Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)

1942-02-25 / 45. szám

1942. február 25. ZALAMEGYEl ÓS.4G 3. Béifeggyüjfék a kármnkadás eilen Egyre nagyobb lendületet nyer az Actio Catholica mozgalma a káromkodás ellen. A bélyeggyűjtők körében is visszhangra talált a felhívás és, hogy milyen készséggel csat­lakoznak ők is a mozgalomhoz, az kitűnik abból a beadványból, amelyet Székely Bálint szentesi bélyeggyűjtő intézett a postavezér- jffazffatósághoz. A levélben a többek között ezt oKashatjuk: — A i Ül és a Hazaszeretet az egyedüli támaszunk, isten végtelen bölcsesége irányít mindeneket. () ad erőt bajaink elviseléséhez s minden cselekedetünk és munkánk az ü ál­dásával lehet csak tökéletes. Ezért: — Me káromoljuk öt! — Tisztelettel arra kérem a tekintetes Postav ezérigazgatóságoí, hogy a feszületet áb­rázoló —- fent: — »Bízzál Istenben!« —lent: »Ne káromold Őt!« szöveggel ellátott, szép kivitelű — nem bélyegsort — csupán egy da­rabban kiadott különleges bélyeget, — kis címlettel — nagy példányszámban megjelen­tetni szíveskedjék, — hogy az lehetőleg min­den levélre rákerüljön. (Egyszer most félre a gyűjtői szemponttal — lelki propaganda — nagy példány szám kell!; — Biztosra veszem, hogy ezzel a t. 5 e- zérigazjjatóság áldásos munkát végezne a fé­kezetten lelki \ ilágban és sokakban ébresztené fel a szeretetet, miáltal a t. Y ezérigazgatóság eme munkáját az Ur kegyelme sokszorosan ál­dotta tenné. — Bízom abban, hogy előterjesztésemet a t. \ ezérigazgatóság; teljes egészében magáévá teszi«. Síit hmm m kenden* a gazdának? Már ott tartunk, hogy felismertük e leg­fontosabb fonalnövényünk termelési fontossá­gát. Érezzük lépten-nyomon a belőle készült számtalan, lét fontosságú termék hiányát. Rész a gazda termelésére. Mielőtt erre végérvénye­sen rászánná magát, amikor érzi, hogy a ter­melési munka eredménye zsebre megy, ak­kor megszűnik a rokonszenv a növény iránt és helyébe lép a rideg számítás. Mélyedjünk el kissé a számok közé! Tegyük fel a kérdést: mit érdemesebb termelni, búzát, vagy kendert? Induljunk ki a kender terme lés költségeiből. Íme az össze­állítás: egv kataszteri holdra vonatkoztatva: földbér " ‘ 50 P őszi szántás 20 P 300 P össztrágyázási költség 30o/o-a 90 P vetőmag 50 P vetési munka: 3-szoros boronálás, vetés, hengerezés 15 P esetleges gyomlálás, gazolás 4 P aratás 6 napszám á 5 P. 30 P levelezés, kévébekötés 8 napszám 40 P behordás'az állomásra, vagy kazalkar,akás 20 P adó, kezelési költség, biztosítás 30 P- 349T A 349 P tőke 6o/o-os kamata 21 P 1 hold kender termelési költsége 370 P 1 hold kender hozatna átlag 40 q kóró, amelynek ára 17 P körül lesz 680 P Hozamából levonva a term, költséget 310 P marad a gazdának jövedelem gyanánt. Za­laegerszeg életterében 30 q kóró mindenütt megterem megfelelő előkészítés után. A fenti 40 mázsát a völgyi talajokra vettem fel. 30 mázsa kórót számítva, ennek értéke 17 pen­gővel 510 pengő. Ha a 370 pengő termelési költséget levonjuk, még mindig 140 pengő marad a gazdának ily gyenge termés után is. A kender a búza kitűnő eíőveteménye. Legalább 200 kg-mai többet^ ad kender után, mint kukorica után. Ez is figyelembe veendő •előny. Térjünk át a búzára. A búza termelési költségei teljesen meg­Minden hölgy és ur öitSzkSdhet egyeznek a kenderével. A kendernek na­gyobb a betakarítási, aratási munkája, de nem kell elcsépelni. A munkák költségei fe­dik egymást. Ha a búzatermésnél a szalmát is értékeljük, akkor legalább akkora trágyá­zást költséggel kell megterhelnünk, mint a kendert. Mi a bűzahozam értéke? 10 mázsa szemtermés értéke 20 mázsa szalmatermés értéke 3 mázsa polyvatermés értéke hozam összesen termelési költség 300 P 80 P 15 P 395 P 370 P 25 P marad a gazdának egy hold búza után jöve­delemként. Ha csak 30 mázsa kórótermésünk van, pedig ily talajon nehezen terem 10 má­zsa búza, akkor is 90 pengővel többet hoz a kender, mint a búza. Á kender tehát a gazda egyik legnagyobb jövedelmet adó és legegyszerűbben termel­hető növénye. "Természetesen nem termelhe­tünk mindenütt kendert, mert vetésforgó alap­ján kell dolgoznunk, de a kendertermő völ­gyi talajokon ki keli terjeszteni a mértékét1 a lehetőség határáig, legalább a terület 5 szá­zalékáig mielőbb. Mily előny lett volna e városnak, ha a kender termelést tettek volna az olajosok he­lyett a szántó öt százalékában kötelezővé Za­laegerszeg életterében! 