Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)

1942-01-09 / 6. szám

ÁRA 8 FILLÉR. 1942. január 9. PÉNTEK. X\Y. 'évfolyam. 6. szám. Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Zalaegerszeg, Széehenyi-tér 4. Telefon: *1281. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: HERBOLY FÉR EN C Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 R* Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368. Hirdetések díjszabás szerint. Berlini hivatalos hang Ribbentrop budapesti látogatásáról A magyar nép megújhodása ellen igyekeznek bizonyos ipari és bankérdekeltsé­gek új frontot teremteni. A Magyar Nem­zet című budapesti napilap hasábjain a tá­madások egész sorozatát indították már ed­dig is azok ellen a magyar írók ellen, akik a magyarság népi megújhodásának szellemi, j irodalmi és társadalmi kifejezést adtak. Ed­dig csak ezekről az írókról volt szó a tárna- j dásokban, de most már ez az új népellenes front teljesen leleplezi szándékait, világosan és félreérthetetlenül elárulja céljait és fel­rajzolja azt az utat, amelyre a magyar népet rácsalni szeretné. A Magyar Nemzet, ennek a népellenes frontnak az orgánuma, legutóbbi vasárnapi számában kétoldalas cikkben támadja újra a népi írókat és kioktatja őket afelől, mi­ként kellett volna felszabadítani a magyar parasztságot. Szemrehányóan mondja: A né­pies írók maguk is sokat hangoztatták, hogy nem akarnak forradalmat. S ha ez is jött volna, milyen módon támadhatott volna itt gyökeres társadalmi felfordulás, amely elin­tézhette volna a társadalom átalakítását? Csakis a szocialista-kommunista módon. Ez a lehetőség 1920 óta egyre küljebh szorult a valóság határain. S maguk a népies írók is egészen más ideológiából születtek, semhogy odaállhattak volna a szocializmus mellé, amelynek kétségtelenül megvolt nemcsak a maga társadalmi szervezési programalja, szem­lélete, de mozgalmának bizonyos stádiumá­ban még reális eszközökkel is rendelkezett;;. Felvetődik itt a kérdés, hogy e szerint a nagykapitalista orgánum szerint, mikor ren­delkezett Magyarországon a szocializmus reá­lis eszközökkel? Az idézet értelméből az tű­nik ki, hogy nyilván 1919-ben. A lap cikk­írója ugyanígy marasztalja el keményen a népi írókat, mert ahelyett, hogy csatlakoztak volna a forradalmi lehetőségekhez, visszatér­tek 1920-hoz. Ez a nagyipari orgánum mind- I ennek tetejében a felfordulást, a társadalom gyökeres felbomlását a társadalom átalakí­tása feltételének tekinti! Döbbenve kérdi az ember: mi ez? S ri­adtan keres emlékezetében, hogy mikor di­csőítették ilyen nyíltan magyar sajtóban a társadalom gyökeres felfordítását és felfor­dulását? Emlékezetünk valóban csak a szo­morú háborúvégi hónapokban talál példát erre. Csak akkor merészelték megtévedt és korlátolt szellemek a megújhodás és újjá­születés feltételének hirdetni a rombolást és pusztulást. S íme, ez a szellem most egy nagyvárosi orgánumban huszonhárom esz­tendő múlva visszatér! És külön érdekessége a dolognak, hogy ez a szellem a nagyipar és a zsidó-magyar tőke egyik orgánumában üti fel újra a fe­jét. Mit jelentsen ez? A nagytőke zsidó-ma­gyar érdekeltjeinek tudata annyira felbom­lott, hogy már csak a teljes felfordulásban látják a maguk menedékét? Inkább bomol- jék föl a magyarság társadalmi stabilitása, mintsem, hogy a magyarság lassan és szívós munkával átvegye a sorsának irányítását ?N em kívánjuk senkinek azt a lelkiismeretet, amely äz idézett sorokat papírra vetette. S ne gondolja senki, hogy itt csak egy­szerű elírásról, vagy fogalmazási zavarról A félhivatalos jellegű Transkontinent Press diplomáciai munkatársa Ribbentrop bi­rodalmi külügyminiszter magyarországi útjá- vai kapcsolatban a következőket írja: Az az állami jellegű látogatás, amelyre von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter csütörtökön a magyar fővárosba érkezett, ör­vendetes alkalom arra, hogy megemlékezzünk arról a régi barátságról és szívélyes kapcso­latokról, amely a német és a magyar nép között már hosszú évszázadok óta fennálla- nak. Különösen a legutóbbi évtizedekben ez a barátság gyakran igen hatékony volt. Nem­csak kultúráiig téren, amelyen a magyar nem­zet mindig a legszorosabb kapcsolatot tartotta fenn Németországgal, hanem a politikában is, amely annyira jelentős döntéseknek a me­zeje. Már a