Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-02-05 / 28. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3. 1942. február 5. irodák, rendelésre mérték után. Alakítások, bélelés és gallérozások legolcsóbban ifj. LAKI SÁNDOR szücsmesternél Zalaegerszeg Bethlen Gábor u.5. ján, hanem témakörök szerint csoportosították. A tárgymutatóban pontosan meg lehet találni az összes erdélyi kérdésekét: Az egyes beszédeket részint kivonatosan, részint a képviselőházi naplókból idézve kaphatjuk meg a kötetben. A 120 oldalas, kék fedelű füzet, bevezetője hangoztatja, hogy a kérdések csoportosításával együtt kitűnik a párt parlamenti munkájából az a felfogásbeli összhang is, amely nem a személyes dicsőség keresésére, hanem az igaz ügyek becsületes szolgálatára törekedett. A tárgymutató mellett pév- mutatót is találunk a füzetben, amely azt tünteti fel, hogy az erdélyi törvényhozók egyes beszédeik során milyen kérdésekhez szólották hozzá. Teljes terjedelmében közli az Erdélyi Part kiadványa az elvi jelentőségű állásfoglalásokat: Teleki Béla grófnak, az Erdélyi Párt elnökének, a párt megalakulása ulán tartott beszédét, amelyben bejelentette a megalakulást és ismertette a párt programmját, valamint a felhatalmazási javaslat vitája során elmondott beszédét, amely viszont Erdély kül- és belpolitikai állásfoglalásának hű tükörképe. Ugyancsak teljes szövegében ismerteti a kiadvány Albrecht Dezsőnek, a párt ügyvezető alelnőkének azt a felszólalását, amelyben , részletesen kifejtette, hogy miért támogatja az Erdélyi Párt a kormányt. Ezeken az elvi jelentőségű állásfoglalásokon kívül részletes kivonatban és könnyen áttekinthető csoportosításban megismerhetjük a füzetből az összes megoldásra váró erdélyi feladatokat. 64 témakörben fejtették ki az erdélyi felszólalók a lehető legalaposabban, hogy a felszabadult országrészen milyen kérdésekben kívánnak az egyetemes magyar érdek szempontjából sürgős intézkedést. Érintették azonban a részletkérdéseket is, úgy, hogy a füzet tartalmából mindenki beható tájékozódást szerezhet az erdélyi helyzetről. A nyomdailag is ízléses kiadású füzet könyvárusítási forgalomban is kapható és feltétlenül megérdemli a közönség érdeklődését. FERENCJOZSEF KESERÜVIZ Tejeskannák kezelése fagyos időben A nagy hidegben, fagyban a tejeskannákat laem tanácsos teljesen színültig megtölteni. Leghelyesebb, ha egy fél, vagy egy egész liter tejjel ükévé sebbet öntünk bele, mint amennyi belefér. Ez azért szükséges, hogy, ha a tej megfagy a kannában, akkor az erős tágulás következtében a kanna megrepedhet, vagy szét is repedhet. Ugyancsak ebből az okból a tej hűtése fagyos Édőben csak a legkisebb mértékű legyen, sőt mellőzni is lehet. Nem szabad azonban elhagyni azt, hogy a tejet a hűtőn átcsörgedeztessük. Erre szükség van azért, hogy a tej szellőztetése el ne maradjon. A kannák kiürítésekor arra is gondolni .kell, hogy a kannában esetleg egy réteg fagyott tej ne maradjon. A nyugvó tejben ugyanis a zsírréteg a tej felszínére száll s otl összegyűl. Ez a réteg nagy hidegben meg is fagy és a kanna oldalára tapad. A kanna kiürítésekor ennek a zsírrétegnek a kiszedése mind az üzemnek, mind a termelőnek fontos érdeke, ügyelni kell tehát erre is a nagy hidegben, hogy a kannában meg- tagyott zsírréteg kárba ne vesszen. A visszatért déli részek népesedési statisztikájában második helyen állanak a zalai vidékek Az 1941. évi népszámlálást a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal az 1941 január 31-i állapotl- nak megfelelően, tehát még a délvidéki területek hazatérése előtt hajtotta végre. 1941 október közepén azután a népszámlálásnak a visszafoglalt délvidéki részeken való végrehajtása is megtörtént. Az ezen a területen fekvő 339 városból és községből beérkezett jelentések alapján a Központi Statisztikai Hivatal összeállította a délvidéki népszámlálás előzetes eredményeit. A délvidéki népszámlálás 1941 október 10-ére vonatkozó ideiglenes végeredménye szerint a Jugoszlávia felbomlásakor visszafoglalt terület népességének a száma 1,034.876 fő. Az 1941 januárvégi népszámlálás az országnak a délvidéki részek felszabadulása előtti területen az előzetes adatközlés szerint 13,643.620 lakost írt össze; e két — ,nem teljesen egyező időpontú — népszámlálási eredmény végösszege alapján a mai Magyarország népességének összes száma mintegy 14,668.000 fő. Az 1941 február eleje és október közepe közti természetes szaporulat figyelembevételével ez a szám 14,733.000-re emelkedhetett; az utóbbi adat helyességét és pontosságát a népesség időközi vándoráramlása minden valószínűség szerint alig befolyásolja. Közvetlenül a trianoni békekötés után, 1920 december végén az ország megcsonkított területén 7,990.000 lakos élt; a mái megnagyobbodott hazánkban ennél csaknem 6 és 3/4 millióval több lakost talált az 1941. évi népszámlálás. Magyarország népereje tehát 1920 és 1941 között főleg a területvisszaszerzések, valamint — bár csak jóval szerényebb mértékben — az időközi népgyarapodás következtében igen örvendetes mértékben növekedett meg. A . visszafoglalt délvidéki terület 1941. évi ada^ tarnak az előző szerb népszámlálás végeredményeivel való összevetésénél figyelembe kell venni azt a nagyarányú mozgalmat, amely e terület visszafoglalása alkalmával köztudomásúan mutatkozott. Az 1941 októberközepi népszámlálás eredménye ennek elleére egy árnyalattal meghaladja az 1931. évi jugoszláv népszámlálásnak erre a területrészre vonatkozó lélekSzámeredményét (1,022.000—1.023.000 fő). 