Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-02-20 / 41. szám
2. ZALAMEGTBI ÚJSÁG 1942. február 20. A csesztregi rónia kát. egyházközség tiltakozó gyűlése a káromkodás ellen Zsúfolásig megtöltött teremben tartotta meg a csesztregi rom. kát. egyházközség tiltakozó gyűlését a káromkodás ellen. Kohár István helybeli igazgató-tanító ünnepi be- Ezéde nyitotta meg a gyűlést. Dícsértessék a Jézus Krisztus köszöntéssel kezdte beszédét. A hitvalló férfi komolyságával és határozottságával hangoztatta, hogy az ember hivatása les rendeltetése Isten dicsőítése, Jézus szent Hevének dicsérete, nem pedig a káromkodás. A káromkodással az ember lealacsonyítja magát és letaszítja magát arról a magaslatról., lahova Isten emelte. A káromkodó ember játszik Isten türelmével, — mondotta. Ha Isten nem is büntet mindjárt, ez a káromkodó embert ne kapassa el, mert, ha Isten var is sokszor sokáig, de előbb, vagy utóbb biztosan lesújt Isten büntető haragja. Alapvető igazság, hogy minden bűn elnyeri büntetését. A bűnt a büntetés és a bünhődés követi, — mondotta. Majd színes példákkal mutatta be azokat, a történelmi eseményeket, amikor Isten a káromkodás bűnét azonnali büntetéssel sújtotta. Utalt Prohászka székesfehérvári püspök látnoki kijelentésére, amikor a világháború alatt honfiúi fájdalmával azt kellett mondania, hogy .a magyar nemzet borzalmas káromkodásai miatt a háborút nem nyerheti meg. Megrázó erővel kérte a hallgatóságot, hogy szakítsanak a káromkodás bűnével s nyelvüket csak Istennek, a mi Urunknak dicsőítésére használják. A mélyhatású, gyönyörűen felépített beszéd után a társadalmi rétegek egyes képviselői léptek az emelvényre s csoportjuk nevében szent fogadást tettek, hogy a káromkodás bűnével örökre szakítanak. A szí vbemar - koló gyűlést Zenz Péter esperesplébános zárószavai fejezték be. Meglátszott a esesztregiek komolysága abban is, hogy a hóvihar ellenére is tömegesen jöttek össze. 'undák, rendelésre mérték után. Alakítások, bélelés és gallérozások legolcsóbban ifJ. LAK! SÁNDOR szücsmesiernél Zalaegerszeg Bethlen Gábor u.5. »«>o <<« A társadalmi egyenlőtlenségek kiküszöbölése jelentős feladata az államhatalomnak kentő társadalmi egyenlőtlenségeknek a lehetőség határain belül való felszámolása.- Befejezésül rámutat Pécs város polgármestere; arra, hogy a szociális munkától és gondozástól távol kell maradnia az egyének felett való gyámkodásnak. Csak az egyéni boldogulás útjának egyengetését kell szem előtt tartani és akkor a közigazgatás minden szerve meg fogja adni a megfelelő segítő kezet a szociális felemelés munkájához. A közigazgatás tökéletes harmonikus együttműködése fogja, biztosítani az országos nép- és családvédelemről szóló törvény, végrehajtását. Minden, magyar városban megvan az akarat, hogy a legjobbat, a legtökéletesebbet akarja nyújtani szociális problémáinak megoldásával. A. törvény a magyar nép megerősödés! lehetőségeit adja meg, ezért ímindent el kell követni, hogy végrehajtása során a magyar városok aktivitása fokozható legyen úgyaanyira, hogy rövid idő alatt bekövetkezhető nagy. eredményekről számolhassanak be. Három órás hatalmas farsangi műsorral mutatkozott be a Csáktornyái iparos műkedvelő gárda, amelyről — ha kritikát akarunk írni — elég lenne annyit mondanunk, hogy csúcsteljesítmény volt, még akkor is, ha eltekintünk attól a nagyhatású sikertől, amelyet Csáki (Legenstein) Lili, helybeli származású orchesztikai művésznövendék fellépése és hatása váltott ki. Ötször jelent meg a színpadon s mind az öt esetben újra kitapsolás után sem akarta a közönség leengedni a színpadról. Bemutatkozott, mint táncművesz- fnő, s amit nyújtott, az csupa kellern s a művészi tökély volt úgy a klasszikus, mint a barokk, spanyol és a magyar jelenetben, de nem kevesebb művészi élvezetet jelentett linóm alt hangja a legaktuálisabb háborús nótának, a »Marikám«-nak éneklésében. (Még jobban növelte sikerét az a köztudomású tény, hogy a tizenegy évig életveszélyes szökések árán a magyar iskolavégzés után a