Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)

1942-01-30 / 24. szám

ARA 8 FILLÉR. 15)42. január 30. PÉNTEK. XXV. évfolyam. 24. szám. gsamsB Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: jfealaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon; 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: H E R B 0LY FÉR E NC tiőfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 Rb Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368, Hirdetések díjszabás szerint. Irodaimat a népnek Tatán csak a népi irodalommal foglal­koztak annyit, mint az irodalomnak a nép­hez való viszonyával. Ez mutatja épen a kér­désnek nagy fontosságát és jelentőségét. Aki bemerészkedett azokba a bizonyos istenháta- mögötti apró falvakba, s téli estéken ellá­togatott az egyszerű falusi emberekhez és el­nézte azt a komolyságot, amellyel fiatal, öreg forgatja régi-régi, elsárgult kalendárium lap­jait, megdöbbenhetett, mennyire él a nép­ben az olvasás után való vágy. Leolvasható arcukról a mélység és áhítat, amit csak olyan emberek arcán pillant meg az ember, akik tu­datlanul is érzik a kultúra fontosságát és, ha csak betűzik is egy-egy oldal lapjait ne­hezen és pápaszemmel: kultúremberek. Kell tehát igenis a népnek az írás, az irodalom, akkor is, ha egyesek ezt tagad­ják. Éhes a nép az olvasnivalóra s százszor* elolvas egy könyvet s száz kézen fordul meg egy könyv, falusi emberek barázdált, munka­tépett kezén, hogy az írás betöltse hivatását. Mit olvas a nép? Amit a kezébe adnak. „Ami valahogyan kikerül a városból, hogy vé­f igforogjon a kezeken. Igen fontos, milyen önyv kerül a nép kezébe, mert hiszen a könyvnek nevelő, tanító, romboló, gyilkoló hatása bizonyos. Nem egy, .bűnbe került em­ber a könyvet vallja felbujtójának s szinte azt mondhatjuk: a könyv felelős a bűnért. Sajnos, valamikor mindennel többet fog­lalkoztak, mint azzal, hogy jó és becsületes könyvek kerüljenek ki a falvakba és a vá­rosok úgynevezett alsó néposztályához. Az utóbbi ötven esztendő alatt a hivatalos kö­rök úgyszólván semmit sem törődtek azzal, milyen könyv kerül vidékre. A falusi könyv­kiadás teljesen a zsidóság kezében volt, akik azoknak a lelke szerint írták, vagy íratták a könyveket, akiknek az kellett, amit ők) ügynökeikkel hetenként átfuttattak a falva­kon s fölszedték értük a tíz-húsz filléreket, amelyekből a derék könyvkereskedők palo­tákat építtettek. Azokkal épenséggel nem tö­rődtek, akiknek a könyv áhítatos valami:' végül ők is rászoktak könyvéhségükben ezekre a könyvekre. Ä Keleti arcvonal középső szakaszán a németek több helységet elfoglaltak A véderő főparancsnoksága közli: A Krim félszigeten és a keleti arcvonal déli szakaszán heves hófúvás .következtében csak csekély harci tevékenység volt. Egy el­lenséges erőcsoportnak a Krim félsziget déli partján történt megsemmisítésekor, amelyről a szerdai hadi jelentés adott hírt, 840 fo­goly, 12 löveg, valamint 111 géppuska és gránátvető került a német és román csapa­tok kezébe. A doneci arcvonalon német és szIoA'ák kötelékek visszaverték a szovjet erők helyi támadásait. Ellentámadásaink sikeresek voltak. Az arcvonal középső szakaszán az ellen­ség több helyen eredménytelenül támadott. Támadásainkkal heves harcok után sok hely­séget elfoglaltunk és lövegeket zsákmányol­tunk. A keleti arcvonal északi részén az el­lenség tovább folytatta támadásait. A har­cok részben még folynak. Az Ilmen-tótólf délkeletre a Leningrádot bekerítő arcvona­lon és a lappföldi német-finn arcvonalon sike­res rohamesapatvállalkozásokat hajtottunk] végre. Erős harci- és vadászrepülőkötelékek fő­leg a középső és az északi szakaszon ered-1 ményesen beleavatkoztak a földi harcokba. Sok szovjet repülőgépet felgyújtottak. — o — Szakadatlanul folyik a szociális munka a Közjóléti Szövetkezetben A vármegyei Közjóléti Szövetkezet igaz­gatósága Brand Sándor dr. alispán, elnök, vezetésével