Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-10-25 / 244. szám
2. ZALAMEGYEI Ui&ÁG 1941. október 25.---------- :------------=—fi—- mi IIMjfiTr Mo szkvát felrobbantják A még Moszkvában tartózkodó hatóságok I hivatalos hirdetményt fügesztettek ki a Szovjetunió fővárosában, amelyben kijelentik, hogy jaz ellenség bevonulása előtt levegőbe kell rö- j ipíteni a fővárost. »Ha a német csapatok el is foglalják Moszkva területét, a várost magát nem vehetik birtokukba« — mondja a Moszkvából a többi szovjetvároshoz intézett fölhivás. A Moszkvában maradt lakosság körében a ipánik tetőfokára hágott. A New York Journal értesülése szerint Moszkvában tovább folynak a kivégzések. — Igen sok moszkvai lakost azért lőttek agyon, mert elhagyta munkahelyét. A semlegességi törvény ügye Amerikában A Fehér Házban adott legutóbbi nyilatkozatokból arra következtetnek, hogy az amerikai kormány megkísérli majd a szenátust rávenni, az egész semlegességi törvény megszüntetésére. Conall, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke kijelentette azonban, hogy van a törvénynek néhány olyan szakasza, amelyet fönn akarnak tartani. Washingtoni politikai körökben ezt a kijelentést arra magyarázzák, hogy a kormány meg akarja tartani a hadianyag-szállításokra és a hadviselő államoknak adandó kölcsönnyújtásokra vonatkozó ellenőrzési jogot. — o — A zsirvásárlás szabályozása November l-én életbelépnek a zsirjegyek Vitéz Tamásy István dr. polgármester az alábbi hirdetményt adta ki: Zalaegerszeg megyei városban a zsírellá- Itás biztosítása és annak arányos elosztása céljából bevezetett zsír jegy-rendszerrel kapcsolatban a zsír jegy-kiadást és zsírvásárlást a következőképpen szabályozom: 1. A város területén zsírt és zsírszalonnát Í1941 november 1-től kezdve csak jegyre lehet vásárolni, illetőleg csak a város által kiadott jegy ellenében szabad kiszolgálni. 2. A zsírjegyek október hó 28-tól kezdő- dőleg a régi városháza II. emeletén kerülnek kiosztásra, a kartonlap fölmutatása ellenében. Ajz átvett zsírjegyekre a tulajdonos neve, lakása és a kartonlap száma a családfő által rávezetendő. Állandóan vendéglőben (kifőzésben) étkezők zsírjegyet nem igényelhetnek. 3. Husiparos és zsír elárusításával foglalkozó kereskedő csak olyan jegy szelvényre szolgáltathat ki zsírt, amelyet a jegy fejrészéről ő vág le és a jegy fejrészére a név és lakhely rá van vezetve. 4. További intézkedésig a zsírfejadagot Szelvényenkint 20 dkg. zsír, vagy 25 dkg. zsírszalonnában állapítom meg és esetenként csak iegy-egy szelvényre szabad zsírt kiszolgáltatni. 5. A háztartásban élő zsírellátatlanok számában beállott minden változás büntetés terhe ínellett három nap alatt a közélelmezési hivatalban bejelentendő. 6. Az elveszett jegy semmi körülmények között sem pótolható. Az elveszett jegy megtalálója köteles azt igazolt tulajdonosának, vagy a hatóságnak átadni. 7. A húsiparos és zsír árusításával foglalkozó kereskedő mindaddig tartozik jegy ellenében zsírt vagy zsírszalonnát kiszolgáltatni, amíg készlete tart. 8. Aki fzsírt érvényes jegy, vagy hatósági engedély nélkül szolgáltat ki, vagy vásárol, továbbá, aki sertést vág, vagy zsírkészlete van és ennek ellenére ellátatlannak vallja magát, valamint a fönti rendelkezések ellen irányuló bármilyen visszaélésben részt vesz, az 1941. évi X. t. c. alapján súlyos büntetéssel büntetendő vétséget követ el. A zsírellátásnál mutatkozó nehézségek megszüntetését és a város minden rétegének zavartalan ellátását biztosítani csak akkor lehet, ha a visszaélő példás büntetésben részesül. Fölkérem a város hazafias és a mai nehéz időket megértő közönségét, hogy minden visz- szaélést azonnal jelentsenek be, mert ezzel nemcsak a város vezetőségének felelősségtel- ■ jes munkáját támogatják, hanem a közellátás zavartalan menetét is elősegítik. Széchenyi-Közkönyvtárat Egy nemzetnek nagyságát nemcsak azok a tényezők állapítják meg, amelyek anyagi erejét, vagyonát alapozzák meg, hanem elsősorban függ azoktól az erkölcsi, szellemi, művelődési erőktől, amelyeken áll a nemzet vezető rétege s mindazok, akik az irányításban résztvesznek, amelyekre támaszkodhatnak minden körülmények között. Ez áll nemcsak egy nemzetre, hanem áll annak egy részére, egy vármegyére, egy városra is. Ezért fontos, hogy ia nép minél magasabb erkölcsi fokon és művelődési színvonalon álljon. Ezt tudja és érzi mindenki, akiben megvan