Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-01-29 / 23. szám
ÁRA 8 FILLÉR. 1 *>42. január 29. CSÜTÖRTÖK. XXV. évfolyam. 23. szám. Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 IS* Postatakarékpénztár! csekkszámla: 49.368, Hirdetések díjszabás szerint. Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon; 128. s Felelős szerkesztő; HERBOLY FERENC xziiizzm'. rz^zziTW&sfzmaam Vessünk számot önmagunkkal Most, amikor az űj európai rend felé hatalmas lépésekkel haladunk, számunkra — a nemzet egyszerű fiai számára — nem az a lényeges, hogy mi a diplomáciai aktusokban a politikum, hanem lényeges az a kötelezettség, amelyet ránk ró. Hiába történnék meg ugyanis valamely diplomáciai aktus, hogyha annak végrehajtására nem lenne alkalmas ember. Az alkalmas embert pedig legelsősorban önmagunkban találhatjuk meg. A keleti háború és a vele kapcsolatos európai összefogás Isten kegyelméből elhárította rólunk a bolsevizmus veszélyét. De a kommunistaellenes egyezmény mellett érvényben van a háromhatalmi egyezmény is, amely az európai politika dinamikus tényezőjének tekintendő az antikom intem egyezmény védekező jellegével szemben. A háromhatalmi egyezmény nem hatalmak, hadseregek és gazdasági erők együttesét jelenti csupán, hanem jelenti az új élet kialakítására törekvő népek közös akaratának kifejezését. Államok, alkotmányok, közösségek formáit erőhatalommal is meg lehet változtatni. De tartósak és történelmi szemszögből megítélve értékállóak ezek a változások csak abban az esetben lesznek, ha az ember maga tölti meg azokat élő tartalommal. A klasszikus kor homo politicusából a XVIII. és XIX. század forradalmai kialakították a homo oecono- micust. A XX. század a harcias embertípust! teremtette meg, a küzdő embert, aki kész mindig eszmékért harcbaszáílni, de aki egyúttal átvette örökségképen a gazdasági ember racionális hajlamát is. A fascizmus megteremtője, Benito Mussolini, azt mondotta: Vivere periculosamente: Élj veszélyesen! A veszélyes élet alatt nem kalandorkodásra, hanem arra gondolt, hogy soha senki ne húzódjék vissza bármilyen feladat vállalásától, ha azt közösségének érdekei és belső meggyőződése úgy parancsolja. A hősiességet vállalni lehet a polgári élet szürke hétköznapjaiban épen úgy, mint a csaták ferge- tegében. Költőnk írta egyik meg nem jelent versében, önmagával viaskodva, hogy vájjon mi a nagyobb hősiesség, elszántsággal lendülni a halálba, vagy halódva küzdeni egy életen át. reménytelenül, de mégis küzdeni. A legkeményebb küzdelmet az életben bizonyára önmagunkkal kell, hogy folytassuk és ennek a küzdelemnek megvívása var ma mindenkire, aki kötelességet érez önmagával, népével és utódaival szemben. Hősiesen kell elviselni a szürke hétköznapok hősiességével az idők nehézségeit, a lemondást, a reménytelenséget, a sorscsapásokat. Mi. magyarok híresek vagyunk arról, hogy nem cipelni, hanem hordozni tudjuk a keresztet. Jórészt levétetett a kereszt vállaink- ról és ragyogva áll immár előttünk, mutatva az utat, amerre haladnunk kell. De, hogy haladhassunk, ne a csillagok kifürkészhetetlen titkait kutassuk, hanem vessünk számot önmagunkkal s legyen elegendő •aámunkra a hit, hogy ragyognak felettünk M csillagok. IM riéi értékeseiét határozata Rio de Janeiróból jelentik: A riói értekezlet albizottságai beterjesztették záró jelentésüket. A politikai bizottság jelentése a i következő határozatokat sorolja Te!, mint az ! értekezlet által elfogadott alapelveket: akon- I linens oszthatatlanságának kinyilvánítása kül- | ső hatalom támadása vagy támadással való \ fenyegetése esetére, — a nyugati félteke védelmére vállalt szolidaritás ünnepélyes megerősítése, — a japán részről az Egyesült Államok ellen intézett támadás elítélése és aä ellene való tiltakozás, — ugyanezt kiterjesztik Németországra és