Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-02-28 / 48. szám
2. Az észtek sorsa ZALAMEGYE1 ÚJSÁG 1942. február 28. Az észt népét sok megpróbáltatás érte, sok csapás látogatta történelmének folyamán, de a csapások, a megpróbáltatások keményre edzették s a szabadság mártírjaivá és apostolaivá formálták e kis nép fiait. Hct évszázaddal ezelőtt telepedett a néCsák átmeneti megkönnyebbülést hozott a tizenhetedik században beköszöntött svéd uralom, amely a szegény népnek fogta pártját, a hatalmaskodó báró urak zsarnokságával szemben: az 1731-ben Eszthonra zúdult orosz uralom viszont egvüttérzett a nemesi rend érdekeivel s az elnyomás és butítás új erővel lángolt fel szerte az országban. 1918. február 24-én ütött végre a szabadulás órája. Az eszi nép kezébe vette saját sorsának irányítását. S a független Észtország szinte máról- holnapra bontotta le a régi feudális rendszer intézményét : a nagybirtok őseredeti uralmát egészséges parasztállam váltja fel. A kormányzat kisajátította, megváltotta a nagybirtokokat s kis parasztbirtokokat létesített belőlük. Törődött a beruházással is, tőkét nyújtott az állattartás erősítésére, földművelő eszközök beszerzésére s gondoskodott a termelés ffazdaságös módszereinek népszerűsítéséről. Visszakerült hát az észt föld annak az észt népnek a kezébe, amely ezt a földet századokon át rabszolgasorsban túrta, véres verítékkel művelte, — egy idegen birtokos réteg hasznára, de a legsötétebb nyomorúság napjaiban sem felejtette el, hogy fez a jföld őt illeti, ő annak a joa; szerint igazi birtokosa. A független észt parasztállam arról is tanúságot tett önállóságának első hónapjaiban, hogy megvan a katonai rátermettsége szabadságának meg védelmeződére. A Narva folyó és a Peipusz tó felől az orosz vörös hadsereg közeledett. 1918. november 28-tól 1920. január 3-ig tartott a lélegzetelállító mérkőzés az orosz mammutse- reg és a kis, de lelkes észt hadsereg között. S az észt paraszthadsereg legendába illő hőstetteket vitt véghez a tízszeres túlerővel szemben s az orosz Góliát kénytelen volt szégyenszemre békét kérni s az észt követeléseknek mindenben engedni. így védelmezte meg az észt parasztállam Európát a rázúduló bolsevizmus veszedelmétől. Mi lett volna, ha 1918-ban és 1919-ben emel áthághatatlan falat az orosz kommunizmus terjeszkedésének a Finn-öböltől északra a suomi-finn nép, attól délre az észt* s ha ez a két ősrégi kultúrájú, de századokon keresztül Európa gyarmatterületeiként kizsákMinden hölgy és ur öltöz köd he TOTH 6YULA divatházában Tekintse aneg fővárosi tiivéjju kirakataimat mányolt ország saját testével pajzsként nem védelmezi (azt a Nyugatot, amely a világháborútól kimerülve sokat veszített ellenállóerejéből. * * * Az észt nép a művelődés iránt is fogékony. Századok nyomorúságát, bánatát a költészet enyhítette. Észthon falvai és tanyái ma is visszhangzanak azoktól az ősi eredetű énekektől, amelyek e nép mérhetetlen szenvedéseinek emlékét őrzik s amelyekben úgy zokog fel az észt bánat, mint a mi bánatunk' a kuruc-kor bujdosó-énekeiben. Észtország igazi éneklő ország. S nemcsak az egyszólamú éneklést ismeri az észt nép. Falusi temetéseken többszólamú énekléssel kíséri ki a halottat a temetőbe. Népmulatságokon igazi népi zenekar kíséretében hangzik fel az ajkakon a dal. Mindennapi kép: nyári estéken gyülekeznek a falu utcáján a népi zenekar tagjai — ki a kantáiét, ki a hegedűt; ki a pásztorkürtöt, ki pedig a harmonikát szorongatja a hóna alatt. A furcsa zenekar kivonul a hintázó helyre, s a zen«, hangjaira megindul a falu apraja-nagyja és dallal, énekkel enyhítik fáradtságos életüket. A magasabb iskolai műveltségre is nagv C5 cj Ü7J kedvet s tehetséget árul el az észt paraszt. Vármegyénk népsűrűsége rendelésre mérték, után. Alakítások, bélelés és gallérozások legoicBébban if j. L&K i SÁNDOR szücsmesternél Zalaegerszeg Bethlen Qábor u.5. Az önállóság két évtizede alatt kicserélődött az észt intelligencia, — a parasztság hihetetlenül nagy számban küldte fiait az észt- nyelvűvé alakított középiskolába s az egyetemre. A régi foglalkozásában megmaradt! parasztság művelődési igényeit a