Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)

1942-01-07 / 4. szám

1942. január 7. ZALAMEGYEI ÚJSÁG Januári népszokások és babonák A népi fantázia az évnek úgyszólván min­den napjára kitalált valami babonás színezetű, sokszor azonban természeti tapasztalatokon alapuló hiedelmet, vagy szokást. Életrendjé­ben ezeknek a szokásoknak nem is egyszer döntő szerep jut, úgyannyira, hogy a hét­köznapok munkabeosztását, az ünnepek val-. lásos és mithikus megszentelését vidéken­ként egyenesen ezeknek az áthagyományo­zott szokásoknak a parancsai szerint teljesí­tik. játékos képzelet, eleven természetközel­ség, az élet értelmének reális, vagy épen ir­reális utakon keresése jellemzik a magyar parasztság néphitének megnyilatkozásait. Lás­suk, hogy januárban milyen »jeles napokat« tartanak nyilván egy különös és városi em­ber számára talán érthetetlen kalendárium­ban. ÚJÉVI TANÁCSOK ÉS HIEDELMEK. Újév: egy új életszakasz naptári kez­dete. A városi emberben is valami megren­dülést hoz, szám vételt kényszerít ki a lel - kékből. Faluhelyen méginlcább kiemelik ezt a napot, hiszen érzik, hogy valami megfogha­tatlan: az Idő küldi üzenetét ezen a napon a halandó világ felé. Az újévi álom beteljesedik, ez általános néphit. Aki újév napján születik, abból — ki tudja, miért? — nagy ember lesz. Ami újév napján éri az embert, az egész esztendőben kijár neki-, tehát akit újévkor megvernek, az sokszor kap ki a következő újévig. Akinek pedig tele az erszénye, nem igen fog szűköl­ködni abban az évben. De tanácsok és tilalmak is akadnak bő­ven erre a kivételes napra: újév napján nem szabad szárnyast enni, mert a szárnyas hát­rafelé kapar és bizony elkaparintja az em­ber orra elől a szerencsét. Annál üdvösebb disznóhússal jóllakni, mert a disznó előre túr és jgy rátalál a szerencsére. Azt is szigorúan meghagyja az újév reglama, hogy az újévi köszöntőt szívesen kell fogadni, mert az még a gyümölcsfáknak is használ. Sőt tanácsos a gyümölcsfákat korán reggel külön feiköszön- teni, bő terméssel fizetnek majd érte. Január másodika megmutatta: milyen idő lesz szeptemberben. Vízkeresztkor pedig, ba csöpög az ereszről, vagy a kerékvágásban víz fakad, tehát, ha olvad, jól szolgál a föld aratáskor. Ha fagy vízkeresztkor, soká fog még tavaszodni. Január 10-e, Remete Szent Pál napja, megmondja, milyen ára lesz a gabonának; ha lucskos, havas az idő, drága lesz a kenyér­nek való. Január 20-án a népi megfigyelés szerint elmézgásodnak a fák, ami a tavasz kétségtelen közeledését jelentheti csak. HA MEGCSORDUE VINCE... Január második fele is bővelkedik a népi hiedelmekben, amelyek közül talán a legis­FIGYELEM! — á <<-u míS <2* , U1 J < 0) «HO ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN > > > TELEFON 1-69 SZ. ARANY J.-U.28. y ÉPÍTKEZÉSI vállalkozó Faanyag, szén- és tfizifanagjrkereskedö. Kérem a nagyközönség szives pártfogását. mértebb és a szakértőktől is honorált meg­figyelés ebből a versikéből cseng ki: Ha megcsordul Vince, Tele lesz a pince ... Tehát, ha január 22-én, Vince napján derült, szép időnk van és olvad is, meg fog telni hordónk, de, ha esik, vagy épen ha­vazik, üres lesz a pince. Pál fordulójának hívják sokfelé január 25-ét. Ha ekkor ködös és felhős az idő, kö­nyörögni kell az Istennek, hogy kíméljen meg a hirtelen haláltól. Pál fordulóján fordul meg a téli álmát alvó medve barlangjában. Január 30-án a pacsirta megszólalása nem jó jel, mert sokáig fog még utána hallgatni. Általában január végefelé a természet minden megnyilatkozásából a tavaszra szeretne kö­vetkeztetni a nép. Vannak természetesen olyan hiedelmek is, amelyek nem egy-egy meghatározott napra vonatkoznak, hanem az egész hónapra. Ezek közül néhányat közmondásba foglaltak. Ilye­nek: A januári meleg Isten csapása. Gyenge január: hűvös