a nemzeti öntudat, fajtájához való törhetetlen ragaszkodás. Ezért 3 nép vezetői, irányítói tőlük telhető minden módon azon igyekezzenek, hogy a nép általános műveltségi fokát emeljék. De ez még mindig nem elég. Nem elég a magot csak elvetni és utána a sorsára bízni. Magának a népnek is segítőkezet kell nyújtania, önmagának is azon kell lennie, hogy a saját erejéből emelkedjék föl arra a színvonalra, hogy minden körülmények között fönn tudjon maradni. A népművelésnek számtalan tere és módja ván, elsősorban az iskola, ezen kívül is igen sok lehetőség ad módot arra, hogy a népművelést elősegítsék. Ezek között első helyen áll a könyv. Minél többen forgatják, minél több példányban forog közkézen, annál Jobban elterjed a könyvben hirdetett eszme, az ott kifejtett tudás, ismeret. A szellem, a tudás kifejezője, nyelve a könyv. Az élőszó elrepül, az írás megmarad. Ezért fontos, hogy közkézen minél több, nemzeti, faji, vallási szempontból kifogástalan mű forduljon meg. Ehhez pedig nincs meg mindenkinek az a kiTéli kötött és bőrkesztyűk divatos sálak és nyakkendők nagy választékban Horváth Jenőnél (Pl tbánia-épület) váltságos anyagi helyzete, hogy saját könyvtárral rendelkezzék. Ilyenek is vannak, de igen kevesen, Zalaegerszegen, a megye székhelyén pedig még kevesebben. S meg kell állapítani azt a — sajnos — szomorú tényt, hogy Zalaegerszeg ebben a vonatkozásban is elmaradott a többi város közművelődési szinvonalától. Nincs egy nyilvános közkönyvtár, nincs egy kimondottan kulturális egyesület, amely a társadalom legjobb erőit egyesítené a közös nagy célban: a város szellemi, tudományos fejlesztésében. Az iskoláknak megvan a maguk meghatározott célú föladatuk. Széchenyi István is tudta, hogy az iskola még nem minden, az csak az alapokat rakja le, azonfelül meg tenni kell valamit. Ezért vetette meg nemes cselekedetével a Magyar Tudományos Akadémia alapját, apukor egyévi jövedelmét önzetlenül a magyarfajtájához való határtalan szeretetéből fölajánlotta. Szükség volt és van a Tudományos Akadémiára, szükség volt és van mindig a nyilvános közkönyvtárra is. Zalaegerszeg város közönségének kötelessége megyei vezető szerepénél fogva, nyilvános közkönyvtárnak a létesítése. A városfejlesztés első követelménye hozza ezt magával. Nem elég az utcakövezés, az ország legdrágább villanyával való világítás, nem elég az anyagi fejlesztés, szükséges a közművelődés fokozottabb pártolása. Jóformán minden nagyobb és kisebb városban van közkönyvtár, ahova mindenki beléphet és fejlesztheti tudomány iránti készségét, gyarapíthatja ismeretek. Közkönyvtárra szüksége van úgy a kereskedőnek, iparosnak, mint tisztviselőnek, termelőnek, if júnak, öregnek egyaránt. Közkönyvtár az a szellemi kincsesház, amelyből mindenki egy téglát magáénak mondhat, az a gyógyító forrás, amelynek vizéből mindenki meríthet, a forrás mégis megmarad. Egy közkönyvtárnak létrehozása minden nehézség nélkül megvalósítható. Alig van ház, ahol ne lehetne találni néhány fölösleges könyvet. A kiolvasott könyveket a legtöbb helyen begyújtásra használják föl, a bekötött és egyszer kiolvasott könyvet pedig a pókok lapozgatják föl, vagy őrzik unokáról-unokára. Ezeket a könyveket mind össze lehetne gyűjteni és erre a célra fölajánlani. Ha egy családban jelentős könyvanyag össze is gyűl, az csak a családfő életében marad együtt. Utána szet- hordják, vagy nem értékelik és elkallódnak. Ismerek három embert. Mindegyiknek vart legalább kétezer darab szebbnél-szedd és ér- tékesebbnél-értékesebb könyve. Mindegyike maga egy könyvtár. Mindegvik úgv nyilatko- zett, mikor kérdeztem, mi lesz a könyvekkel idővel: Ha volna Zalaegerszegen egy közkönyvtár (a város által létesített és fönntartott), annak hagynám. így a rokonok fogják majd szét- hordani. Ezeket az értékeket kozkinccsé lehetne tenni egy nyilvános közkönyvtár létesítésével és bizonyára volnának követőik s Zalaegerszeg egy kulturális értékkel többet mondhatna magáénak. S amikor Zalaegerszeg város közönsége ifl részt kért magának gróf Széchenyi István halhatatlan munkásságának ünnepléséből, legméltóbban azzal örökíthetné meg Széchenyi emlékezetét, ha emlélvezetére közkönyvtárat létesítene, bebizonyítva a tettekben megnyilvánuló áldozatkészséget: Széchenyi az ország érdekében Akadémiát alapított, Zalaegerszeg pedig a város és Göcsej népe kulturális fejlesztésére közkönyvtárát 1 Dr. Nagy Károly.
