Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-01-30 / 24. szám
ARA 8 FILLÉR. 15)42. január 30. PÉNTEK. XXV. évfolyam. 24. szám. gsamsB Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: jfealaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon; 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: H E R B 0LY FÉR E NC tiőfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 Rb Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368, Hirdetések díjszabás szerint. Irodaimat a népnek Tatán csak a népi irodalommal foglalkoztak annyit, mint az irodalomnak a néphez való viszonyával. Ez mutatja épen a kérdésnek nagy fontosságát és jelentőségét. Aki bemerészkedett azokba a bizonyos istenháta- mögötti apró falvakba, s téli estéken ellátogatott az egyszerű falusi emberekhez és elnézte azt a komolyságot, amellyel fiatal, öreg forgatja régi-régi, elsárgult kalendárium lapjait, megdöbbenhetett, mennyire él a népben az olvasás után való vágy. Leolvasható arcukról a mélység és áhítat, amit csak olyan emberek arcán pillant meg az ember, akik tudatlanul is érzik a kultúra fontosságát és, ha csak betűzik is egy-egy oldal lapjait nehezen és pápaszemmel: kultúremberek. Kell tehát igenis a népnek az írás, az irodalom, akkor is, ha egyesek ezt tagadják. Éhes a nép az olvasnivalóra s százszor* elolvas egy könyvet s száz kézen fordul meg egy könyv, falusi emberek barázdált, munkatépett kezén, hogy az írás betöltse hivatását. Mit olvas a nép? Amit a kezébe adnak. „Ami valahogyan kikerül a városból, hogy véf igforogjon a kezeken. Igen fontos, milyen önyv kerül a nép kezébe, mert hiszen a könyvnek nevelő, tanító, romboló, gyilkoló hatása bizonyos. Nem egy, .bűnbe került ember a könyvet vallja felbujtójának s szinte azt mondhatjuk: a könyv felelős a bűnért. Sajnos, valamikor mindennel többet foglalkoztak, mint azzal, hogy jó és becsületes könyvek kerüljenek ki a falvakba és a városok úgynevezett alsó néposztályához. Az utóbbi ötven esztendő alatt a hivatalos körök úgyszólván semmit sem törődtek azzal, milyen könyv kerül vidékre. A falusi könyvkiadás teljesen a zsidóság kezében volt, akik azoknak a lelke szerint írták, vagy íratták a könyveket, akiknek az kellett, amit ők) ügynökeikkel hetenként átfuttattak a falvakon s fölszedték értük a tíz-húsz filléreket, amelyekből a derék könyvkereskedők palotákat építtettek. Azokkal épenséggel nem törődtek, akiknek a könyv áhítatos valami:' végül ők is rászoktak könyvéhségükben ezekre a könyvekre. Ä Keleti arcvonal középső szakaszán a németek több helységet elfoglaltak A véderő főparancsnoksága közli: A Krim félszigeten és a keleti arcvonal déli szakaszán heves hófúvás .következtében csak csekély harci tevékenység volt. Egy ellenséges erőcsoportnak a Krim félsziget déli partján történt megsemmisítésekor, amelyről a szerdai hadi jelentés adott hírt, 840 fogoly, 12 löveg, valamint 111 géppuska és gránátvető került a német és román csapatok kezébe. A doneci arcvonalon német és szIoA'ák kötelékek visszaverték a szovjet erők helyi támadásait. Ellentámadásaink sikeresek voltak. Az arcvonal középső szakaszán az ellenség több helyen eredménytelenül támadott. Támadásainkkal heves harcok után sok helységet elfoglaltunk és lövegeket zsákmányoltunk. A keleti arcvonal északi részén az ellenség tovább folytatta támadásait. A harcok részben még folynak. Az Ilmen-tótólf délkeletre a Leningrádot bekerítő arcvonalon és a lappföldi német-finn arcvonalon sikeres rohamesapatvállalkozásokat hajtottunk] végre. Erős harci- és vadászrepülőkötelékek főleg a középső és az északi szakaszon ered-1 ményesen beleavatkoztak a földi harcokba. Sok szovjet repülőgépet felgyújtottak. — o — Szakadatlanul folyik a szociális munka a Közjóléti Szövetkezetben A vármegyei Közjóléti Szövetkezet igazgatósága Brand Sándor