Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)

1942-02-26 / 46. szám

2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. február 26. pedig az aszfaltgyalogjárók átfektetésére es a Várkör szegélyzetére fordítják. Az alispánnak \ éghatározatát a költség- vetés ügyében tudomásul vették. A Szent Mik­lós temető tulajdonjogi kérdésében hozott vég- határozatot megfelebbezik. Elfogadta a köz­gyűlés az önkéntes tűzoltó egyesület autójá­nak hivatalos célra való igénybevétele, vala­mint a toronyóra javításának átvállalására vo­natkozó bizottsági javaslatot. Széli György dr alsólendvai kir. közjegy­zőnek képviselőtestületi tagságáról való lemon­dását tudomásul vette a közgyűlés és a vá­ros érdekében kifejtett munkájáért jegyző- könyvi köszönetét mondanak, amit kivonat­ban közölnek vele. Helyére a polgármester Lakatos Gyula cipőkereskedőt, mint második póttagot hívja be. Az első póttag, Papp Béla, cukrász ugyanis vitális tagságát tartja meg. A kórházi kezelői állásba november 1-i hatállyal Belitzky István került be, akit most kórházi számtisztté választottak. Mivel azon­ban az állás átszervezését már korábban meg­szavazta a képviselőtestület, de nem mondta ki, amely időponttól kezdődően, Belizkyvel most újra le kellett tetetni az esküt, hogy az átszervezéssel járó fizetéskülönbözetet novem­ber 1-től megkaphassa. így Belitzky kétszer tett esküt. Bakán Kálmánnak ingyen II. oszt. sír­helyet adományozott a közgyűlés. A többi tárgynál a bizottságok javasla­tait fogadta el a közgyűlés. Indokok—vádak A Magyarság február 21-i számában a 8. oldalon húzódik meg a hír a nemzetiszocia­lista »Pártvezető« zalai útjáról, annak ese­ményeiről. Személyi vonatkozásában az az ér­dekessége az útnak és a híradásnak, hogy Ár- vay István dr »testvér«, a »zalai mozgalom megalapítója« kísérte Pálffy Fidél grófot és­pedig azon a zalaszentgróti tájon, ahol a.; »testvér« szervezetei révén eljutott a képvi- aelőjelöltségig. De feltűnő az is, hogy az or­thodox testvér mellől hiányoznak az ősnyila­sok, az immáron beérkezettek, akik a neológ Maróthyval tartanak egy frontot. Szálasira esküsznek. Valamikor a Zala folyó mentén egyazon mozgalom hömpölygőtt Zalalövőtől Eenékpusztáig, most Felső-Zala és Alsó-Zala más politikai csillagzat jegyében csörgedez. Tárgyi szempontból az a jellegzetes az útban, hogy Pálffy Fidél megindokolja, mi­ért kellett a szakadás. Minden indoka be­ismerése annak, hogy a most szakadár ele­mek, vezetők és természetesen a vezetettek is eltévedtek, amikor bevonultak a Duna—Kár­pát—Nagy Haza bűvöletébe. Ök (Árvav Ist- vánék) komolyabb mederben akarnak ezentúl haladni, tiszta népi alapot keresnek, tisztogatni akarnak, beolvasztás ellen folytatnak harcot stb. Ahány indok, annyi vád az elhagyottak, de az elhagyók ellen is. A komolyabb meder hangsúlyozása az elmúlt évekre nézve nem­komoly mederre, a tiszta népi alap ígérése nem-népi alapra, a tisztogatás tisztogatatlan- ságra utal. De akkoron époly lelkesedéssel kö­vették a leszólt medreket, mint most az újab­bat. De, ha tévedtek akkor és nyilvánosan be­ismerik a tizedesek előtt, mi biztosítja a tö­megeket az eltévedtek jövőbeli tévedhetetlen­ségéről? A rövid 9 évből ennyit eltévelyegni, a most rosszat oly kitartóan hirdetni, a vá­lasztások során minden nem-nyilast lehur­rogni a vélt tiszta népi alap biztonságával, a mindent elsöpörni akaró egységet így lengére vetkőztetni és most a »legendás hírű zalai szervezkedés« földjén mindezt bevallani: nem nagy megnyugtatására szol ál a részlet-ha­daknak. Különben ez a mozgalom beolvasztva és szakadásként, tiszta népi és nem-tiszta népi alapon, komoly és kevésbé komoly mederben annyiszor írta fel a falakra, a városi aszfaltra és hasította a dobhártyákra a beérkezés nap­ját, hogy ez az indokoló út ennél többet, sőt ennyit sem tud mondani. Kilenc év az elté­velyedéshez elég, de a lelkesedés forrásban maradásához - annyi minden után — túl­sók. Mit beszél egy fogoly bolsevista őrnagy Berlin, február 25. Lukajcsevics bolsc- viki őrnagy, aki február 22-én a keleti arc­vonal északi szakaszán fogságba került, kije­lentette, hogy a bolseviki veszteségek mesz- sze felülmúlják a németek részéről közölt ada­tokat. — Nem kaptunk ellátást és menetelnünk kellett, — mondotta a fogságba került szovjet őrnagy, — alig volt lőszerünk, de támad­nunk kellett. Csapatomnak csak csekély töre­déke maradt meg és mégis azt a parancsolj kaptam, hogy minden tizedik embert löves­sem agyon, ha nem akarnak tovább menni. Ezeket az esztelen parancsokat a politikai biz­tosok adják ki. Sohasem kérdezték, hogy pa­rancsaik végrehajthatók-e. Mindent egy kár­tyára tettek fel: téli háborút akarnak minden- áron. Ez az ár olyan magas, hogy a halottak sokszor egész