budapesti színiakadémiáról most már útlevél nélkül szabadon és a magyar Csáktornyán magyar közönség elolt adhatta tudásának legjavát, amely — kétségtelen — szép karriert Ígér.) — Az est műsorát első számként Ilámpáméi- László, az est agilis és nagytehetségű rendezőjének »Híradó«-ja vezette be, mint a rosszemlékű jugoszláv éra alatt is hosszú, éveken keresztül, hisz akkor is az iparos farsangi est egyret jelentett a .szívós és törhetetlen magyar lélek megnyilatkozásay;al s. az igazi népi kultúra közlésevei. Hosszét éveken keresztül azonban álcázva készültek rá és ügyes rafinériába burkolva adtak elő, most azonban, szabadon, gátlásmentesen. Csáki Lili tánc- jelenete után »Majd a Jegenye« című egy fel- vonásos bohózat került színre,, amelyben minden szereplő kiváló» teljesítményt ny újtott, de Aranyost László »Jegenye úr« alakításában nemcsak a komikumot használta ki, hanem mesterien nagyszerű teljesítmény evei rengeteg tapsot aratott. Csáki Lili közbeiktatott tánca után ismét egy egyfelvonásos népszínmű kerültí sorra »Tik-tak« címen, amelyben a magyar falusi élet és paraszt-élet 'nagyszerű képét mutatták be a kitűnően játszó szereplők. — A műsor második felét egyetlen műsorszám töltötte ki: »János gazda utazása«. A darab meséje Göre Gábor utazásához hasonló: János gazda elindul Magyarországról és megfordul Bécsben, Tirolban, Hollandiában- Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Mexikóban, Hawayban, sőt eljut Kínába, Afrikába, majd-Törökországon keresztül haza, János gazda szerepében ismét Aranyosy László arat mesés sikereket, aki válogatott, szellemes konferálásáva! ragadja el hallgatóságát; az egyes jelenetek pedig — mondhatjuk — vidéki méreteket túlszárny alóan fővárosi nívót értek el. Nagyban hozzájárult a sikerhez a gyönyörű kulisszák hosszú sora, amely Maiján Antal kalaposmester (egykor a Magyar Nemzeti Színház kyilisszalestője} mesterműve r valamint eddig vidéken kevésbé alkalmazotti fény-technika kidomborítása, nemkülönben a kitűnő egyesített zenekar játéka. Az éjfélkor yégződő műsort reggelig; tartó magyaros hangulatú tánc követte. — tegez — Az ezüst 1 és 2 pengősök | értékesítése Az ezüst I és 2 pengősök kicserélésére megállapított határidő január 31-éh tudvalévőén lejárt s így eddig m időpontig a Magyar Nemzeti Bank kicserélésre be nem szolgáltatott érméket most már csak ezüsttartalmuknak megfelelően lehet értékesíteni. A Budapesti Nemesfém és Drágakő Csarnok elhatározta, hogy az ezüst 1 és, 2 pengősök ötvözetének árfolyamát is jegyzi. A február 18-1 jegy zés szerint az ezüst 1 és 2 pengősök ötvözetének árfolyama ka-ként 176—182.40 P volt. A közönség tehát az ezüst 1 és 2 pengősöket a jegyzésnek, megfelelő áron az ékszerészeknél értékesítheti. Premiev szombatén az Edisonban —^——— Budapesttel egyszerre! A Décsi moziban már 10 ik hete fut táblás házak mellett az idei legnagyobb magyar siker Simor Erzsi, Szörényi Éva, Págsr, Perényi. J gyét előre váltsa meg ! Srf&M A Városok Lapja február 15-i száma most Jelent meg. A vezető cikket Esztergái' Lajos idr. egyetemi tanár, Pécs város polgármestere írta, aki »Tények a szociálpolitikában« című értekezésében kifejti, hogy az államhatalomnak egyik igen jelentős feladata a társadalomban észlelhető egyenlőtlenségek kiküszöbölése. A társadalompolitika gyakorlati alkalmazása szociális munka útján történik. Aszociális munka azonban csak akkor lehet eredményes, ha leszáll az egyénhez és figyelemmel van az egyén társadalmi elhelyezkedésére es életkörülményeire. Ezért vált szükségessé a szociális közigazgatásban a gondozásnak, mint közigazgatási eszköznek a bevezetése. Részletesen kifejti ezután Esztergái' Lajos dr a szociális gondozásnak nagy jelentőséget, majd hangoztatja, hogy a nagy feladatok vállalása az egyének felkészültségét tételezi fel. Kellő tudás, kiegyensúlyozott vagyoni helyzet íés megfelelő edzes kis nemzetet is alkalmassá tesz arra, hogy helyét és érdekeit megvéd- hesse. Ezért szükséges a nemzeti erőket csőkIparosok műsoros estje Csáktornyán
