Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)

1942-03-05 / 52. szám

XXV. év folyam. 52. szánt. Megjelel Lk bétkczn«ponk ént délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Széchenyi-tér 4. Telelőn: 128. 8 FILLÉR. KAI NAPILAP Felelős szerkesztő? KÉRBOLY FERENC Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 Kt, Postat&karékpénztári csekkszámla: 49.368, ________Hirdetések díjszabás szerint.______ A Szentatya apostoli áldását küldte a nemzetnek a bíboros herceg- prímáshoz írott levelében A 25 ezer pengő államsegély felhasználásáról anis, hogy a régi városháza ‘nimnti nhn n fill rí yiomr Mint ismeretes, a belügyminiszter 25 ezer pengő rendkívüli államsegélyben részesítette a várost és a város közgyűlése az összeg fel- használását illetően már döntött is. Amikor a miniszter elhatározása felől értesítette a vá­rost, hogy a segélyösszeg csak közigazgatási, közegészségügyi, szociális célokra használható fel, folyó kiadások fedezésére azonban nem, a város alapos megfontolás után úgy hatá­rozott, hogy ezt az összeget a régi városházá­nak vízvezetékkel és öblítéses illemhellyel való ellátására és a gyalogjárók átépítésere fordítja. Á polgármesternek csak most, budapesti tartózkodása alatt jutott tudomására, hogy, amíg Zalaegerszegen a segélyösszeg felhasz­nálása felől tanakodtak, addig a minisztérium új rendeletet adott ki, hogy a város az össze­gen közkútakat létesítsen. Megtörténhetett volna tehát, hogy a miniszter nem hagyja jóvá a város határozatát. A polgármester­nek azonban sikerült meggyőznie a minisz­térium illetékes osztályát afelől, hogy a köz­gyűlés határozata a jelen körülmények kö­pött a legmegfelelőbb. Fontos közegészségügyi követelmény ugyanis, hogy a régi városháza — a város középpontjában álló nagy épü­let, — ment Jegyen a szennytől és bűztől, hiszen azt most jóval többen keresik fel, mint azelőtt, mert ott van a közellátási hivatal, ahol a város minden lakójának nagyon is sok keresnivalója van. Ott helyezték el egyelőre a Göcseji Gyűjteményt, meg a városi zeneis­kolát is. Azután pedig ott oldható meg a nyilvános illemhely kérdése is. Bejelentette) a polgármester azt is, hogy egy esztendőnél jóval rövidebb idő alatt Zalaegerszegen négy közkút létesült s hogy a közkútak számának fokozatos szaporításáról a város különben is gondoskodik. Az ellen sem emelt kifogást a ni misz­térium, hogy az összegnek fennmaradó ré­sze a gyalogjárók megjavítására szolgál. A gyalogjárók ügye Zalaegerszegen külön ta­nulmányt érdemel, mert azt elmondhatjuk, hogy minden utcában alapos javításra szo­rulnak. Az aszfalt gyalogjárók egyes utcákon szinte elképzelhetetlen mértékben megrongá­lódtak. Azt hisszük, elég csak egyet említe­nünk. l essék a Wlassics-utcának keleti ol­dalán végighaladni csak az Eötvös-utcától a | Kisfaludy-utcáig. Szörnyűség, amit lát az em­ber. Valóságos üreg tátong az egyik ház leve­zető csöve mellett. Félve haladunk arra, hátha valami mélységbe zuhanunk. Ennyire meg­rongálódott járdát még keresve sem talál­hatnánk. Wölfer István városi főmérnök az ügy tárgyalásánál kimerítő magyarázatot adott arról, mi okozta azt, hogy egyes helyekenl ennyire megrongálódhatott az aszfalt burko­lat. Ugyanakkor közölte azt is, miért nem le­het a lev ezető csöveket az aszfaltburkolat alá vezetni, hogy a v ízj a folyókákba és ne a gya­logjáróra kerüljön. Ha a cső az aszfalt alá kerül, a fagy még nagyobb károkat okozna, mint okozott eddig. A vízlevezető csövek csak! akkor volnának az aszfalt alá rejthetők, ha fagymentes mélységben torkolhatnának a csa­tornahálózatba. Erre azonban addig kell vár­nunk, amíg a vízvezeték a csatornahálózat­tal együtt megépül, vagyis: nagyon sokáig. El keli tehát szenvednünk azt, bogy a vízle­vezető csövek a gyalogjárókra ontsák a vizet. Rá kell itt térnünk ismételten azokra az utcákra is, amelyek aszfaltra még jóidéig nem számíthatnak. A gyalogjárók kérdését