Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-03-06 / 53. szám
XXV. évfolyam. 53. fixám. ÄRA 8 FILLÉR. 1942. március 6. PÉNTEK. Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ^alasgerazeg, Széckenyí-tér ,4. Telefon: 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC Előfizetés; egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 & Posta takarékpénztári csekkszámla: 49.368. ________Hirdetések díjszabás szerint.______ Cs odálatosan megfényesedtek a dolgok és ijesztően megnövekedtek az árnyak a világháború hatalmas tűzénél. Kiütköztek, megnőttek, felhatalmasodtak a nemzeti társadalomban eladdig figyelemre alig méltatott súlyos eltolódások, ijesztő aránytalanságok. Az Örök embeii eszmények, vallás, család, haza ellen évtizedeken át folytatott bacillushadjárat pestisként terjedt szét és heveny fertőzésként marta széjjel a nemzeti társadalmak összefogó erőit. A liberalizmus, amelynek eszmei keretei között szinte egy évszázadon át zúgatták le a népek a maguk erőit, egy csapásra hitelét vesztette. Ősi államkeretek verődtek szét s lettek eként győztesek és legyőzőitek számára egyaránt a romlás kapui. A szétesettségnek, a bizonytalanságnak, a csodavárásnak ezekben a válságos napjaiban rohanta meg a négy esztendős világháborúban elgyengült európai népeket a marxi ideológia kiteljesedéseként jelentkező bolsevista szellemáradat. Legelőször a korszerű fejlődéstől legvét- kesehhen visszamaradt Oroszországot kerítette sátáni hatalmába, majd rávetette magát Európa megsanyargatott, megtiport, leigázott, kisemmizett népeire, köztük is a gáládul íeg- nyomorultabbá tett szegény tyagyar népre. Forradalmi megmozdulások, szervezett zendülések rengették a vallás, család, haza eszmevilágát meggyengült akarattal védelmező nemzeti társadalmunkat. Szinte egyetlen európai állam sem maradt ment a világforradalmasító törekvésektől. Spanyolország volt a legutolsó, amely egy rendkívül véres kétesztendős polgárháború során kapott keserű kóstolót belőle. Európa — hála a kétezeréves keresztény civilizáción nevelődött lelkiségének — csakhamar magára eszmélt s mindenütt elfojtotta a gálád mesterkedéseket. A Szovjet takarodó! fújt. Odahaza válságba jutott maga is. Tanai jórészt keresztülviheíetleneknek bizonyultak. Mire erre maga is rájött, ember milliókból kellett uralma fenntartása érdekében hüllahegyekeí emelni. Mérhetetlen lezüllés, Európában eddig ismeretlen nyomorúság telepedett rá a sokat szenvedett orosz népre. A harmincas években azután mintha új útakra tért volna a Szovjet. Európai forradalmasító tevékenysége láthatóan alábbhagyott. A hiszékeny Európa már arról beszélt, hogy a Szovjet megny ugtató átalakuláson megy keresztül, önmagának bevallottan már lemondott világforradalmasító ábrándjáról s ha így megy tovább, lassanként a polgári radikális demokráciának egy érdekes változatává fog finomodni. Valójában senki sem tudta, mi folyik, mi készül odabent. A Szovjet légmentesen elzárkózott a külvilág elől. Látszatra hátat fordított Európának. Ki tartott már attól, hogy a világuralmi gyilkos törekvéseknek ez a milliók vérével beszennyezett szekercéje rá fog még vágódni az európai keresztény civilizáció évezredes gyökereire? A múlt év június 22-én azután a német a vörös paradicsom szovjetcsillagos kárpitját kemény rántással leszakította. Európa módfelett elképedt és kegyetlenül megrökönyödött. Ahogy embermilliókban nőtt a foglyul -ejtett bolsevisták száma, ahogy ezrekre meg Jtfzezrekre emelkedett nap-nap után a lelőtt Megint bombázták Port Darwint a Japánok A Celebes déli szögletében harcoló japáu sereg — mint Tokió jelenti — további előGurtin ausztráliai miniszterelnök maga jelentette be, hogy szerdán újabb japán repülőtámadás érte Ausztrália északnyugati partvidékének legnagyobb kikötővárosát, Port Darwint. A jávai szövetséges csapatok főhadiszállásán, Bandoengben tegnap este hivatalosan hírül adták, hogy az ellenség számbeli fölénje egyre nyomasztóbb mértékben bontakozik ki. Különösen nagy a légi fölény. A Német Távirati Iroda jelentése szerint a japán csapatok 70 kilométernyire megközelítették már Batáviát. A Bandoengbe vezető vasútvonal mentén