Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-03-03 / 50. szám
XXV . évfolyam. 50. szám. ÁRA 8 FILLÉR. 1942. március 3. KEDD. NEGYEI Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivetab U.cgerszeg, Széchenyf-tér 4. Telefon; 128. p O L I T LKAI N X P i L A P Felelős szerkesztő: HER BOLY FÉR EIS C * Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 Posta takarékpénztári csekkszámla: 49.368« Hirdetések díjszabás szerint. Nagyjaink arcképe kultúrházaink, egyleti otthonaink, iskolatermeink legszebb dísze. Művészi kivitelű, természetes nagyságú mélynyomású képek a legnagyobb magyarokról: Szent István, Hunyadi, Mátyás, Zrínyi, Vörösmarty, Arany, Liszt, Kossuth, Madách stb. arcképei a Kálót Országos Közpon tj ában b e szerezh etők. Ezt a felhívást bocsátotta ki hetekkel ezelőtt legnagyobb népi mozgalmunknak, a Kálóinak bölcs vezetősége. Látszik, ezek a vezetők a népnek egészséges sarjadékai. Ismerik a nagy magyar közösségnek, a földet dolgozó földműves népnek leikül etet: tekintély kell neki a jelenből, de tekintély kell neki a múltból is. A nép egészséges ösztöne érzi, hogy a jelen a múltból érett meg és, hogy a jövő a jelenből lép ki. Hogy pedig a jelen el ne faj tázzék, vadhajtásokba .bele ne adja java erejét, visszajár a letűnt időkbe, meg-megáll a történelmi Nagyok izig-vérig magyar és keresztény lelke előtt és őnáluk tájékozódik a jelen felől. Tekintélyt kereső egészséges ösztönének okos és , óvatos mérlegelései ezek a visszatekintések* A magyar népnek nem kell magyarázni, magától tudja: a történelem tüzes viharaiban megtisztult, az erkölcsi gyengeség és fogyatékosság kínos terhétől felszabadult és hősi áldozatoktól talán elvérzett Nagyoknak már puszta emlékei is a ma Nagyjait aranyozza körül és a jövő Hőseit segíti kiművelni. Persze, az igazi Nagyokat! És a magyar nép nem is tud máskép lélekből tisztelni és vezérei után elindulni, hacsak nem a történelmi Nagyok által megszabott csapásokon. Istennek legyen hála, Nagyjaink ma is vannak. És »elmúlik ez a nemzedék«, de az ő emlékük élni fog és a történelem »tűzpróbás Nagyjainak aranykoszorújába őket is befonja az »istenadta« nép és kegyeletes hűséggel emlékeinek kincstárába a többiekkel együtt őket is elhelyezi. És lesznek magyarjaink, akiknek naggyá kell lenniök, akiknek még át kell menniük a történelmi tfizpróbán, amelyben az ember vagy elég, vagy megég, vagy — mint a nemesfém — megtisztul. Csak ez a három eset lehetséges, az igazi naggyá levésnek pedig csak egy eshetősége van: megtisztulni és tisztaságban felragyogni... Aki »Nagy« akar lenni, de a tűzpróbán nem mer átmenni, hanem rozsdában, puhány életben csak a »Nagyot« játszani, az lehet színész, de nem nemzeti hős. Micsoda bölcs gondolat volt a Kálóitól, hogy ígv is rá akarja nevelni a népet arra, hogy a múltba nézzen és a múlton okulva mindig tudja, hányadán áll a jelenben. És, ha a jelen kezd hűtlenné válni a múlthoz, ha a szerves fejlődés útjáról elkószál, azonnal fel- jajdul és hatalmas népi erejével visszakény- szeríti az el-elfutkosó kalandorokat, sőt vezetőit is. Vagy a manapság uralkodó népi szellem nem a tősgyökeres keresztény és magyar lélek parancsszava-e?... Miért tömjénez- nek ma oly sokan a »milliókarú« nép felé? Mert gyenge és tehetetlen? Öh, dehogy! Nagyon is tehetős és ma szinte egyedül erős, es ezért számolni kell vele! Viszont, hogy ő valakit pajzsra emeljen, nagynak nézzen, annak előbb az ő szemében is meg kell nőni. Hacsak egy fejjel is, mint Szent László... ^ Ez egyik nagyszerű tanulsága és — ál, * 1 Bárdossy miniszterelnök megnyitotta a közigazgatási továbbképző tanfolyamot miniszter »A közigazgatás szerepe a honvédelemben«, Varga József kereskedelmi és iparügyi miniszter »Az ipar a honvédelem szolgálatában« címen tartott előadást. Az ünnepélyes ülést Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter rekesztette be. A belügyminiszter által rendezett IX. köz- igazgatási tov ábbképző tanfolyamot hétfőn délelőtt 11 órakor Bárdossy László miniszterelnök nyitotta meg a belügyminisztérium dísztermében. A miniszterelnök megnyitó beszéde utón Bariba Károly vezérezredes, honvédelmi Hubay és Ruszkay nyilatkoznak Száláéi ellen A Magyarság felajánlott nyilvánosságát igénybevéve Hubay. és Ruszkay nyilatkoznak: méltánytalannak, megdöbbentőnek és megmagyarázhatatlannak tartják kizárásukat abból az , okból, hogy »alattomos és hitvány összeesküvés történt a párt és a mozgalom megsemmisítésére.