Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-02-23 / 43. szám
1942. február 23. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 9. köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik szeretett férjem elhunyta alkalmával részvétüket virággal, vagy megjelenésükkel fejezték ki, ezúton mondok hálás köszönetét. Özv. Balogh Jánosné. Orosz szerzeteseket azonban telepített' ide I. András királyunk. Mellich szerint a nyugati szlávságban volt egy »Tichon« személynév. Ez vagy »Ticho- mir« becéző alakja lehetett, vagy a szláv i »tich«: csendes melléknévből alakult tulajdonnév. Mellich szerint Tihany neve azonban mégis magyar eredetű, mert a szlávok sohasem jelölik nominativusban a helységalapító nevet. Tehát ő is Tihanyban látja Tihany alapítóját. Szerinte »Tichon« nemzetsége volt Tihany alapítója, telepének lakosai eredetileg szlávok lehettek s ők adták a helynek szlávos alakú nevét. A Tihany név eredete így meg van fejtve, de annál nehezebb kérdés, hogy ki volt Tihany? Erre a kérdésre pontos válasszal a tudomány adós fog maradni. Csak következtetésekre vagyunk utalva. A Balaton vidékét már a honfoglaláskor -szállta meg a magyarság. Tihany Ur talán még az első foglalás jogán szerezte meg Tihanyt, amelynek aztán nevét adta. Avagy tán .a szláv őslakók nevezték el új urukat nyelvükön »Csendesnek«? Ki tudja? Annyi bizonyos, hogy a vidék új ura hadban erős, jeles vitéz lehetett, aki a jól megerősített helyet csak kemény:harc árán vehette birtokába. Akkoriban a nép ajkán csak hősök emléke szállott nemzedékről nemzedékre. Azóta több, mint egy évezred telt el, de Tihany neve ma is él a Balaton egyik legszebb! pontjának nevében. m*Áfi*0*0*a*0*0*w*A0vm*0*0*0*0v*A Levente szinielőadás A zalaegerszegi Levente Egyesület a harctéren lévő zalai honvédek és az Ifjúság otthona javára szombaton este, vasárnap délután és este a Kultúrházban igen szép sikerrel] hozta színre a »Hiszek egy Istenben« énekes levente színművet, amelyet Tomay Károly ötlete nyomán Pölöskei János írt, zenéjét Vályi Nagy Géza verseire szerzetté Tomay Károly. A darab cselekménye Csíz gömörmegyei községben játszódik le, részben a cseh megszállás, részben a visszacsatolás idején. A minden ízében hazafias és a levente intézmény fontosságát különösen kidomborító darab szereplőit jól válogatták össze s a szereplők teljes erejükkel igyekeztek is feladatuknak megfelelni, így azután igen kellemes szórakozást nyújtottak a közönségnek. A sok szereplő közül különösen kiemelkedtek: Hompó Rózsi (Ancsurka) és Bendlv Lenke (Ágnes), akik nemcsak ügyes játékukkal, hanem énekszámaikkal is kiérdemelték a legteljesebb elismerést. Énekszámaikat me£- újráztatták. Kövess Rózsa a gyermekeiért és unokáiért aggódó anya, nagyanya szerepét rokonszenvesen játszotta meg. Farkas Mária (Ilonka) és Eke Erzsébet (Borcsa) is találó alakítást nyújtottak. Bencze József az izig-vérig magyar csizi gazda kitűnő alakításával vonta magára a figyelmet. Gerinces magatartásáért sokat szenvedett a cseh éktől s végre menyasz- szonya kérésére eljött a csonka országba s a levente intézmény élére állt. Főbb szerepeikben jók voltak még: Boczkó Mária, Nagy Mária, Dunai Piroska, Polgár József, Kincses István, Bendly Ernő, Nagy Gyula, Farkas Lajos, Siklósi Árpád, Kázmér