Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-02-24 / 44. szám
2. ZALAMEG YE i ÚJSÁG 1942. február 24. adomán) okkal kell áldozni a közérdekű célokra. Gyönyörű és megható példáját szolgáltatta ennek a szellemnek a százéves múltra visszatekintő marosvásárhelyi iparosegylet. Az egyesület vezetősége felkérte tagjait arra, hogy táncmulatság helyett ugyanazon időpontban menjenek el templomaikba és imádkozzanak a harctéren küzdő katonáinkért. Marosvásárhely polgársága egyhangú lelkesedéssel tette magáévá ezt a határozatot. A város összes templomaiban ugyanazon időben istentiszteletet tartottak, amelyekre százas tömegekben vonultak fel a marosvásárhelyi polgárok. Az istentiszteleteken a magyar fegyverek győzelméért imádkoztak. Ugyanakkor nem maradt el a jótékony cél támogatása sem, mert nagy- összegű adományokat juttattak el az iparosegylet vezetőségéhez. Olyan gyönyörű példa- adás a marosvásárhelyiek állásfoglalása, hogy azt — városokban és falvakban egyaránt —- országszerte követni kellene. ********************************** Potemklnfalvak az angol hadiipari üzemek A Manchester Guardian február 6-i száma érdekes leleplezést közöl az angol hadiipari üzemek teljesítményeiről. Bevezetőjében elmondja a legrégebbi angol lap, hogy a kormányzat nevezetesebb külföldiek számára érdekes propagandaújítással kedveskedik, amennyiben v alamelyik sötét éjszaka megszemlélted velük a középangliai ha- diipari üzemek egyikét-másikát. Ezzel kapcsolatban az amerikai sajtóban több cikk jelent meg és valamennyi a legteljesebb elismeréssel adózik az angol hadiipari munkáról. A Manchester Guardian ezzel ellentétben megállapítja, hogy ezek az üzemek, amelyeket megszemléltet a kormány a külföldiekkel, csak Potemkinfalvak, mert a valóság sokkal rosszabb, kimondja a leleplezés, hogy rengeteg üzem kénytelen volt beszüntetni a munkát, mert vagy a nyersanyag, vagy pedig a szükséges szakmunkások hiányzanak. Másutt a szükséges gépek kellenének, — s megtörténik az is, hogy az egyik üzemben állanak a gépek, mert nincs nyersanyag, a szomszédos gyárban pedig v an ugyan nyersanyag, de azok a gépek kellenének, amelyek a szomszédos gyár tulajdonában vannak. A lap szerint ezek a kérdések az alsóházat is igen élénkén foglalkoztatják majd a most kezdődő hadiipari vita folyamán. — o — Tudja-e Ön...? ... hogy a dum-dum golyó nevét a ho- sonló nevű előindiai várostól v ette, amely Kalkutta mellett fekszik? Az 1868-ban nemzetközileg eltiltott roncsoló lövedéket egy itteni angol hadfelszerelési üzem állította elő először. A dum-dum golyó abban különbözik a rendes golyótól, hogy acélköpenyének csúcsa hiányzik, úgy, hogy becsapódásakor az ólom az acélköpenyt a tehetetlenségi erőnél fogva szétroncsolja és borzalmas sebeket, legtöbbször azonban még mérgezést és fertőzéseket is okoz. . .. hogy a világ legrégibb szőlőtője Észak- Karolinában, Tyrrel-grófság területén található. 1587-ben az első telepesek ültettek és még most is terem. ... hogy a világ első hegedűjét ma divatos alakjában az olasz Gaspare da Salo (1542 —1609) készítette? ... hogy a világ első könyve, amely »Pris- se-papyrus« néven a párizsi nemzeti könyvtár kincse, Krisztus előtt 3350-ből való? felfedezője, akiről elneveztek, egv I hóba melletti sírban találta Egyiptomban. ... hogy a világ legnagyobb könyv e, egy anatómiai atlasz, 1.90 méter hosszú és 0.9ö méter széles? Az óriási könyvet, amely a bécsi állami ipariskola birtokában van, 1823 és 1830 között nyomtatták. hogy a világ legkisebb nyomtatott könyve csak 10 milliméter hosszú és 6_ milliméter szeles ? A könyv, amelyet 189 <-ben Páduában nyomtattak, 208 lapos és többek között Galileinek egy, 1615-ben keltezett le- j veiét (tartalmazza, amely ebben a miniatűr , könyvben került először a nyilvánosság elé. j ho°v a rongybol való papírkészítést j a kínaiak mar Krisztus után 100 kőiül ismerték? ...hogy az első rejtvénymegfejtesi rejtvényt 1803-ban egy párizsi újság rendezte? Az újítás oly nagy visszhangra talált, hogy ^ a szerkesztőségnek 8.773 beérkezett megfejtest kellett elbírálnia. , . hogv az ókorban a holdat átlátszónak tartották? . ... ...hogv