tegnap három órás ütközet volt. A japánok főképen lángszórókkal harcoltak. haladast tett. Bevették Jan helységet, amely! hadászatilag igen fontos. Míg tegnap olyan hírek érkeztek, hogy Rangoon eleste már csak órák kérdése, a] most kapott jelentések annak feltételezését is megengedik, hogy a japánok egyelőre csak körül akarják zárni a várost. Berlini lapok szerint Rangoon bevétele már nem fontos a japánok számára, mert onnan semmiféle fenyegetés sem várható s így valószínű, hogy; a japán csapatok egyenesen India ellen vonulnak fel. A jelentésekből kitűnik, hogy a Sittang folyónál még harcolnak. Amerikában is óriási feltűnést keltett Páris bombázása A Paris ellen végrehajtott angol légitá- ! madásról szóló jelentések az Egyesült Álla- j tóokban óriási feltűnést keltettek. Valameny- í nyi lap első oldalán közli a Vichyből érkező jelentéseket és az angol állásfoglalásokat. Sumner Welles külügyi államtitkár a szerdai sajtóértekezleten újságírók kérdésére, hogy mi az amerikai kormány állásfoglalása a táráadással kapcsolatban, kijelentette, bogy a maga részéről a francia főváros ellen intézett légitámadást »teljesen jogosnak« tartja. Washingtoni politikai körökben kijelentették, hogy a brit kormány a Paris elleni légitámadást az amerikai kormánnyal való előzetes megbeszélés nélkül rendelte el. A 42-eo bizottság illése A 42 tagú országos bizottság csütörtökön délelőtt 11 órakor a képviselőhöz miniszterelnöki tanácstermében ívády Béla elnöklésével ülést tartott. Az ülésen a kormány részéről megjelent Hóman Bálint kultuszminiszter, Reményi - Schneller Lajos pénzügyminiszter, Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszter, továbbá Zsindely Ferenc miniszterelnökségi, Antal István igazságügyi, Bárczay János földművelésügyi és Csizik Béla pénzügyül inisz- tériumi államtitkár. Az országos bizottság Koós Zoltán, illetve Ronkay Ferenc előadásában letárgyalta a részvénytársaságok és szövetkezetek üzlet- eredményének felhasználásáról, a Budapest J székesfőváros kerületeiben megszűnt magániskolák, magán tanfolyamok és tanulóotthonoki igénybevételéről, az erdőgazdasági szolgálatra vonatkozó egyes törvények rendelkezései végrehajtásának átmeneti szabályozásáról az 1942. évben keletkező rendkívüli belvizek levezetéséről, az értékpapír forgalmának szabályozásáról kiadott kormányrendeleteket, továbbá a kereskedők és kereskedelmi társaságok cégbejegyzéséről készült rendelettervezetet. A kormány tagjai részéről adott kimerítő felvilágosítások után az országos bizottság az utólagosan bemutatott rendeleteket tudomásul I vette, illetőleg a rendelettervezetet elfogadta. szovjet repülőgépek, mint a szétlőtt harcéi kocsik és összetört vagy zsákmányolt ágyúk száma, úgy döbbent rá Európa szeme jobban és mindjobban a keresztény európai civilizációt végromlással fenyegető bolsevista rém rendkívüli felkészültségére. Azonban, ahogy tereken és távokon, városokon és falvakon, völgyeken, hegyeken, kövezetlen és ót- talan útakon, hóviharban és sártengerben verik, hajtják, kergetik maguk előtt a győzelmes szövetséges hadak az immár széteső szovjet erőket, úgy szabadul föl Európa eredetileg alig sejtett halálos veszedelmének szörnyű lidércnyomása alól. Nem szabad azonban azt gondolni, hogy, Ka a szövetséges csapatok elérik a Volga—Ural vonalat, ezzel a szovjetet mint katonai hatalmat hosszú évekre elintézték. Ez a felfogás csalfa remény és veszedelmes önámítás! Az ébrentartó igazság ezzel szemben az, hogy] ha kialszik is a bolsevizmus rőtfényű tüze, vagy nem világlik is át hozzánk, hanem alá takarózva még hosszú éveken át fog parázs- lani és vad szelek felszító erejétől újra felloboghat vészt jósló tüze. Európának tisztában kell tehát azzal lennie, hogy nem elég a szovjetet a katonai fronton összetörni, hanem körültekintő, szívós, évekre menő küzdelmet kell vívnia a lélek, a szellem frontján is a bolsevizmus pusztító elméletével, hamis tanításaival, alattomos és szüntelen mesterkedéseivel szemben. A tét ebben a harcban a keresztény civilizáció. Valójában örök eszményeink, a Vallás, a Család1, a Haza forognak itt kockán. Ki az, aki ezek! nélkül élni tudna, vagy élni akarna?