2000—3000 holdon ter­melt volna a vidék a Zalaegerszegen létesí­tendő kendergyár részére nyersanyagot. Miért nem így történt? Hisz nem lesz elegendő ola­jos vetőmag, ha az 5 százalékos vetési kény­szert tűzzel-vassal keresztülviszik! Pörneczi József. Mi újság az élelmiszerpiacon? TÓTH GYŰLI divatházában Tekintse gsiag fővárosi nivéju kirakataimat A budapesti nagy vásártelepen kedden reg­gel a forgalom közepes volt. A zöldség- és főzelékfélék piacán kielégítő volt a felhozatal s így az irányzatban nem is történt lényegesen))1 változás. A melegágy! fejessaláta (40—100) drágult. A fejeskáposzta (34—50), a kelká­poszta (44—86) gyengébb minősége egy-két fillérrel csökkent, jobb minőségé azonban va­lamivel drágább lett. Megélénkült a gyöke­res paraj (5Ó0) kínálata. A gyümölcsfélék pia­cán a kereslet könnyen kielégíthető, mert árú bőségesen van. A vörösbélű narancs (180—250) és a mandarin (150—220), jobb minősége drá­gult. A baromfipiaoon az árak változatlanok maradtak. (Zárójelben a nagyvásártelepi árak.) Miért köszönünk kalapleemeléssel ? Gyerekesnek látszó kérdés, de a gyere­kek sokszor több érdeklődést mutatnak a min­dennapi élet szokásainak értelme után. A fel­nőttek rendszerint megelégesznek a felszínes magyarázattal: ez a szokás és ehhez minden­kinek alkalmazkodni kell, aki nem akar ne­veletlen lenni, v agy a bogaras ember hírébe keveredni. Alapjában véve azonban a fel­nőttben is tovább él a gyermeki kíváncsiság,, s ha makacsul kérdezősködő fiacskáját az ál­landó kíváncsiskodás illetlen voltára való hi­vatkozással torkolja le, tulajdonképen csak1 tudatlanságát próbálja leplezni. Mint annyi más elikettszahály, a kalap- levétel illendőség! parancsának eredete is a középkorba yezeí vissza. A középkori lovagok nem emeltek ugyan kalapot, a lovagi tor­nán azonban sisakjuk levételével üdvözölték egymást. Mindenesetre illendő volt, hogy a sokszor bizony nem is egészen ártalmatlan] barátságos mérkőzés után a győző legalább is kilétét felfedje legyőzöttjc előtt. Egymás mel­lett elmenőben ez a bizalommegnyilvánítás ter­mészetesen már veszélyesebb volt, mivel a si­sak le- és felcsatolása nem 'volt épen könnyű feladat és a megtisztelt lovag lehetett halá­los ellenség, aki esetleg nem tudott ellenállni annak a kísértésnek, hogy védtelen ellenfelé­vel végezzen. A kellemetlen tapasztalatokon okulva ezért később már csak tisztes távol­ból emelték le egymás előtt sisakjukat, míg később a sisakrostély divatba jöttével ez az udvariassági aktus is kényelmesebb formát nyert. A nők — az amazonok kivételével — so­hasem viseltek fegyvert. Ez a magyarázata,, hogy akkor is fenn tarthatják kalapjukat, lia a férfiakat az illendőség íratlan törvényei ka­laplevételre kötelezik. A bizalomnyilvánítás régi szimbolikájának csak a férfiakra nézve volt értelme. »Irántad való tiszteletből szívesen ten­ném magamat fegyvertelenné...« — fejezi ki öntudatlanul a katona is, amikor jobbját sap­kája felé emeli — »azonban, tiltják az elő­írások«. Ha pedig fegyverrel tiszteleg, fegy­verének szimbolikus odaayújtásával mintegy ezt juttatja kifejezésre: »íme, átadom fegy­veremet!« Az indiánok vendégeiknek tiszteletadás jeléül zöld lombokat adnak át. Az eredeti gondolat itt is ugyanaz; a dárda, ijj, vagy; puska tudvalévőén nem hajt zöld leveleket. »Itt nincsenek fegyverek, jöjj bizalommal!« — mondja az indián köszöntés. Áz arab üdvözlésül kezeit fekteti ke­resztbe mellén, hasonlóképen azt jelezve, hogy nincsenek ellenséges szándékai. Végigvizsgálhatnánk a világ valamennyi exotikus köszöntés!, módját, több-kevesebb fá­radtsággal mindenütt ugyanerre a szimboli­kára bukkannánk. Kivétel csak egy van: a bolsevisták ökölbe szorított keze. Ez már nem is üdvözlés, hanem félreérthetetlen fenyegetés, amely nemcsak az elképzelt polgári osztály, ellen irányul, hanem a közvetlen jóbarát el­len is: »Jaj neked, ha nem osztod az én el­veimet, te sem vagy kivétel!« Ezt a »köszön­tés! módot« csak a minden nemesebb em­beri érzést megtagadó apokaliptikus gyűlölet szelleme termelhette ki. (MN)

Next

/
Thumbnails
Contents