ülést tartott, amelyen több nagy­jelentőségű kérdéssel foglalkoztak. Kimondta az igazgatóság, hogy a vissza­tért területeken nagyobbszabásii lóakciót ve­zet be. A lóállqmánynak javarészét ugyanis! a jugoszlávok Eltakarodásukkor elrekvirálták s így a gazdák ezen a réven is óriási ká­rokat szenvedtek, mert lovaikat nem kap­ták vissza. A baromfitenyésztés föllendítése érdeké­ben a Szövetkezet a vármegyei gazdasági fel­ügyelőséggel karöltve jár el. A javaslat most van kidolgozás alatt a gazdasági felügyelő­ségnél. A telepítés kérdésénél a Szövetkezetei leg ­I inkább az elköltözőitek ittmaradt ingatlanai­nak értékesítése foglalkoztatja. Brand Sán­dor dr. alispán azt tartaná helyesnek, hogy ezeket az ingatlanokat vegye át a Szövetkezet azután hosszú lejáratú fizetési föltételek mel­lett adja el, illetve juttassa az ittlakóknak- Ezzel segítenek az áttelepül teken, akik hama­rosan hozzájuthatnak ingatlanaik árához, az új tulajdonosok pedig minden nagyobb meg­erőltetés nélkül végezhetnék a törlesztést. A zsidóbirtokok kisajátításánál a belső telepí­tések révén működhetnék közre a Szövet­kezet. Csak valóban arra érdemes, minden tekintetben jogosult egyén legyen juttatható ezekhez az ingatlanokhoz. Az igazgatóság sok segélyügyet is elin­tézett. A posta kérése a közönséghez: röviden telefonáljunk így rontották végig az országot a füze­tes regények s a hatóságok nemtörődömség­gel nézték a pusztítást, csak talán a fogház­orvosok tűnődtek el néha: mennyire rom­boló lehet egy könyv. De a fogházorvosokkal,, büntető bírákkal ugyancsak senki sem törő­dött, senki sem kérdezte meg tőlük, mit lát­tak egy-egy bűnös lelkében, vallomásában. A vallomások a bíróságok irattáraiban ma­radtak. A nép és irodalom kapcsolatát első íz­ben a népi írók kezdték vizsgálgatni, akik­nek nagyrésze átélte ezeket a könyveket s akik ugyancsak ezekben a füzetes regények­ben látták meg először az irodalmat. Majd­nem minden népi író vallomásaiban megta­láljuk a könyvek nyomát s ugyanakkor azt a kérdést is: miért kell egy jövendő író első könyvét, az első irodalmat a füzetes regé­nyekben fölfedezni? Csakhamar megállapították, hogy igenis, kell a népnek a könyv, de hazugság és rá- fo gás az, hogy a nép csakis azokat a köny­veket szereti, amelyekben a kiadó rendel-1 kezese és kívánsága szerint minden oldalán két gyilkosság, három betörés és hat her­A posta vezérigazgatósága közli, hogy a budapesti telefonbeszélgetések száma ugrás­szerűen emelkedett s az elmúlt évhez viszo­nyítva havonta 3—4 millióval több beszél­getés történik. Ennek megfelelően a köz­ponti és hálózati bővítések munkálatai fo­lyamatban vannak. A forgalom zavartalan le­bonyolítását igen kedvezőtlenül befolyásolja, j cegnő, vagy szelídebb formában egy-egy de- resedő fejű kikapós férjnek »gavalíéros« élete olvasható. Megállapították azt is, hogy a nép nem kívánja az ilyesféle izgalmakat és sza­lon történeteket s hogy csak a kényszer vitte rá ezeknek a könyveknek az olvasására. Az is kiderült, hogy nem feltétlenül szükséges a könyvek szerzőjeként idegen nevű írókat feltüntetni. Természetesen hiába értették meg ezt az hogy az egyes beszélgetések időtartama túl hosszú. Nem ritkák a 30—50 perces beszél­getések sem. Ezzel sürgős közérdekű kapcso­lásokat akadályoznak meg. A közönség ér­deke ellen vét, aki beszélgetéseit hosszúra) nyújtja. A posta nyomatékosan kéri a közön­séget, hogy beszélgetéseinek időtartamát a le­hető legrövidebbre korlátozza. írók, nehezen értették meg a kiadók, akik alig tudnak szakítani az ilyen könyvek szín­vonalával. Nem tudják elképzelni, hogy le­het a népnek is irodalmat adni. Szívesen veszi, azt is kívánja. Istennek hála azonban, a népi irodalom frontján most nagyobbvo- nalú javulás mutatkozik. A könyvkiadás kezd kihullni az előbbi kezekből és kezd irodal­mibb lenni a nép számára írott könyvek szín­vonala.

Next

/
Thumbnails
Contents