Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-02-06 / 29. szám
ZALAMEGYBI ÚJSÁG 3. * 1942 február (i. Keszthely a hosszú életU emberek városa Egv kimutatás szerint Keszthelyen az 1911. évben ütvén és hatvan éves életkor között 13-an, hatvan és hetven között 38-an, hetven és nyolcvan között 43-an, nyolcvan és kilencven között 81-en, kilencven és száz között 3-an haltak cl. Vagyis a legújabb halálozási kimutatás is megerősíti azt a régtől tudott tényt, hogy Keszthelyen az emberek magas életkort érnek el. Azt a tényt, hogy Keszthely a hosszúéletű emberek városa, már Bontz József megállapította Keszthelyen 1896-ban kiadott monográfiájában, írván a következőket: »A hatvan éven felül levő egyének Keszthelyen oly magas kort érnek el, aminőt az országban kevés helyen. 1891. jáhuár 9-én öt halott közül, a legfiatalabb 79 éves, a legidősebb 87 éves volt. A világvárosok statisztikájában is párját ritkító ezen eset is világot vet Keszthely egészségi viszonyaira». Már Bontz is és utána sokan mások, főképpen a Balaton balneológusai, Keszthely kedvező halálozási statisztikájából arra a következtetésre jutottak, hogy a város népesedési viszonyairja Keszthelynek kedvező földrajzi fekvése mellett a tiszta, ózonnal és vízpárával telített egyenletes hőmérsékletű levegője van legnagyobb befolyással. »Csoda-e hát, — kiált fel Bontz ^idézett művében, — ha azok, akiket e helyről a pályatér és hivatás más helyre szólított, a bűvös erő hatása alatt idővel ismét visszatérnek a kedves tóparti városba, hogy itt öregségükben fáradalmaikat kipihenjék és. hogy a kifáradt léleknek és vérnek új erőt szerezzenek.» Valóban igaz, hogy néhány évtized óta a közfelfogásban Keszthely mint a nyugdíjasok paradicsoma, a »Magyar Graz“ szerepel. Amiben, nézetem szerint nem is annyira a természeti adottságok — föld, víz, levegő, tájképi szép — ját- szák a főszerepet, mint inkább a szerencsés emberi alkotások = az igen magasra fejlesztett és változatos fürdőkultúra, a hozzá tartozó kertészeti megoldásokkal, terjedelmes parkokkal és sétányokkal, az iskola- és hivatalnokváros jelleg, amely nélkülözi a vasúti csomópontok gyári jellegű ipari vállalatok zaját, füstjét, bűzét, a városias. de nem nagyvárosi berendezések, amely minden igényt kielégít, anélkül, hogy érte különösebb fáradozásokat — telefon, közúti utazás, ácsorgás — kellene igénybe venni, a kedvező élelmezési viszonyok (természetesen, a háborús viszonyoktól eltekintve). Egyetlen kívánnivalója van még csupán a magyar nyugdíjas paradicsomnak, a fokozottabb lakástermelés, illetve a meglévő, de elavult lakóházak modernizálása. Mert nem minden nyugdíjas tud Keszthelyre telepedni olymódon, hogy azonnal házat építtet magának. (Bár készséggel elismerem, hogy az adóalap szempontjából elsősorban a házépítő nyugdíjas a legszívesebben látott jövevény.) Kellő lakáslermelés esetében az ide Júvánkozó nyugdíjasok számát könnyen meg FIGYELEM!