tavasz, forró nyár. Téli menny­dörgés: biztos jó termés. Januári kövér: hosszú lesz a tél még. Ha nincs fagy janu­árban, fagyni fog majd áprilisban. A havas országutak mögött, a falusi és tanyai házikók alkonyati félhomályában hang­▼ újból ♦ érkeztek vegyen most míg a készlet tart Pál éa Indra cégnél Zalaegerszeg. Telefon: 170. zanak el ezek a bölcseségek, leginkább az öregek ajkáról. A fiatalok már a tavaszra gondolnak és a fiatalság örök szokása szerint álmodoznak .. . Jön 1 Jön! A csodák fimje Árviz Indiában Háborús farsangi tanácsadó Az idei évadban a társasélet, a vendég­látások bizonyára nagyrészt a délutáni órák­ban bonyolódnak le, amikor is vendégeinket teával, teát helyettesítő italokkal, vagy cock- taillekkel kínáljuk. A következőkben arról lesz szó, mit adjunk ezek mellé az italok mellé, figyelembe véve a mai korlátozáso­kat és lehetőségeket. A szendvicsekről és édességekről tehát minden helyesen és ha­zafiasán gondolkodó ember szívesen le fog mondani s beéri az egyszerűbb sós süte­ményfélékkel, amelyek a fenti italokhoz leg­jobban is illenek. Ha vendéglátásunk na- gyobbszabású s cukor- vagy méztartalékunk megengedi, úgy némi édességgel is kiegészít­hetjük ezeker. Most pedig felsoroljuk idő­szerű receptj einket: Burgonyás lepénykék: Jófajta, lehetően lisztes burgonyát héjában megsütjük, belse­jüket kivájjuk s azon melegében összezúz­zuk, majd lemérjük. Amikor a burgonyapép lehűlt, veszünk hozzá ugyanannyi súlyú lisz­tet és ugyanannyi vajat, vagy ennél valami­vel kevesebb lúdzsírt jól kifagyasztva, to­vábbá sót és tojássárgát. 14 deka burgonya­pépre 1 tojássárgát számítunk. Mindezt gyor­san összeállítjuk szép síma tésztává, azután késfokvastagságra kisodorjuk és ötpengős nagyságú fánkszurdalóval kiszaggatjuk. Eze­ket tojással átkenve, darabos sóval, vagy kö­ménymaggal meghintve, pirosra sütjük. Leg­jobb, ha egészen frissen szolgáljuk fel. Túrós rudak. 15 deka tehéntúrót veszünk, vigyázva, hogy az friss és száraz legyen. (Ha lucskos volna, úgy Tiszta ruhába téve erő­sen kifacsarjuk.) Éhez lemérünk ugyanolyan súlyú finomlisztet és ugyanannyi vajat vagy kissé kevesebb kifagyasztott lúdzsírt, szük­séges mennyiségű sót. Mindezt gyorsan ösz- szedolgozzuk, majd 1 cm vastagra kisodor­juk és egyforma rudakat vágunk belőle. Eze­ket pici paprikával elhabart tojással megken­jük és köménymaggal vagy szálkásra reszelt sajttal meghintjük. Legízletesebb frissen tá­lalva. Sajtos lapocskák. Deszkán gyorsan ösz- szedolgozunk 12 deka finomlisztet, 6 deka reszelt parmezánt, 7 deka vajat, 1 tojássár­' gát, 1 kanál tejfelt, kis sőt. Vékonyra kiso­dorjuk és derelyemetszővel rézsútos kocká­kat vágunk ki belőle. Tejfellel átkenve vi­lágosra sütjük. Kiadós és sokáig eláll. Töltött sajtosfánkok. Gyorsan összedol­gozunk síma tésztává 13 deka finomlisztet, 6 deka hámozott, őrölt mandulát, 6 deka reszelt parmezánt, 10 deka vajat, vagy 8 deka ki fagyasztott lúdzsírt, 1 tojássárgát, sót és késhegynyi édespaprikát. Kinyújtjuk, po­gácsaszúró val kiszaggatjuk és tojással átkenve pirosra sütjük. Amikor teljesen kihűlt, pá­ronként összeragasztjuk következő töltelékkel: 2 tojássárgát, 2 deci tejet és csipetnyi darás- liszteí gőzön sűrű sírna krémmé verünk. Ek­kor levesszük a tűzről, reszelt sajtot keve­rünk hozza s amikor kihűlt, simára keverjük dionyi vajjal, amelyet előzőén kikavartunk; Sós mandula. 25 deka mandulát lehéja- zunk. Most 5 evőkanál vízben kevés sót felol­dunk, felforraljuk, majd belevetjük az elő­készített mandulát s addig kavargatjuk a tűz­helyen, míg a sós levet mind beszívta. Ekkor a mandulát sütőlemezre teregetjük és sütőbe téve gyakori rázogatás közben aranysárgára pirítjuk. Minden hölgy és ur öltözködhet TÓTH GYULA divatházában Tekintse meg fővárosi nivéju kirakataimat

Next

/
Thumbnails
Contents