1910-zel szemben pedig, amikor is a visszafoglalt déli részeken 942.000 lélek élt, 83.000 fővel, vagyis 8.8 százalékkal nagyobbodott jneg a népesség száma. Ugyanez alatt az idő alatt az ország többi részein a lakosság jóval nagyobb mértékben, 22 százalékkal gyarapodott; eszerint a szerb uralomnak, valamint utórezgéseinek következtében a délvidéki területeken a népesedés üteme meglehetősen lanyha volt. Zala megyének elszakított részein 1910. december 31-én 130.355, 1931. március 31-éiii 141.043, 1941. október 10-én 141.247 lakosa volt. A tényleges szaporodás tehát 31 év alatt 10.892, ami 8.4 százaléknak felel meg. Vas megyének elszakított részeiben ez idő alatt így alakult a lakosság száma: 52.417, 51.660, 46.429, a fogyás 6.042 lélek, 11.5 százalék- A többi visszacsatolt részen csak Csongrád megyének 1941. október lOnén 10.177 főt számláló vidékén volt kedver Minden hölgy és ur öltözködhet TÓTH GYULA divatházában Tekintse meg fővárosi nívójú kirakataimat zőbb a népesedési mozgalom, amennyiben 26.6 százalékot mutatott. Ugyanakkor az 583.552 főt számláló Bács-Bodrog megyében 7.8, a baranyai szögletben 1.8 százalékot mutatott a népszaporulat. Mivel Csongrádban mindössze 10 ezer lélekről van szó, erre nem igen építhetünk, azért tehát elmondhatjuk, hogy ' ' . / . ' PKÓi bár a zalauiegyei részen sem mutatkozott lendületesebb népességfejlődés, itt mutatott az mégis legkedvezőbb arányt, ami nagyon feltűnő a zalai résszel teljes ösz- szefüggésben lévő vasmegyei rész 11 és fél százalékos apadása melleit. Reméljük, liogy most, a visszatért részek vallás-erkölcsi, kultúrális, szociális és gazdasági viszonyainak alapos javulása révén inég kedvezőbb képet mulat Zala megye népesedési statisztikája. Számítunk arra, hogy vármegyénknek egykével fertőzött vidékeire jó hatást gyakorol Muraköz, amely felől a visszatérés után nyomban megállapíthattuk, hogy ott ismeretlen az egyke, mert a falvaknak udvarai gyermekekkel varrnak tele. Vigyázat! A Darmol hashajtót utánoaUL Ügyeljen, mert minden tablettát a „DARMOL“ szónak és T alak» bevágásnak kell lenni. Kimondot> tan eredeti csomagolásban kér}* Hölgyek a sítúrán A síző hölgyeket általában több csoportra oszthatjuk Legutóbb a férfiaknak három csoportját állították fel, ezzel szemben: ahány nő, annyiféle viselkedés a sítúrán. ( Érdekes és gyakori jelenség a »sportlady“, aki kizáróan sportteljesítményeire büszke. Egyáltalán nem jár nőkkel túrázni, csak férfiakkal. Nem kényeskedik, sohasem fáradt, lemond minden komfortról és a legszerényebb menedékházban is szívesen éjszakázik, hogy utána a hóban megmosakodva frissen induljon túrára. Élményeidben gazdag símultjáról önmaga szokott mesélni, — Svájcban egyszer mind a két lábamat kitörtem, de rá egy héttel megnyertem a női bajnokságot. .* ’ — Kitzbühelből hordágyon hoztak haza, három nap múlva megjavítottam Dél-Kelet-Buda- pest ifjúsági leugró-bajnokságát..A sportladyval merőben ellenkezik a társaságbeli delnő, aki nem azt nézi, hogy hogyan lehet sízni, hanem csakis azt, hogy kivel. Nem a li6 fontos számára, kizáróan a partner. Sídressze tökéletes. Gyakran megbotlik és ilyenkor gondosan vigyáz, hogy lőnek karjaiba zuhanjon. A »nyűgös“ síző-hölgytől rettenetesen irtóznak a férfiak. Bár sportszempontból semmit sem tud, nagyobb túrára is velük akar menni. Itt aztán rengeteg baja akad. Hol fázik, hol feltörte a lábát a sícipő, gyakran eltörik a léce, telefonálni szeretne a mamájának és aszpirint kér kölcsön. Noha csinos, a férfiak szaladnak előle. Kedvelt jelenség az ál-síző, aki még soha sítalpat a lábán nem viselt, de télen mindig elegáns síkoszlümben nyüzsög. Látható divatos cukrászdákban, a korzón, sőt moziba is elmegy, hogy megcsodáltassa remekbeszabott sportruháját. Néha ^ílécet is cipel a hálán, ami nehéz u^yan, de jobban el tudja lűtetni a sportszerűséget. — Most jövök a túráról, még nem volt időm átöltözni, — szokta mondogatni. Az ál-síző, ha van egy lős szerencséje, el- csúszhatik egy ejdobolt narancshéjon, megrándíthatja a bokáját, utána két hétig bicegve járhat és így büszkélkedhetik: { — Síbaleset ért egy igen nehéz terepen... j
