Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-02-21 / 42. szám
1942. február 21. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 5. Ä szociális fejlődés Magyarországon A háborúban álló országnak minden politikai, gazdasági és társadalmi erejét természetszerűen a honvédelem, a hadsereg! qj leszűrés céljaira kell fordítani, a kormányzat mégis módját tudta ejteni annak, hogy ne legyen megállás a belső fejlődés, a szociális építés terén sem. Igen jellemző és megnyugtató a magyar életerő rugalmassága es szilárdsága tekintetében az, hogy például a közelmúltban ä belügyminisztérium keretében működő Országos Nép- és Családvédelmi Alap közel ötezer családi házat épített fel, a földművelésügyi minisztérium a gazdasági ,szakoktatás fejlesztésére egész sereg iskolát, interná- ítust tud építtetni és, hogy ép e napokban jelent meg a rendelet, amely a mezőgazdasági ■társadalombiztosítás szolgáltatásait felemelte. A Szociális Felügyelőség háromféle Oncsa- fiázat tervezett, illetve építtetett. Készüllek árvizes házak, falusi parasztházak és városszéli munkásházak. Az árvizes ház alapterülete 48, illetve 57 négyzetméter, költsége pedig 2400, illetve 2900 pengő. A falusi parasztház 75 négyzetméterre épült, 3600 pengő költséggel. A városszéli munkásházak ikerházak, 64 négyzetméter alapterülettel, felépítésük 5000 pengőbe került. Mind a. három típusnál igen nagy gondot fordítanak az egészségügyi szempontokra, nedvesség ellen jól szigetelték, melegtartók a falak, rothadás- mentes a padlózat s a nagy ablakok biztosítják a jó világítást ós a kellő szellőztetés lehetőségét. Minden egyes háznál külön mosófülkék is vannak. A házak anyagánál, szerkezeténél, megépítésénél az Oncsa tervezői elsősorban minőségi munkára törekedtek. Vidéki városaink H Ä R I 3 N Y A föl ű ss e i y e m és Sv e it* összes minőségben Kérje minden üzletben Vigyázzon a márkára : N O R - C O G idegenforgalmi statisztikája Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala minden évben részletes jelentésben .számol be Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatalának statisztikai adatai alapján az esztendő idegenforgalmáról s az évi idegen- forgalom gazdasági eredményeinek kiszámításánál számításaiba belevonja a magyar vidéki városok idegenforgalmi statisztikájának eredményeit is. Egységes országos statisztika hijján, sajnos, a szükséges adatok összegyűjtése csak a legnagyobb nehézségekkel történhetik meg, mert e munkánál azokra az adatokra kell szorítkozni, amelyeket az egyes helyi hatóságok külön felkérésre beküldenek. Megelégedéssel állapítható meg, hogy az Idegenforgalmi Hivatal következetes érdeklődése a vidéki statisztikai adatok iránt ösztönzésül szolgált a magyar vidék számára, az idegen- forgalmi adatok pontosabb összegyűjtésére és a beérkezett anyag esztendőről-esztendőre pontosabb és megbízhatóbb. 1933-ban 32, 1934- ben 40, 1935-ben és 1936-ban 45—45, 1937Leányaink időszerű nevelése ben 50. 1938-ban 55, 1939-ben 60, 1940-ben 70 vidéki idegenforgalmi hely közölt idegen- forgalmi statisztikai adatokat. Az 1941. évi idegenforgalmi statisztikai jelentés összeállításánál az Idegenforgalmi Hivatal, a fontos vidéki fürdőhelyeken és üdülőhelyeken kívül az összes magyar vidéki városokat is felszólította idegenforgalmi statisztikájuk beküldésére. Remélhető, hogy ennek a felszólításnak is meglesz az eredménye s nemcsak gazdag és tanulságos anyag fog beérkezni a Hivatalhoz, hanem az adatgyűjtés nyomán még azokban a vidéki városokban is meg fog indulni az idegenforgalmi statisztikai adatgyűjtés, amelyekben eddig ilyen nem készült s ezáltal városaink legnagyobb része saját idegenforgalmi munkája részére is ismeretében lesz azoknak a fontos számszerű adatoknak, amelyek nélkül komoly idegenforgalmi terveket készíteni és komoly idegenforgalmi munkát végezni nem lehet. Szűk látókörű emberek általában majdnem minden családi vagy társadalmi hibáért ia nőt teszik felelőssé. Sajnos, ez szomorú tévedés. A bajokat visszavezethetjük a harminc- «vések és a fiatalabbak problémáira. Ha lesz megfelelő jövedelem nemcsak a férfiaknak, hanem a nőknek is, akik legtöbbször nem csak kenyérkeresők, de a feleség és anyai kötelességeit is ellátják, nem kell majd válságról beszélnünk. Neveljük rá leányainkat mindenre, ami szép, jó és szükséges, csak a mártírlemondásra ne, mert az mindenkor meg- foo »szulja magát. Kétségtelen, hogy túlzásba megy a mai lányoknak magasabb iskolába