Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)

1941-10-23 / 242. szám

ÁRA 8 FILLÉR 1941. október 23. CSÜTÖRTÖK. XXIV. évfolyam. 242. szám. MEGYEI« Megjelenik; hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: "128. ! POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC Hirdetések díjszabás szerint. Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 Pt Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368. Svéd lap a leningrádi helyzetről A Stockholm Tidningen helsiniki tudósítójá­nak jelentése szerint Leningrádban a német messzehordó ütegek egymásután lövik rommá az erődökké kiépített városrészeket. Az egykori cári főváros egyharmad része a német nehéztüzérség és a repülőgépek bombái következtében elpusztult. Minthogy a bolsevis A szociális tanfolyamon szerdán délután ták nem törődnek a lakosság érdekeivel, a harcnak már eddig is igen sok polgári egyén áldozatul esett. Azt hiszik, hogy igen sokan élve kerültek a bombázások következtében összeomlott házak romjai alá, azonban kevés remény van arra, hogy az állandó tűz köze­pette kiszabadítják őket a házak romjai alól. Józsa Fábián dr. előadása után ilyen vállalkozás — különösen ma, — hogy állami, vagy megyei támogatással olyan nagy- gyá fejlesszék, hogy a vidék teljes szükségle­tét kielégeithesse. A hozzászólások során Erdődy Zoltán erdőmérnök arról szólott, hogy a nép és családvédelmi tör^ vény az, amelynek alapján meg lehet oldani az összes fennforgó szociális kérdéseket. Hogy ez minden nehézség nélkül megtörténhessék a felsőbb és már meglevő igazgató bizottság, felügyelőség, vármegyei szociális előadókon kivül községenkint, városonként az ötös bizott­ságnak keli különösen kivenni a részét a mun­kából. Az ötös bizottságok képezik a közigaz­gatás tapintó és látó érzékét, ezeknek működése nélkül nem lehetne eredményt elvárni, vagy remélni. Azon községekben, ahol megfelelő személyek nem volnának, ott állami nyugdí­jasoknak kellene beszervezni a községet, várost erkölcsi és gazdasági szempontokat tekintetbe véve Főcél volna, hogy fölösleges zaklatás nélkül senkit nem szabad engedni, hogy elbuk­jék, vagy tönkre menjen, hanem mindenkit segíteni úgy erkölcsileg, mint anyagilag azért, hogy senki se kerülhessen börtönbe, mert mielőtt oda juthatna, beutalnák munka vagy nevelő táborokba. Senki nem tudná eltékozolni a vagyonát, mert mielőtt oda jutna, kapna gyámot, őt magát pedig beutalnák olyan helyre ahol megtanítják, hogy saját birtokán hogyan kell célszerűen, okszerűen gazdálkodni. Több termelés elérése céljából a helyes gazdálkodás módszereinek begyakorlására, eltanulására meg­alakulna minden községben a gazdasági bizott­ság, amelynek kötelessége volna ezen kereten belül a helyes gazdálkodásra kioktatni a pol­gárokat. Eme rendszer mellett a közigazgatás észre­vétlenül átalakulna. A bajokat nem akkor vesz- szük észre, mikor már azon segíteni nem le­het és csak megtorlásról lehet szó. Preventív intézkedésekkel lehet elejét venni a nyomornak és más minden bajnak és nem akkor, mikor már börtön sem használ az illetőnek. Ha a népnevelés és családvédelem mindenütt egyszerre megindul, azonnal érezhetővé válik annak jótékony hatása. Igazi keresztény élet csak akkor van, ha szivünkbe oltott és szószék­ről hirdetett Isten igéjét a társadalmi életben is keresztül visszük. A szociális tanfolyam második napján, ma, csütörtökön Takács László dr. m. kir. tisztifőorvos volt az első előadó, aki beszéde elején hangoz­tatta, hogy a szociálpolitika célja és törekvése az emberi létminimum nyújtása, az egyén egészségének megtartása és gyarapítása. Azután igy folytatta: Az emberi létminimum csak akkor van meg, ha ez tartalmazza a gazdasági, élettani vagy egészségügyi és