---------------------A Itt ÉPÍTÉST ! (9 S VÁ LLALOK <<4*1 ÉPÜLETFA hnN ü METSZETT-o“ ASZTALOS ÁRU W ■ u * ü TŰZIFA ÉS H ||| SZÉN J«IB D <HO — 0 ARANY J, U.28 || TELEFON 1> > > építkezési vállalkozó Faanyag, szén- és tfizifanagykereskedA. Kérem a nagyközönség szives pártfogását. lehetne sokszorozni, ami már csak az ipar és kereskedelem, piaci forgalom, tehát az adózás, helypénz stb. szempontjából sem volna leldcsinv- lendő cél. Helyeselni tudom tehát Bartoss Józsefnek, Keszthely nagyközség veze'.őjegyzőjének a keszthelyi helyilapban tett nyilatkozatának a nyugdíjasokra és a lakáslermelésre vonatkozó részét. »Az építkezések előmozdítását célzó eszközök közül — mondja Bartoss vezetőjegyző — legalkalmasabbnak tartom, ha nyugdíjas lakosságunk bevonásával, az ő hathatós segítségükkel és értékes összeköttetéseiknek gyümölcsözletésével állandó és alaposan megszervezett propagandát fejtünk ki a nyugdíjba készülők meggyőzésére, hogy Keszthely a fáradtak és az élet ezernyi megpróbáltatásától megtörtek legideálisabb pihenője» Nem tudom azonban ugyanakkor helyeselni azt az elgondolását, hogy Keszthelynek szüksége volna egy »komoly gyári üzemre“ is. Mert a nyugdíjas paradicsom szempontjából már az is haszon volt., amikor a Keszthelyen működő néhány belterületi gyáriüzem — sörgyár, kékfestő- gyár, téglagyár stb, — megszüntette működését. Helyettük, ha .mindjárt a külterületen is, kár volna újabb zajos, füstös, bűzös vállalkozásokat életre hívni. Hiszem és vallom — s erre Keszthely, mint közigazgatási személy maga is rá fog jönni, hogy a város csak az eddigi irányvonalon, műit iskola-, fürdő- és nyugdíjas város virágozhat igazán. Keszthelyen minden újabb elgondolásnak csakis ebben az irányban lehet és kell haladnia! Dr. Madarassy László, Minden hölgy és ur öltözködhet TÓTH GYULA divatházában Tekintse meg fővárosi nívójú kirakataimat A kukorica csiráztatása A szakkörök ismételten felhívják a gazdák figyelmét a kukorica csírázlatásának fontosságára. Ma minden gazdának önmagával és hazájával szemben elsőrendű kötelessége kukoricáját idejében, már február második felében megcsíráztatni azért, hogy, ha a kukorica nagyon rosszul, vagy egyáltalán nem csírázik, még idejében módjában lehessen megfelelő vetőmagról gondoskodni. Az elmúlt esztendőben sok helyen azért kelt hiányosan a kukorica és azért kellett sok! kukoricavetést kiszántani, mert a gazdák nagy része elhanyagolta a kukorica csíráztatását. Természetesen nemcsak a saját kukoricavetőmag csí- ráztatása fontos, de a vásárolt, vagy elcserélt kukoricát is feltétlenül csíráztatni kell, hogy a jóhiszemű gazda ne akkor vegye észre a vetőmagként beszerzett kukoricánál a bajt, amikor azon már nem is lehet segíteni. — Hosszú idő óta fekvő betegek a régbevált, tisztán természetes »Ferenc József« keseríívizet nagyon szívesen isszák és annak gyors, biztos és mindig kellemes hashajtó hatását általánosan dicsérik. Kérdezze meg orvosát! . . —»— Zala vármegye alispánja. 3512 szám.