a régi rómaiak csak liatal korukban viseltek szakállt? A szakáll nélküliség a kezdődő öregkor jele volt, mivel a szakadat csak az első ősz szálak jelentkezesekor kezdték borotválíi i. (MN) Különleges szép n ö i ferhérnemüek nagy vái®;»£fcéInto;*« Horváth Jenő divatáruüzletében Anglia és Oroszország mindig saját céljaikra használták ki Szerbiát A belgrádi Novo Y reme cikket szentel annak a problémának, hogy Szerbiának ma nem lehet más kötelessége önmagával szem- ben, mint elve maradni. A lap végigvonul a legközelebbi múlt történelmén, ahonnan azt a meggyőződést vonja le, hogy Tígv Anglia, mint Oroszország mindig csupán saját céljaik érdekében használták fel mindig minden szövetségesüket. Ha ezek időközben bajba kerültek, elhagyták őket. Lássuk ezt be és mentsük meg ezáltal önmagunkat. Ne kövessünk el másokért öngyilkosságot. Vagy talán mi mentsük meg Angliát és Oroszországot? Tele vagyunk nehéz sebekkel, ezért nincs más kívánságunk abea- nünket állandóan izgatok felé, mint az, hogy. hagyjanak bennünket békében. Mit tudunk mi szegények és koldusok csinálni. Mert jaj nekik, ha abban bíznak, hogy mi mentsük meg őket. Főcélunk, bogy élve maradjunk és megóvjunk szerencsétlen szerbeinktől annyit, amit csak lehet, — fejezi be cikkét a lap. Az iskolai selyemtenyésztések eredménye Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, a selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazott előterjesztésére 1941. április havában rendeletet adott ki a tankerületi főigazgatóknak, hogy a hazánkban még mindig nem eléggé értékelt selyemhernyótenyésztést a tanulóifjúságon keresztül fokozottabban karolják fel és népszerűsítsék. Rámutatott a miniszter ebben a rendeletben arra,, hogy a selyemtenyésztés nemcsak nemzetgazdasági szempontból nagyjelentőségű termelési ág, de a hernyóselyem nélkülözhetetlen hadiipari és ipari nyersanyag is. Gazdasági és honvédelmi érdekből egyaránt kívánatos tehát, hogv a népiskolák hathatósan bekapcsolódjanak ebbe a munkába. Az iskolai selyem- tenyésztés elrendelésével a kultuszminiszter olyan intézkedést tett a magyar selyemkultúra érdekében, amelyet .100 esztendővel ezelőtt Széchenyi és Kossuth is szorgalmazott. Bár a miniszteri rendeletet a tanfelügyelőségek útján az iskolák csak akkor kaphatták meg, amikor az országos selyemtenyésztési fel - ügvélőség a kis selyemhernyokát mar jáv a- részt kiosztotta s így az iskolait igényléseit nem mindenütt tudták kielégíteni, az iskolai selyemtenyésztések mar az első év ben is biztató eredményt hoztak. Mindössze 4 iskola, illetve osztály végzett közös tenyésztést és a tanulóifjúság köréből négyszáznegyvenen vállalkoztak egyéni tenyésztésre. így is 4.204 pengő 50 Idler vételarat vettek lei. Hozzávetőleges számítás szerint ez azt jelenti, hogy ha az ország minden iskolája kivenne részét ebből a munkából, amelyet a tanulók csak játszva, szinte szórakozásképen végeznek, mintegy 200.000 kg gubótöbbleihez jutna a selyemfonó ipar évente és a gyermekek munkája a várható beváltási árak mellett körülbelül félmillió pengővel emelné a nemzeti jövedelmet. Érdekes megemlíteni, hogy a múlt évi tenyésztés során számos iskola ért cl 100 —150 pengős keresetet, több osztály tenyésztése pedig 250 pengő körüli beváltási árat eredményezett. Sok saját kezdeményezéséből tenyésztő iskolásfiú ért el 50—70 pengős bevételt, többen pedig 100—120 pengős jövedelemre tettek szert. Vannak középiskolai tanulók, akik az egész évi tandíjukat és könyveik árát is megkeresték a selyem tenyésztésből. A kísérleti esztendő tehát beváltotta a miniszter rendeletéhez fűzött reményeket a most az országos selyemtenyésztési felügyelőség a tanügyi hatóságokkal egyetértésben már jóelőre megkezdte az iskolai tenyésztések szervezését, bogy a tanulók termelő munkáját kiWVVMVM**************************** FIGYELEM! á _ ü m o ÉPÍTÉST k VÁLLALOK Y (*•«•u MN *S •un Cl ™ *' ” ” a. a «2 * N "* «5 W D «HO 0 ARANY J.-U.28.KE ÉPÜLETFA k METSZETT p ASZTALOS ÁRU V TŰZIFA ÉS k SZÉN Y TELEFON 1—69S2. ÉPÍTKEZÉSI VÁLLALKOZÓ Faanyag, szén- éfl tűzifanagykereskedő. Kérem a nagyközönség szives pártfogását.