« A hűtlenség ellen tiltakoznak, hisz ők hozták a legnagyobb áldozatot Szálaidért (fogság, altábornágyi rangról-lemondás). Amit tettek, annak indoka az, hogy »sok tekintetben más embert kaptak vissza, mint akitől 1938-ban megváltak«. A köldöknéző, bonyolult pártbürokrácia szervezési hibák, a politikai hamisjáték ellen a párt érdekében felszólaltak. Erre jött a kizárás olyan vádak alapján, amelyek ellen nem védekezhetnek. Ezt a kizárást »ép ésszel és az agy velő felbomlásai nélkül megérteni nem lehet«. Ruszkay leírja a Szálasival való végső párbeszédet. Szálas! így zárta azt be: »A pártban egy vezérlő akarat van, s az én vagyok. Aki a vezető akarattal nem ért egyet, vagy annak intézkedéseit bírálja, bárki legyen isi az, azzal én nem tudok együtt maradni. Hubay és Ruszkay testvéreket minden tisztségüktől megfosztom és felszólítom őket, hogyj azonnal hagyják el a pártot«.-- O -- ■ : j Az alispán kiadja a sürgős épitési engedélyt a Zala-szabályozási munkálatokra A Zala folyó medrének jókarbáhelyezésére és karbantartására vonatkozóan a tervek elkészültek, amelyeket ismertettünk. A tervek megtárgyalására és, hogy az alispán jogerős véghatározatot hozhasson a munkálatok meg- kezdhetése céljából, ma az érdekeltek értekezletre jöttek össze Zalaegerszegen a régi városháza közgyűlési termében. Mivel azonban nagyon sokan jelentek meg, átvonultak a vár- megyeházára, hogy a. megjelentek el is férhessenek. Az értekezleten Tomka János dr. vármegyei főjegyző elnökölt, aki üdvözölte Tulok Józsefet, Vas vármegye főjegyzőjét, Bogyó Kálmán műszaki tanácsost, a szombathelyi kultúrmérnöki hivatal főnökét, a Kisbalaton Víz- rendező társulat elnökségét s a megjelent érdekeltségi képviseleteket. Azután felkérésére! Bogyó Kálmán műszaki tanácsos ismertette a tárgyat. Rámutatott azokra a mérhetetlen károkra, amelyeket a Zala folyó okozott s bejelentette. hogy a mindenki által annyira óhajtott meder-karbahelyezési tervek a földművelési minisztérium támogatásával elkészültek. Iparkodtak olyan terveket készíteni, amelyeknek kivitele nem ró elviselhetetlen terheket az érdekeltekre. Teljes ármentesítésről azonban nem lehet szó, mert a folyónak minden cseppjét nem lehet a tavaszi nagy olvadások! és az őszi nagy esőzések alkalmával a szűk! dasa a Kalot-vezetok országos felhívásának. De van egy másik is: a nép fiai önmagukban is izmosodnak, érlelődnek, amikor múltúnk dicső nagyjainak tekintetével találkoznak. Mint az útszéli keresztek, vagy az otthonok áldott feszületéi Istenhez nevelik a jóakaratéi embereket, úgy nemzeti Nagyjaink is a magyar földhöz, az ezerszeresen megpróbált, de mindig hős magyar néphez kötik a magyart, amikor példájukkal, makulátlan életükkel felragyognak véres múltúnk kitisztult egén. A múlt Nagyjai így visszajárnak a jelen »kicsinyeit« felnevelni. Nevelni, növelni pedig csak az tud, aki magasabban áll... Azért csak erősödjék történelmi Nagyjaink kultusza! Neveljék ki bennünk a tekintélytiszteletet és alattvalói fegyelmet, de neveljék ki belőlünk az igazi tekintélyeket és alattvalókat is! A Kalotnak pedig — tudjuk! — lesz gondja arra, hogy az igazi Nagyokat, nem pedig a »nagyítottakat«, akiket főleg a közelmúlt és jelen propagandás világa termelt ki, állítsa népünk elé. Kár volna ölj áltatni akár egy percig is! Előbb-utóbb úgyis észre térne..
