. A nyaralók hazulról viszik magukkal ágyneműiket, konyhaedényeiket és élelmiszereket, valamint hatalmas kőanyag víztartályaikat, azután men ed ék házakban laknak, vagy aki hosszabb időt tölt a hegyek között, az bungalowot épít magának. Kalawban, különösen hetivásár napján még Hálni a shanokat, régi vad törzsek megfogyatkozott utódait, rút és fantasztikus ruházataikban.

KÉTEZER VASÚTÉPÍTŐ MUNKÁS A FENEVADAK PRÉDÁJA.

A burmánok egyébként indulatosak és hevesek, úgyhogy a halálos kimenetelű verekedések napirenden vannak. Őserdőikben — I akárcsak Kínában, — még nagy számban garázdálkodnak rablóbandák. A rengetegekben nagyon nehéz őket ártalmatlanná tenni.

Említésre méltó helység még Mamyo, az állami hivatalok nyári tartózkodási helye. Ide a burmai őserdőkön keresztül vezet a vasút. Amikor itt, az ősvadonban a vasútat építették, 2000 munkást faltak fel az őserdő fenevadjai.

Pagan ugyancsak jelentős helység, amely különben arról nevezetes, hogy itt készítik a • világ legszebb lakkmunkáit. Évezredes hagyományok őrizték meg e munkák mintáját, inkább képzeletben, mint rajzokban. Többnyire kínai motívumúak a díszítések, ismeretlen állatok képe, csodálatos szépséggel és valószínűséggel. Ezekkel a lakkmintákkal bambusztárgyakat díszítenek, amelyeket gyakran valódi lószőrrel hímeznek át és így vonják be a díszítő mázzal. Burma műipara általában nagyon fejlett, elefántcsont, rózsafa, teknőc és színes szappankőből készült faragványai rendkívül szépek és értékesek.

MEGHÍVÓ.

Az Országos Egészségvédelmi Szövetség > Zala vármegyei Fiókszövetsége folyó évi március hó l4-én délelőtt 11 órakor Zalaegerszegen, a vármegyeháza közgyűlési termében választmányi, majd ezt követően közgyűlést tart. Felkérem mind a választmányi, mind pedig a fiók szövetségi tagokat, hogy a gyű- | léseken megjelenni szíveskedjenek.

A választmányi gyűlés tárgysora:

1. Beszámoló az 1941. évi munkáról.

2. 1942. évi munkaterv előterjesztése.

3. 1941. évi zárszámadás előterjesztése.

4. 1942. évi költségvetés letárgyalása.

5. ügyészi tisztség betöltése.

6. Esetleges indítványok.

A közgyűlés tárgya:

1. Fővédő választása.

2. 1941. évi zárszámadás megvizsgálása.

3. 1942. évi munkaterv megállapítása

4. 1942. évi költségvetés megállapítáea.

3. A választmány kiegészítése.

4. Esetleges indítványok.

Zalaegerszeg, 1942. március Ko 3.

vitéz gróf Teleki Béla i. k.

LL

i

■h*

annak, hogy valamelyik árú jó s hogy ezért közkedveltségnek; is Örvend, az, ha lelkiismeretlen emberek másodrendű anyagok lozzákeverésével hamisítják: számukra ez dupla hasznot je«= ;ent. Hogy ez mennyire így van, azt a napnál is fényesebben bizonyítja egy régi, kitűnő magyar orvosszernek, a „magyar királyné vizének“ története, amelyet Eurbpa*szerte ugyancsak hamisítottak s azután ,,eau de la reine de Hongrie“ néven árusítottak jó pénzért mindenütt a külföldön.

Ilyen eset adódott az úgynevezett „kontinentális kávé“* ál is. Amikor lSOókoan vén szárazföldünk blokád alá került, Európa arra kényszerült, hogy az elmaradt tengerentúli árúk elvébe olyan cikkeket állítson, amelyeket saját anyaföldünk rermékeiböl, a magunk erejéből tudunk készíteni. Éppoly jó vagy-lehetőleg még jobb minőségben, mint aminók a tengeren* tóiról kerültek hozzánk. így bukkantak például akkoriban a répacukorra, amely pompásan pótolta a gyarmati cukrot mát csak azért is, fivért ára nem haladta meg a nagyobb tömegek vásárió erejét. így született meg akkoriban a „kontinentális kávé4* ez az értékes, zamatos barna ital, melyet a CICHORIUM LNTYBUS nevű növény illatos gyökeréből főztek. Mivel pedig ezt az újfajta italt csakhamar megkedvelték s ezért nagyon elterjedt, mi sem természetesebb, hogy egykettőre jelentkeztek a hamisítások is. Az akkori kormányzatok azonban annyira értékesnek tartották ezt az italt s olyan nagy súlyt helyezték arra, hogy jóhíre épségben maradjon, hogy védelmére ható* sági intézkedéseket léptettek életbe. így például csakis meg* bízható egyének kaphattak jogot arra, hogy ezt a „kontinen* íáhs kávét“ gyárthassák. Ennek fejében azonban arra kötés» lezték az illetőket, hogy minden egyes csomagra rátegyék a védjegyet, amely az árú v alódiságát bizonyítja. Ezenfelül pedig? miniszteriális szervek ügyeltek fel minden idevágó rendelet pontos és lelkiismeretes betartására.

Ily előfeltételek közepette született meg akkoriban —- !8284ban — az a vállalat is, amely a Franch »»cikóriakávéft gyárija. Ez a vállalat jó és rossz időkben egyaránt türelmesen) es kitartóan munkálkodott azon, hogy ezt a pompás belföldi) kávepotszert minél tökéletesebbé tegye. Sikerült is ilyenformán olyan márkás árút teremtenie, amelynek védjegye önmagáért oesze: s bizonyságlevele az árú valódiságának, joggal elmond* na íjuk, hogy a Franch * cikóriakávé az egész világ szakembe* reinek egybehangzó véleménye szerint minden, joggal támaszt* ható igénynek tökéletesen megfelel.

Akár hozzákeverjük valamelyik más kávéhoz, hogy annak zamatát fokozzuk, akár pedig tisztán vagy tejjel isszuk, mindenképen csak örülhetünk, hogy ilyen jó italunk van. S örömünk még csak öregbedik, ha arra gondolunk, hogy itt terem hazánk földjén s hogy a magyar ipar dicsőségét és fejlettségét messze földön hirdeti.