világháborúban egymás mellett állott Németország és Magyarország egy gi­Szingapuri angol pudósítók jelentései sze­rint a japánok szerdán reggel széles arcvo­nalon áttörték a peraki északi frontot a Ma­láj-félszigeten. A Szingapúrban szerdán kiadott hadi je­lentés elismeri, hogy japán páncélos erők nyo­multak be a Perak alsó szakaszán a brit ál­lásokba. A Maláji-félsziget keleti részén a britek — a hadijelentés szerint — tervsze­rűen« visszavonultak. Amerikai részről hivatalosan jelentik, hogy 50 japán bombázó rendkívül súlyos tá­madást intézett a manilai öböl erődítései el­len. A légvédelmi ágyúk hevesen tüzeltek a támadó gépekre. Az amerikai hadügyminisztérium közli, hogy a Fülöp-szigetek arcvonalain heves küz­delmek folynak, a japán csapatok a front minden szakaszán erősítik nyomásukat az ame­rikai és a filippino erők ellen, ugyanakkor állandóan légitámadásokat indítanak cs gép­fegyver-tű z alá vették a védekező csapatokat. A corregidori és a Bataan-szigeten lévő védő- műveket szerdán újból több órán keresztül bombázták. A támadásokban 45 gép vett részt. gantikus méretű védelmi harcban, amelyet ugyanazon hatalmak ellen kellett viselniük, amelyek mosf újból a német és magyar nem­zetet megsemmisíteni és a kontinenst elpusz­títani akarják. Az akkori fegyverbarátságot most újból megszilárdították, ennek a há­borúnak keleti csatamezőin és ez a régi baj- társiasság minden tekintetben bevált. Annál szilárdabbá váltak azok a kötelékek is, ame­lyek a két nép között fennállanak és ahelyett ma a közvetlen baráti viszonyon tűi még a kontinensért és az új Európáért folytatott közös munkában is gyökereznek. Von Ribbentrop birodalmi külügyminisz­ter budapesti látogatása, akit Magyarorszá­gon a kormány és a nép rendkívül szívé­lyesen fogadott, további látható jele ennek a kapocsnak, amely már régóta az európai szi­lárd alkotó részévé vált. A japán főhadiszállás megerősíti azt a i hírt, hogy a malayai arcvonalon hadászatilag átkarolták az angol balszárnyat. A japán csa­patok a Berman-folyó torkolatánál álló brit vonalak hátában partraszálltak. Ez a műve­let azután a Kampar-szakaszon keresztültörő frontális előretörést támogatta Kuala Lum­pur fontos brit ellenállási központ irányában. WW*tßAß**Afi*MV**M*ßAß**0*AßAß*ßmß* A harmadik missziós előadás P. Gábris Grácián csütörtökön este foly­tatta missziós szentbeszédét a ferences temp­lomban. Beszédében lefestette Kína lakossá­gának nagy nyomorát és szegénységét. Hang­súlyozta, hogy a legtöbbet a magyar hit­térítők tudnak elérni, mert azokat mint mon­gol származású rokon népnek tekinti a kí­nai ember és így nagyobb irántuk a bizalom. Előadásában kérte a missziók hathatós támo­gatását, majd tudatta, hogy szombaton dél­után 5 órakor vetítettképes előadást tart Kí­náról a gimnázium nagytermében. lenne szó. Mert a Magyar Nemzet cikkírója írása más helyén azt is szemökre veti a népi íróknak, hogy legújabban nem engedték a magyar tömegeket a szocializmushoz eljutni, amely, mint fent idéztük, az ő tudatában a gyökeres felfordulás alkalmával egyenlő. Így dupláz rá idézeti megállapítására: »Ha a kis­polgári elemek nem kapják meg a népi írók romantikus ideológiáját szellemi táplálékul... akkor világosan elvezet fejlődésük sora a szocializmushoz«. Most ne cáfoljuk azt, hogy a népi írók sohasem támaszkodtak a kispol­gári tömegekre, sohasem törekedtek arra, hogy a kispolgárságra építsék a magyar megújho­dást a magyar parasztság helyett. Csak azt jegyezzük fel kellő nyomatékkai, hogy a cikk­író még azt is a magyar népi írók nyakába varija, hogy a magyar kispolgárság sem ju­tott el ebben az országban a gyökeres felfor­dulás alkalmaihoz. Nem, így nem ieliet ebben az ország­ban a magyar átalakulást hirdetni. Ebből a programúiból a magyar nép nem kér még egyszer, mert az egyszeri ízelítőt sohasem felejti el. S, ha már nincs mód megakadá­lyozni, hogy csak a zagyva és zavaros elmé­letek megjelen jenek és nyugtalanítsanak, a gyökeres felfordulás frontjával szemben ösz- sze kell állani a tiszta és becsületes magya­rok frontjának, akik gyökeres belső munká­val és reformokkal akarnak javítani a ma­gyarság helyzetén anélkül, hogy az 1919-es szakadékba taszítsák újra a nemzetet. — o — A Maláj-félszigeten küzdő japán csapatni« áttörték a peraki frontot

Next

/
Thumbnails
Contents