dr. alispán, elnök, vezetésével ülést tartott, amelyen több nagyjelentőségű kérdéssel foglalkoztak. Kimondta az igazgatóság, hogy a visszatért területeken nagyobbszabásii lóakciót vezet be. A lóállqmánynak javarészét ugyanis! a jugoszlávok Eltakarodásukkor elrekvirálták s így a gazdák ezen a réven is óriási károkat szenvedtek, mert lovaikat nem kapták vissza. A baromfitenyésztés föllendítése érdekében a Szövetkezet a vármegyei gazdasági felügyelőséggel karöltve jár el. A javaslat most van kidolgozás alatt a gazdasági felügyelőségnél. A telepítés kérdésénél a Szövetkezetei leg I inkább az elköltözőitek ittmaradt ingatlanainak értékesítése foglalkoztatja. Brand Sándor dr. alispán azt tartaná helyesnek, hogy ezeket az ingatlanokat vegye át a Szövetkezet azután hosszú lejáratú fizetési föltételek mellett adja el, illetve juttassa az ittlakóknak- Ezzel segítenek az áttelepül teken, akik hamarosan hozzájuthatnak ingatlanaik árához, az új tulajdonosok pedig minden nagyobb megerőltetés nélkül végezhetnék a törlesztést. A zsidóbirtokok kisajátításánál a belső telepítések révén működhetnék közre a Szövetkezet. Csak valóban arra érdemes, minden tekintetben jogosult egyén legyen juttatható ezekhez az ingatlanokhoz. Az igazgatóság sok segélyügyet is elintézett. A posta kérése a közönséghez: röviden telefonáljunk így rontották végig az országot a füzetes regények s a hatóságok nemtörődömséggel nézték a pusztítást, csak talán a fogházorvosok tűnődtek el néha: mennyire romboló lehet egy könyv. De a fogházorvosokkal,, büntető bírákkal ugyancsak senki sem törődött, senki sem kérdezte meg tőlük, mit láttak egy-egy bűnös lelkében, vallomásában. A vallomások a bíróságok irattáraiban maradtak. A nép és irodalom kapcsolatát első ízben a népi írók kezdték vizsgálgatni, akiknek nagyrésze átélte ezeket a könyveket s akik ugyancsak ezekben a füzetes regényekben látták meg először az irodalmat. Majdnem minden népi író vallomásaiban megtaláljuk a könyvek nyomát s ugyanakkor azt a kérdést is: miért kell egy jövendő író első könyvét, az első irodalmat a füzetes regényekben fölfedezni? Csakhamar megállapították, hogy igenis, kell a népnek a könyv, de hazugság és rá- fo gás az, hogy a nép csakis azokat a könyveket szereti, amelyekben a kiadó rendel-1 kezese és kívánsága szerint minden oldalán két gyilkosság, három betörés és hat herA posta vezérigazgatósága közli, hogy a budapesti telefonbeszélgetések száma ugrásszerűen emelkedett s az elmúlt évhez viszonyítva havonta 3—4 millióval több beszélgetés történik. Ennek megfelelően a központi és hálózati bővítések munkálatai folyamatban vannak. A forgalom zavartalan lebonyolítását igen kedvezőtlenül befolyásolja, j cegnő, vagy szelídebb formában egy-egy de- resedő fejű kikapós férjnek »gavalíéros« élete olvasható. Megállapították azt is, hogy a nép nem kívánja az ilyesféle izgalmakat és szalon történeteket s hogy csak a kényszer vitte rá ezeknek a könyveknek az olvasására. Az is kiderült, hogy nem feltétlenül szükséges a könyvek szerzőjeként idegen nevű írókat feltüntetni. Természetesen hiába értették meg ezt az hogy az egyes beszélgetések időtartama túl hosszú. Nem ritkák a 30—50 perces beszélgetések sem. Ezzel sürgős közérdekű kapcsolásokat akadályoznak meg. A közönség érdeke ellen vét, aki beszélgetéseit hosszúra) nyújtja. A posta nyomatékosan kéri a közönséget, hogy beszélgetéseinek időtartamát a lehető legrövidebbre korlátozza. írók, nehezen értették meg a kiadók, akik alig tudnak szakítani az ilyen könyvek színvonalával. Nem tudják elképzelni, hogy lehet a népnek is irodalmat adni. Szívesen veszi, azt is kívánja. Istennek hála azonban, a népi irodalom frontján most nagyobbvo- nalú javulás mutatkozik. A könyvkiadás kezd kihullni az előbbi kezekből és kezd irodalmibb lenni a nép számára írott könyvek színvonala.