Olaszországra, mert ezek szolidaritást vállaltak Japánnal, — a támadó hatalmak elleni megtorlások egységes alkalmazása, — végül annak kijelentése, hogy a közös szolidáris megegyezéseket kivéve nem veszik fel újra a kapcsolatokat azokkal a kormányokkal, amelyek hadat üzentek az Egyesült Államoknak. I i í < \ \ \ í ) \ A szovjet Tsrkesztánba akarta telepíteni a magyarokat Ankarából jelentik: Moszkvából több külföldi újságíró érkezett a napokban Ankarába. Az újságírók hónapokon át tartózkodtak Moszkvában. \ alameimyien hangoztatták a szovjet főváros lakosságának súlyos helyzetét, de egyúttal figyelmet érdemlő leleplezésekkel is szolgáltak a szovjetnek még a háború előtt kidolgozót, 'érvérről is. Ezek a tervek egy megszervezendő világforradalom, valamint a szovjet hadsereg egyidejű előrenyomulása keretében elsősorban Európa általános bolsevizáíásának módszereit állapították meg. Moszkvában általános szóbeszéd tárgyai voltak ezeknek a terveknek egyes részletei. Ezek közül eddig ismeretlen elgondolás és bizonyára feltűnést keltő volt az a terv, hogy szovjet győzelem esetén nagyarányú nemzetáttelepítéseket szándékozott végrehajtani. Azok á szovjet körök, amelyek még reménykednek a bolsevizmus győzelmében, ma is hangoztatják ezeknek a terveknek megvalósítását. e A szovjet elhatározás szerint az áttelepítések végrehajtásának első szakaszában Finnország, Lengyelország és Magyarország lakosságának Ázsiába telepítését tűzték ki célul. A lengyel népet az Uraitól keletre a Kazak kirgiz szovjet köztársaság területére akarták telepíteni, ,— a filmeket Kelet-Ázsiába a Léna és Indigirka folyók közti területre, a magyarokat pedig Turkesztánba telepítették volna át. Kísért Nagy Péter cár végrendelete Oárigréf!, a pánszláv törekvések ütközőpontja Eden brit külügyminiszter moszkvai tárgyalásai alkalmából, mint a kiszivárgott hírek s bizonyos nyilatkozatok mutatják, foglalkoztak a Szovjet délkeleteurópai terveivel í is. Á Szovjetuniónak az a törekvése, hogy ! megkaparintsa a tengerszorosokat, a Bosz- porust és a Dardaneliákat, valamint szabad kezet nyerjen a Balkánon, már nem újkeletű kísérletezés. Ez a szó szoros értelmében im- erialista célkitűzés alapjában véve még Nagy éter cár végrendeleténél is régibb. Valamikor az orosz törekvések célja állítván az volt, hogy a konstantinápolyi Hagia Spohia templomáról lekerüljön a félhold és azt a kereszttel helyettesítsék; a mecsetté átalakított bizánci építészeti remekműből ismét keresztény templom legyen. Az álmodozó orosz lélek Konstantinápolyban Cárigrá- dot látta: császárvárat, mint ahogy az oroszok ma is így nevezik Konstantinápolyi, — űj török nevén Isztambult. A keresztény törekvések hangoztatása már Nagy Péter cár idejében is inkább spanyolfalul szolgált, a valódi cél a pánszláv törekvések megvalósítása volt. Oroszország mindenáron ki akart jutni az Égei-tengerre s így a Földközi-tengerre s célja érdekében minden elképzelhető propagandaeszközt igénybe vett. így lett propagandaeszköz a szláv imperializmus kezében maga a kereszténység védelme is. Európa hatalmai a történelem folyamán felismerték ezt a leplezett, önző játékot, a tárgyilagos történelmi vizsgálódások szintén azoknak adtak igazat, akik kétségbe vonták Moszkva kereszténykedő magatartásának őszinteségét. A BERLINI KONGRESSZUS GÁTAT VET MOSZKVA BALKÁNI HÓDÍTÁSAINAK Oroszország háborúi napnál is világosabban igazolták imperialista törekvéseinek irányát. Egyszer az oroszok már Drinápolyig jutottak, s akkor a Nagy-Bulgária álmával kecsegtették a török uralom alatt élő balkáni népeket. Nagy-Bulgária azt jelentette volna, hogy Moszkva uralma kiterjed majd a Balkánra. Az orosz számításokat azonban keresztülhúzta a berlini kongresszus. Németország, nagyhatalmi fellépésének hajnalán, minden tekintélyét és ©lejét latbavetve meghrusí-y