József, Lancsek Lajos, Simon István, Danko vies József, Kertész László, Börcz János és Simon István* akik illeszkedő játékukkal biztosították a darab sikerét és az előadás zökkenés nélküli menetét. A rendezés fáradtságos munkáját Hevesi Ferenc főoktató és felesége végezték s j munkájukat teljes siker koronázta. A színdarabot megelőzően Kertész László j nagy tetszéssel aratott a Honvéd-roham, vi- | téz Rózsás József versének elszavalásával. * Csáktornya, február 2L Ismét egv tragikus áldozata van Muraközben a szokatlan nagyarányú hónak és a szibériai télnek. Pénteken a késő esti érákban igyekezett hazafelé Halász Henrik 52 éves Csáktornyái malom- tisztviselő, amikor a Hákóezi-u. 25. számú ház tetejéről — amelynek tulajdonosa jelenleg Varazsdon lakik — hirtelen 100—150 métermázsa mennyiségű hótömeg oly gyorsasággal zúdult rá. hogy menekülni nem tudott előle. A hatalmas dörejjel lezuhanó hó hup- panása az egész környéken hallható volt ugyan, de senki sem sejtette, hogy maga alá temetett valakit, mivel az egész utca akkor már kihalt volt. A kora reggeli érákban a ház bérlője, Szigetvári Imre gazdasági felügyelő munkásokat fogadott fel, hogy az eltorlaszolt házkaput és a gyalogjárót járhatóvá tegyék. A hó takarítása közben a munkások lapátja ruhadarabokat szabadított ki, erre rosszat sejtve gyorsan elkaparták körülötte a havat, amely alól csakhamar előkerült egy, arccal a föld felé fekvő ember előrevetett kezekkel az úttestnek. Még élt s személyazonosságát azonnal megállapították, mivel közismert volt Csáktornyán, továbbá a hozzátartozói a hajnali óráktól keresték és szabályszerűen jelentették szokatlan eltűnését a csendőrségen. Az áldozatot rögtön bevitték az egyik házba, ahol mesterséges légzéssel igyekeztek éle tbentar tani; majd bevitték a közkórházba, ahol azonban rövid idő múlva meghalt. A holttest felboncolása után vasárnap temették el igen nagy részvét mellett a hó áldozatát. A megejtett nyomozás gondatlanságot nem állapított meg, senki részéről sem, mivel az általános és mindennapos viharok a tetők letakarítását is, de sokszor még a gyalogjárókét is lehetetlenné (tették s ugyanakkor, amikor az új és modernül épített lapostetőzetű házról megtörtént a szerencsétlen hólezuhanás, a szomszédos régibb' és meredekebb háztetőkről a késői hatósági intézkedés után fizikai erővel távolították el azt. — tegez — A Balaton-mellék népesedése Lukács Károly dív a, Magyar Statisztikai Szemle XIX. évfolyamának 2. számában érdekes statisztikai adatokat közöl a fenti címen. Az érdekelt három (Veszprém, Somogy és Zala) vármegye 45 községében a lakosság 1890-ben 46.036, az 1930-i népszámlálás szerint 68.430. Hanyatlást: mutat 5, senyvedést 10, gyarapodást 16, rohamos fejlődést 5 helység, a többinek nincs biztos adata a múltból. A veszprémi part 6 községéből hanyatlott 1, senyvedőit 3, rohamosan fejlődött 1 helység. A somogyi parton senyved 1, gyorsan fejlődött 9, rohamosan 1, rendkívül rohamosan 1 helv- Ség. Zalában senyvedt f> (Keszthely; Szigír- get. Rendes, Kővágóőrs, Révfülöp, Szepezd, Akaii, Aszófő, Tihany); hanyatlott 4 (Zánka, Udvari, Örvényes, Alsóörs): gyors fejlődésű 7 (Balatongyörök, Ederics, Salföld, Füred, Arács, Csopak, Paloznak); rohamos fejlődésű 3 (Nemestördemic, Badacsonytomaj, Lovas). Érdekes a Balatonmellék katolikussá válása. 