járatása, amikor az egyetemek amúgy is túl vannak zsúKözpontiKávéház újonnan átalakítva Esténkint ’ ----Sä rhöii San|i cigányzenekara muzsikál, Bél int Éva dobol folva fiúkkal. Ennek azonban nem szabad kizárnia azt, bogy a női tehetségek ne érvényesülhessenek, mert az élet már produkált sok kiváló, sőt Nobel-díjas tehetséget, mint például Lageiiöf Zeíma. vagy Madame Curie. Viszont kétségtelen, hogy a nő igazi hivatása a család és a gyermek. Ehhez pedig! épen elég az érettségi. Első nevelési elvünk az legyen, hogy szerénységre és megelégedésre tanítsuk lányainkat. Neveljük már kiskorukban arra, hogy mirnka nélkül tartalmatlan az élet. Példánkká*. tanítsuk, hogyan kell az otthont rendben tartani, tanítsuk sütni, főzni, varrni, mert rengeteget takaríthat meg később gazdag elméleti és gyakorlati tudástárának ügyes és észszerű felhasználásával. Általában viselkedésben, ruházkodásban, kedveltessük meg az egyszerűséget. A formaruha, amelyet ma már nagyon okosan kötelezővé tesznek, sok hiúságot fojt el csírájában és sok viszálykodásnak, elégedetlenkedésnek veszi elejét. Nem szükséges serdülő leányainkat a most annyira szokásos zsúrokra engedni. Ilyen helyen mindig akad valaki, áld léha gondolkozásmód javai talán épen a legnagyobb hatást teszi lányunkra. Sőt az esetleges színházvagy mozidarabokat is meg kell válogatni. Inkább tanítsuk meg leányainkat arra, hogy értékelni tudjanak egy-egy jó könyvet. Magyarázzuk meg, hogy a könyv igaz barát az életben, s emellett a jól megválogatott könyvekből sokoldalú ismeretet, nagyfokú intelligenciát lehet szerezni. ’ Szerettessük meg leányainkkal a zenét és a természetet. AL termő,szét ben közel fogják érezni magúiéhoz Istent, tiszta lelkűk felemelkedik s maguktól rájönnek, hogyan tegyenek eleget az élethivatásuknak. Ne küldjük leányainkat délelőtt. délután a városba levegőzni, mert az ózonból semmit sem kapnak, de bőven akad erkölcsi fertő. Emellett az, aki megszokja a gondtalan, renyhe óletet, soha sem lesz otthont becsülő. A boldogtalanság érzésétől s a biztos csalódástól óvjuk meg leányainkat, ha kívánságaikat nem teljesítjük vakon, nem kényeztetjük s nem becézzük őket feleslegesen. A leány tanuljon meg lemondani már gyermekkorában, ne gondolja, hogy körülötte forog a világ. Mert abból a leányból nem lesz boldog feleség, akinek minden meg volt engedve. Az ilyen leány nem tud alkalmazkodni, illeszkedni és mindig rabnak fogja érezni magát. Neveljük tehát leányainkat úgy,, hogy legelsősorban eredeti hivatásukat, a hitvesi, anyai és háziasszonyi tisztet érezzék! mindig elsőnek s így, ha az élet a kenyérkereső pályára sodorja is: mégis meg tudjanak maradni annak, aminek az Isten szánta őket: családjuknak vidám, éltető napsugarai. Mert a nő számára a legigazibb érvényesülési lehetőség, a boldogság termőtalaja, az otthon, a család. Éreztessük velük, hogy az igazi nagy női emancipáció nem a kiharcolt jogoknál, a modem vikendező flapper szabadosságánál kezdődik, hanem a saját kicsinyességünk/ elfogult önzésünk, ösztönös hiúságunk legyőzésénél. Fölényessége a megértés legyen, erkölcsi nagysága az adni tudás öröme. Adjon környezetének szeretetet, gyengédséget, munkakedvet, türelmet, derűt, boldogságot. Cserébe ne kérjen mást, csak szeretetet és teljesítményei megbecsülését. Tanítsuk! arra, hogy harmonikus lelkűiéinek, derült egyensúlynak áradnia kell belőlük, akár a hi- vatalszobába, akár egy polgári háztartásba helyezte egy felsőbb hatalom. Az általános műveltség megadása után, pályaválasztás előtt, vizsgáljuk meg lelkiismeretesen hajlamaikat, tehetségüket, munkabírásukat és a mi anyagi tehetségünket. Ezután tervszerűen és céltudatosan neveljük rá választott hivatásuk! méltó és öntudatos betöltésére. Az iskolai és családi nevelésnek együttesen kell törekednie arra, hogy leányainkban az erkölcseiben! konzervatív, műveltségében és tudásában modern nő nemes eszményképét valósítsa; meg. Hogyha bárhová is állítja őket az élet, mindenütt méltó hordozói és továbbvivői legyenek a nemzet testi és erkölcsi létének. A felsoroltak szem előtt tartásával leányunkból hiúság nélküli, okos, szorgalmas, lelki- ismeretes, komoly, tökéletes nő válik, aki, ha kell, egyedül is megáll, de jó feleség és jó anya is válik belőle. A fo elv legyen tehát: vallásosság, hazafiasság és jóság. Ezekből nyerhető majd el a nagy erény, amelyre az életben a legnagyobb szüksége van a nőnek: türelem, türelem, türelem! Dr. W... R-né*