halomban hevernek állásaink­ban. mninniiiifMn írvmnify r/vjuiiuaTLUiuu Hogyan lesz a fából cukor Fürészmalom, mint a mezőgazdaság kiegészítője A múlt század második felében Braconnet francia kémikus meglepő felfedezésre jutott. Kensavval végzett kísérletei során rájött, hogy a tömény kénsav a fát alkotórészeire, azaz cellulózéra és ligninre bontja, a cellu­lózét pedig sikerült cukorra változtatnia. A felfedezés a tudomány és a gazdasági élet köreiben egyaránt óriási feltűnést kel­tett, hiszen a cukorrépa feldolgozó ipar akko­riban még gyerekcipőkben járt. Braconnet azonban nem tudott felfedezésével mit kez­deni. Annak kimutatásával, hogy a cellulózé cukorból áll, fontos lépéssel gazdagította ugyan a kémia tudományát, az a technikai probléma azonban, hogy a fából miképen le­het gazdaságosan cukrot előállítani, még hosz- szú ideig megoldatlan maradt. 1856-ban Braconnet honfitársa, Béchamps i mérnök új útakon indult neki a problémának. A kénsav helyett töményített sósavval pró­bálkozott. Az eljárás azonban még mindig túl drága \olt. Béchamps kísérleteinek foly­tatója Danziville kitűnő, ötlettel most azt a kérdést vetette fel. hogy miképen lehetne a cukorgyártásban felhasznált sósavat vissza­nyerni, ötlete azonban csak ötlet maradt. Ezek a kudarcok azonban nem tudták a kutatókat elkedvetleníteni. A francia Meisen nyomán két amerikai tudós, Ewen és Tom­linson a drága sósavnak hígított állapotban való felhasználására dolgozott ki eljárást és hasznosítására Georgetownban gyárat is ala­pítottak. Száz kiló száraz faanyagból ezen) az úton azonban csak 6 liter spiritusznak! megfelelő cukrot lehet előállítani, így a gyár hamarosan kénytelen volt üzemét beszüntetni. A világháború a nagy problémát ebben a megoldatlan, majdnem reménytelen állapot­ban találta. Pedig Németországnak roppant nagy szüksége lett'volna cukorra. A robba­nóanyag-előállítás legfontosabb alapanyaga a cukor segítségével előállítható glicerin. Mit tehetett mást Németország, minden gazda­ságossági szempont mellőzésével kénytelen volt a Meisen-módszerrel dolgozó gyárak egész so­rát felállítani. Ezek a gyárak azonban a vi­lágháborút természetesen nem élték túl. bomlik. A sósav elvonása után laza por ma­rad hátra, tiszta szénhidrát, amely megfelelő keveréssel kitűnő erőtakarmányt ad. A por alakjában kiváló facukrot további eljárással természetesen alkohollá vagy élesztővé is át lehet alakítani. Most már a találmány gyakorlati kiakná­zása sem váratott sokáig magára. Miután Bergius doktor svájci facukorgyára életké­pesnek bizonyult, 1933-ban az új Németor­szág nyomban hatalmas facukorgyárat ren­dezett be. De vájjon nem lehet-e még mindig jobb* eljárást találni? A bizonyos nagyságú resze­lékhez és a szárításhoz kötött eljárás kissé nehézkes, a jűgított sósav pedig mégis csak olcsóbb lenne. Egy német kutató tehát ismét visszatért a hígított sósavas eljáráshoz ég pontos vizsgálat alá vette, hogy milyen ké­miai folyamatok akadályozzák meg az elmé­letileg kiszámított hatásfok elérését. Néhány^ évi kísérletezés után Scholler doktor már a nyilvánosság elé is léphetett cellulózénak nyomás alatt hígított sósavval való átmosá­sán alapuló eljárásával. A világháborúban használt Melsen-féle módszerrel szemben Scholler doktornak hat helyett nyolcvan szá­zalékos hatásfokot sikerült elérnie. Németországnak tehát már két, minden tekintetben megfelelő eljárás áll rendelkezé­sére. A Bergius-éljárás nagyszerű szénhidrát- tartalmú erőtakarmány előállítására alkal­mas különösen, Scholler eljárásának végső terméke pedig a spiritusz, amelynek a benzin­hez keverve mint üzemanyagnak rendkívüli hadigazdasági jelentősége van. Ám ezenkívül FIG Y E L E INI! á N G ÉPÍTÉST VÁLLALOK A világháború tapasztalatai természetesen a német kutatókat is fokozottabb munkára ösztönözték. A világháború folyamán meg­kezdődött kísérletek a béke idején sem sza­kadtak meg, pedig emberi táplálkozás cél­jaira Németországnak bőven volt répacukra. Á tömény sósavyal és a hígított sósavval való próbálkozások nem bizonyultak célra­vezetőnek, Bergius doktor munkatársaival tehát az utolsó lehetőséggel próbálkozott meg, a túltelített töménységű sósavval. Pon­tosan tízéves munka után sikerült megtalálni a gazdaságos megoldást. A reszelőgéppel fel­aprózott: es teljesen kiszárított faanyag cel- lulózctartalma megfelelő hidegben a sósav hatására oldat alakjában válik: ki, további sósavkeze ésre pedig a ccllulózéoldat is víz­ben oldható, magasabbrendű cukor fajtára, ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN > > *<*<*kJ ÜSS tf K 5 , •" Uí <HO ARANY J.-U.28. n TELEFON 1— 69 SZ. ÉPÍTKEZÉSI vállalkozó Faanyag, szén- és tflzifanagykereskedó. Kérem a nagyközönség szives pártfogását.

Next

/
Thumbnails
Contents