valami­képen ezekben az utcákban is meg kellene oldani. Itt jöhetne számításba az, ami a köz­gyűlésen szintén szóba került: a téglabur-, kólát. Azt mondják, hogy a téglagyárak nem képesek erre a célra is termelni. Amit termel­nek, azt az építkezések mind fölveszik? Hát próbálkozzanak többet termelni. A városi épít­kezések aligha veszik fel az egész termelést, a falvak pedig elég hosszú időre ellátták ma­gukat téglával. De meg különben is: élelmes vállalatoknak nem szabad megakadniuk azon, ha a viszonyok fokozott termelésre késztetik őket. Á helyzet így nem maradhat. A sárten­gereknek el keli tűnniök Zalaegerszeg utcái­ról. Elvégre is a népes és forgalmas utcák nem maradhatnak' még évtizedeken át mai álla­potukban. A rendezésre valamiképen meg kell találni a lehetőséget és módot. Rangoon eleste után Indiába tör a Japán hadsereg A japán előretörés Jáva szigetén gyors iramban halad előre. A kiadott jelenté­sek szerint a szövetségesek helyzetét a szige­ten már teljesen tarthatatlannak vélik. A ja­pánok a szigetet gyakorlatilag már kettévág­tak, mert északról kiindult előőrseik hamaro­san elerik a déli partot. A hollandindiai kor­mány elhagyta Batáviát és Bandoengba tette át székhelyét. Ez is egyik oka lehet annak, hogy a japán bombázógépek olyan támadást intéztek Bandoeng ellen, amilyenre a csen­des-óceáni háború során eddig nem volt példa. A támadás 90 percig tartott. A legtöbb bomba a bandoengi repülőtérre esett. Bombák ér­zavarában igazán nem várhatjuk az igazság lényét máshonnan, mint az égi változhatat- ían tanításból, amely magából Péter Széké­ből hangzik el. Semmiféle segítség nem hat­hatós, csak a Mindenható Istené, aki »halottá tesz és élővé, visz el az alvilágba és hoz visz- sza Turnét« (Kir. I. 2. 6.) Ezért az Úrtól állhatatosan esdjük, hogy amit az Egyház győ- zedelméért és azt, amit az igazságos békének a földkerekségen való visszaállításáért kívánsz, Ö hozza meg s árasszon el téged és a magya­rok szeretett nemzetét a kegyelmek hő jóságá­val. Ennek az égi jóságnak és oltalomnak le­gyen közben hirdetője az apostoli áldás, ame­lyet neked, szeretett fiunk, valamint a gond­jaidra bízott papságnak és híveknek, nemkü­lönben az egész magyar nemzetnek kiáradó szeretettel nvájtunk az Urban.«--- o — A napokban érkezett meg Esztergomba Xll. Fiús pápa levele, amelyben igen meleg hangon köszöni meg Serédi Jusztinján dr. bí­boros hercegprímásnak a karácsony ünnepe alkalmából a Szentatyához küldött üdvözle­tét. A pápa latinnyelvű és sajátkezuleg alá­írt levele magyar fordításban így hangzik: »Szeretett fiunk, üdvöt és apostoli áldást! A kegyes jókívánatokat, amelyeket Nekünk az Ur születésnapja alkalmából szíves leve­ledben küldöttéi, igen hálásan fogadtuk. Hi­szen olyanok voltak, hogy nemcsak az Apos­toli Szék iránt való hűségteket és engedel- mességtekel erősítették meg, hanem újból ki­fejezték azt a buzgó törekvést is, amellyel a katolikus és polgári ügyek közös javát szol­gáljátok. Az elméknek különösen a vallási ügyekben való olyan nagy tájékozatlanságá­ban. a lelkek állhatatlan vágyakozásának ilyen Egy szovjet hadtest súlyos vesztesége Ä keleti arcvonal középső szakaszán feb­ruár iitolsó két napján a német csapatok is­mét elhárították bolsevista erők támadásait. A német elhárító tűz visszavetette az egy­mást követő hullámokban támadó ellenséget. A német csapatok több helyen ellentámadásba mentek át, visszavetették az ellenséget, súlyos veszteségeket okozva nekik. Áz egyik hadosz­tály szakaszán az ellenség vesztesége hatszáz i halott volt, az egyik sikeres német ellentáma­! dósban pedig az ellenség 341 halottat vesztett, j Egy másik helyen a Szovjet 1200 embere j maradt holtan a harc terén, úgyhogy az el­lenség egy hadtest szakaszán csupán ezen a három helyen 2141 halottat vesztett. A né­metek sok löveget. géppuskát és gyalogsági fegyvert zsákmányoltak. — o —

Next

/
Thumbnails
Contents