—ni. 1942. Tárgy: Zala folyó mederjókarbahelyezése. HIRDETMÉNY. A Zala folyó mederjókarbahelyezési munkálatainak elrendelése és ennek költségei viselésére kötelezett érdekeltség, megállapítása tárgyában a vonatkozó iratokat, műszaki terveket és a szombathelyi m. kir. kultúrmérnöki hivatal 174/1942- számú szakértői észrevételeit, 1942. évi február hó 1—töl 1942. évi március hó 2-ig terjedő időn át Zalaegerszeg m. város mérnöki hivatalában közszemlére kiteszem, ahol azokat az érdekeltek megtekinthetik. A községenként csoportosított érdekeltségi kimutatásokat és helyszínrajzokat a körjegyzőknél külön is közszemlére teszem ki. Jelen ügyben Zalaegerszeg m. városban vezetésem alatt a szombathelyi m. kir. kultúrmérnöki hivatal közbenjöltével tartandó tárgyalási batáridejéül 1942. évi március hó 3. napjának délelőtt 10 óráját tűzöm ki, összejöveteli helyül pedig a városháza nagy tanácstermét jelölöm meg. Esetleg akadályoztatásom esetére a tárgyalás vezetésével dr. Sziics Andor tb. vm- főjegyzőt bízom meg. ‘ I Eelhívom az érdekelteket, hogy a fentiek teÍ kinlelében netán! észrevételeiket, akár a közszemlére kitétel ideje alatt írásban, akár a megtartandó helyszíni tárgyaláson szóval annál is inkább adják élő, mert ellenkező esetben a határozatot az 1885 évi XXIII. 1. c. 163. §-ához kéjpest, további meghallgatásuk nélkül hozom még. Az összes függőben lévő kérdések tisztázása után, az engedélyezési tárgyaláson a munkálatokra a sürgős ideiglenes építési engedély megadatik, azzal a föltétellel, hogy az érdekeltség tartozik mindazokat a rendelkezéseket teljesíteni, amelyeket hatóságom a végleges engedélyezés során még utólagosan kiad. Jelen engedélyezési eljárással kapeso'ato-an a 42/911. V. B. 2., illetve a 2275j4/933 V. A. sz, ‘ m. kir. E. M. rendelet értelmében 32 P. szakértői díj merül fel, aminek kivetése és beszedése iránt a kiadandó vámhatározatban fogok intézkedni. Erről: Vas vármegye alispánját, Keszthely, Zalaszentgrót, Zalaegerszeg, Körmend, Szentgott- hárd járások főszolgabíráját, valamint Zalaegerszeg város polgármesterét; a szombathelyi m. kir. kultúrmérnöki hivatalt, a m. kir. Államépítészeti Hivatalt, Zalaegerszegen, a m. kir. Államépítészeti Hivatalt Szombathelyen, a m. kir. Államvasutak Üzletvezetősér gét Szombathelyen, a m. kir. Államvasutak szombathely—nagykanizsai Oszlálymérnökségét Szombathelyen, a m. kir. Államvasút Osztálymémöksé- gét Zalaegerszegen, valamint az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamarát Kaposvárott; Bókaháza, Szentgyörgyvár, Zalacsány, Kus- tány, Kehida, Gyülevész, Zalaszentlászló, Zalakop- pány, Zalaudvarnok, Kisszentgrót, Csáford, Zala- szentgrót, Tüskeszentpéter, Aranyod, Batyk, Za- labér, Pakod, Dötk, Szepetk, Zalaistvánd, Pókafa, Kemendollár, Vöckönd, Nemesapáti, Alibánfa, Pe- tőhenye, ördöghenye, Zalaszentiván, Pozva, Zalaegerszeg', Csácsbozsok, Kaszaháza, Vorhota, And- ráshida, Apátfa, Teskánd, Alsóbagod, Felsőbagod, Boncodfölde, Kávás, Zalaszentgyörgy, Zalacséb, Saloinvár, Iveménfa, Budafa, Zalalövő, zalavár- megyei és Kisrákos, Hegyliálszentjakab, Pankasz, Csődé, Felsőjánosfa, Nagyrákos, és Öriszentpéter vasvár- megyei községek elöljáróságát azzal, hogy különösen a vízimül ulajdonosok figyelmét a tárgyalásra hívják fel, továbbá a Kisbalaton Vízrendező Társulatot Keszthelyen, a Zalavíz Lecsapoló Társulatot Za- lacsányban, a gróf Batthyány uradalmat Kustányban, a gróf Károlyi uradalmat Zalaszenlgróton, a hirdetménnyel vélív mellett értesítem. Zalaegerszeg, 1942. január 26-án. Dr. Brandt Sándor ; . i alispán.