népfőiskolák intézménye igyekszik kielégíteni, — továbbá az a szabad művelődési szervezet, amely társadalmi egyesülések formájában sokszorosan behálózza az országot, s az irodalom, tudomány, művészet értékeinek a nép körében való elterjesztését és eletrekélíését tűzte ki legfőbb céljául. A csonka Zala vármegye 1941. évi népsűrűsége 75.9, vagyis 1 négyzetkilométer területen 75.9 lakó helyezkedik cd. Ezzel a nagy népsűrűséggel a 44 sármegyés (rész-Feividékkel, Kárpátaljával és rész-Erdéllyel) csonka vármegyénk a csonka országban a 19. helyet foglalja el. Sűrűbb lakosságú Pest vármegye (129.9), Nyitra-Po- zsony vármegye (117.2). Pereg vármegye (107.5) Esztergom vármegye (102.9), Szabolcs, Békés, Ugocsa, Csanád-Arad-Torontál, Heves, Zemplén, Vas, Nógrád, Borsod, Jász, Csongrádi, Hajdú, Sopron, Tolna vm. (93—76.2). A Dunántúl sűrűbb tehát Esztergom, Vas, Sopron, Tolna vm. Mögöttük van a Dunántúl Komárom vm. (74.9), Győr-Moson-Pozsony vm. (69.6), V eszprém vm. (67.0), Baranya (64.0), Fejér (62.2), Somogy (58.7). Érdekes, hogy 1910-ben az egész Zala 69.0 népsűrűséggel 17-ik, 1930-ban csonkán 75.0 sűrűséggel 18-ik helyen állott. Ha csak a szántó-, kert- és szőlőterület után vesszük az 1 négyzetkilométert, csonka Zala népsűrűsége nagy ugrással 165.7. így csonka Zala Máramaros, Csík, Beszterce-Na- szód után a 4. helyre lép elő. Ha a szántó-, kert- és szőlőterülethez még a rét- és legelő- területet is hozzávesszük, csonka Zala 114.4- es népsűrűségével a 44 vármegyéből az első Abaúj-Torna után a második melyre kerül. Á visszakerült 3 járás természetesen még erősíti az ép vármegye népsűrűségéi, hiszen a Mura-vidék, amelynek nagyobb része zalai terület, igen magas nyers népsűrűségű (114) Eszerint az első és második helyen lévő Pest nutete és Nyitra-Pozsony vm. után következik. Ha ezt a 3 járást népsűrűség tckiu ben is beleillesztjük a vármegyébe, akkor az ép vármegye nyers népsűrűsége felugrik a 10 kert-, szó lőrét- cs TISZTELETTEL ÉRTESÍTEM kedves vevőimet cs üzletfeleimet, hogy üzleti irodámat Zalaegerszeg, Kossuth Lajos-utca 32. szám alá helyeztem. Szíves megkeresést kér BODEY GYULA sör- cs bornagykereskedő. Telefon: 378. p varmegye nyeri —11. helyre. Szántólegelő 1 négyzetkilométer tekintetében pedig eléri a legsűrűbb Abaúj-Torna vármegyét. Ezzel a népsűrűséggel szorosan összefügg Zala elvándorló munkásainak nagy száma. A Magyar Statisztikai Szemle 1941. évi augusztusi számából, Heller András dr ösz- szeállításából tudjuk, hogy hivatalos adatok szerint —Kárpátalja visszafoglalása előtt csonka hazánkban 46.217 éves elvándorló munkást tartanak nyilván. Ebből Borsod varmegye ad 9.983 munkást, utana Zala varmegye jön 9,168, Heves varmegye 8.524, \as vármegye 2.757, Békés vármegye 2,018 munkással. Ezzel szemben Veszprém vármegye 98, Fejér vármegye 255, Baranya vármegye 196 munkást ad idegenbe. Lelkigyakorlatok a sümegi ferenceseknél A sümegi kegytemplomban március 24— 27-ig szent lelkigyakorlatok lesznek, amelyeket P. Réz Marian salgótarjáni ferences plébános tart. A lelkigyakorlatok rendje a következő : Március 24-én: Délelőtt fél 10 órakor énekes szentmise. Utána szentbeszed: »Hármas bepillantás a leiekbe« címmel. Este 6 órakor szentbeszéd: »Isten mindenhova felírta nevét« címmel. Utána litánia. Március 25-én: Délelőtt léi 10 órakor szentbeszéd: »Mi a világon a legnagyobb rossz« címmel. Utána csendes szentmise. Este 6 órakor szentbeszéd: »Két halál közt melyik a rosszabb« címmel. Utána szentséges litánia. Március 26-án: Délelőtt fél 10 órakor énekes szentmise. Utána szentbeszéd: »Az igazi élet csodálatos erőforrása« címmel. Este 6 órakor szentbeszéd: »A győzedelmes lélek legszebb értéke« címmel. Utána litánia. Március 27-én: (Fájdalmas pénteken) Délelőtt 10 órakor énekes szentmise. Utána szentbeszéd: »Az áldozatos lélek eszményképe«! címmel. Délután 2 órakor szentkeresztúti áj- tatosság. Utána szentbeszéd: »Szent Ferenc hív« címmel. Gvéná i alkalom: Mindennap délelőtt 8 órától fél 12 óráig (a szentbeszéd alatt gyóntatás nincs). Délután fél 5 órától a szentbeszédig. Kodba Albert vendéglője S t r i d ó v á r Meleg ételek. — Kitűnő borok.