1890-ben 31.430, 1930-ban 53,825 r. k. lakosa volt a Balatonmelléknek. Ugyanakkor a protestánsok lélekszámú 11.559-ről csak 12.229-re emelkedett. Ott 40 év alatt majd megkétszereződött, itt teljesen senyvedt a lakosság. A 40 év alatt a 68 százalékos szaporodás majdnem maradék nélkül (0.3 százalék) a katolikusoké. 11 helységben a protestánsok apadása jelentős. Ellenben Keszthelyen a gyarapodás 100 év alatt több, mint 20-szoros. TISZTELETTEL ÉRTESÍTEM kedves vevőimet és üzletfeleimet, hogy üzleti irodámat Zalaegerszeg, Kossuth Lajos-utca 32. szám alá helyeztem. Szíves megkeresést kér BŐDEY GYULA sör- és bornagykereskedő. Telefon: 378. Minden hölgy és ur öltözködhet divatházában Tekintse m m g fővárosi ífthróju kiraSiatainiat Zalaegerszeg megyei város polgármesterétől* 2922/1942. Tárgy: A m. kir. minisztériumnak 940/1942. M. E. számú rendelete a hadisegélyezés tárgyában, HIRDETMÉNY. Közhírré teszem, hogy a m. kir. minisztérium 940/1942. M. É. számú rendeletével szabályozta a bevonult hadkötelesek családtagjainak járó hadisegélyt, amely rendelet folyó évi március hó 1. napjával lép életbe. Március 1-től kezdve tehát az ezideig» érvényben volt kétféle családi segély (rendes és rendkívüli) megszűnik és helyette hadisegélyt kapnak a rászorult családtagok, amely] hadisegély a feleség után havi 20 pengő, a többi családtagok után pedig havi 10 pengő. Amennyiben a hadköteles újabbi behívását megelőzően 1938. szeptember 1. napja óta legalább már 2 ízben vonult be és e szolgálatainak együttes tartama legalább 3 hónap. nem számítva a rendes tényleges szolgálatot, vagy a póttartaléki kiképzést célzó szolgálatot, illetően az ezekre való bevonulást, igényjogosult felesége után havi 30 pengő,; gyermekei után pedig fejenkint és havonkint 15 pengő felemelt összegű hadisegély jár. Abban az esetben, ha a hadköteles 1938. szeptembere óta csak egyszer, vagy egyszer sem vonult be, de a gyermekek száma 3- nál több, a negyedik és minden további ilyen családtag után is havi 15 pengő a hadisegélyt a családfő bevonulása esetén. Felemelt összegű hadisegély csak az említett jogcímek alapján engedélyezhető. A bevonult egyén a hadisegély iránti kérelmét illetékes csapatparancsnokságánál terjesztheti elő. A csapatparancsnokság a kérelmet a bevonulás időpontjának, a bevonulások számának és időtartamának feltüntetése mellett közli a polgármesteri hivatallal, amelyL az igényjogosultság elbírálása után a hadiae- gély folyósítása iránt intézkedik. A hadisegélyre irányuló kérelem tárgyában első fokon a polgármester határoz. Határozata ellen —- további jogorvoslat kizárásával — felebbezésnek van helye a törvényhatóság» első tisztviselőjéhez. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással) büntetendő, aki a hivatkozott rendeletin alapuló hadisegéíy megállapítására, folyósítására, megszüntetésére, szüneteltetésére, vagy ösz- szegére kiható körülmény tekintetében adatokat elhallgat, tudva valótlan adatot szolgáltat, vagy a segélyezési eljárásban közreműködő személyt ilyen adatra vonatkozóan tévedésbe ejti. A pénzbüntetés legmagasabb összege 8! ezer pengő.. Zalaegerszeg, 1942. február; 21. Polgármester*. Halált okozott a háztetőről lezuhant hőtömeg