kulturális, morális létminimu­mot. A gazdasági létminimumot nyújtja a Közjó­léti Szövetkezet, élettanit a közegészségügy, a kulturális hatást pedig elvégzi az iskolai, isko- lánkivüli oktatás és az Egyház hatása. Egészs/gügyi szempon/ból a nép és család- védelmet szolgálja a zöldkeresztes családvéde­lem. Ide hívja a védőnő a gondozásra szoruló családtagokat. Figyeli a család gazdasági és morális helyzetét. Tanácsokat ad egészségvé­delmi, de gazdasági vonalon is. Tehát szociál­Józsa Fábián dr. íb. főszolgabíró, vm. közjóléti előadó a közjóléti szövetkezetek működéséről tartott előadást. Régóta hangozta!ják már a szociális kérdé­sek megoldásának szükségességét — mondotta beszédjében — de e kérdéseknek csak akkor lett igazán gyakorlati jelentőségük, amikor azoknak szükségszerűsége áthatotta a társadalmat 9 amikor a krisztusi kantász tevékenységet in­tézményessé építették ki. Első lépés a szociális ellentétek eltüntetése volt. Azután a karitatív tevékenység, különösen a szeretet ünnepén, karácsonykor. Majd a munkanélküli segélyek juttatása, amit egészség­telen elgondolásnak tart. így született meg az inségmunka, amely először csak közmunkákra szorítkozott és így csak átmeneti jellegű le­hetett. Mindezeknél sokkal helyesebb és egészségesebb a közjóléti szö­vetkezetek létesítése. Ijmertette az erre vonatkozó miniszteri ren­deletét. A szociális szervezet azonban egymaga nem képes szolgálni a közjóléti szövetkezetek célját. Szüksége van az Egyházra, iskolára, az isko- lánkívüü népművelésre és a társadalmi egye sületek segítségére, csakúgy, mint a közigaz­gatásra. Ezután a közjóléti szövetkezetek szervezetét ismertette s hangsúlyozta, hogy ezek felállítása új lehetőséget nyitott a magyarság fölemelése terén. Lehetően családok és ne egyének részesülje­nek szociális segítségben. Ne segélyt, hanem juttatásokat nyújtsanak, ne a személytelen tőke, hanem a kamatmentes kölcsön álljon itt ren­delkezésre. Ez felel meg a magyar természetnek. Első legyen a házhozjuttatás, majd az állathozjutta- tás. A juttatott dolgok a kölcsön letörlesztéséig a szövetkezet tulajdonában maradnak. Ismertette ezután a vármegyei Közjóléti Szö­vetkezet működését és szólott a tervbevett mun kákról. Füztelepen 30—40 embert fognak fog­lalkoztatni, megkezdik a kukorícaháncs feldol­gozását, támogatják a fafaragókat és csipke­készítőket is. Sokat megvalósított a Közjóléti Szövetkezet» de még sokat kell ezután megvalósítania. Re" mélik azonban, hogy a Mindenható segítségé­vel ez sikerül is. A gépezet megindult, meg­állás nem lehet. Kérik a társadalom tényezői­nek összefogását. Kónyi Mária dr. várm. szociális gondozó tartotta meg előadását „Szociális munkaközös­ségek szervezése és gyakorlati feladatai“ címmel. Előadása elején bejelentette, hogy gyakorlati útmutatásokat ad s rövid időn belül fölveszi a kapcsolatot a vidéki egyesületek vezetőivel, munkatársaival. Ismertette a munkaközösségek, 1 szociális bizottságok vagy ötösbizottságok he» j lyi, járási és megyei szépéi E^k a bizottsá í gok teszik meg a javaslatokat pl. kik jussanak házhelyhez s az előadó személyesen győződik meg a javaslat valódiságáról. A munkaközösség nem újabb egyesület. Azokat az embereket szedik össze, akik a szo­ciális munkához értenek. Városokban pedig minden egyesületnek a vezetője foglal helyet a szociális bizottságban. A szociális bizottságok feladata lenne a helyi szükségleteknek karto­tékokra való felfektetése, hogy a központban első bepillantásra átlássák, mi abban a hely­ségben a legsürgősebb teendő. Házépítésekre ott van szükség, ahol munka- alkalmak vannak. így Zalaszentgróton, Süme­gen Balatonfüreden stb. De ott nem kell házat építeni pl. Szentgyörgyvölgyön, ahol az egyke nyomában üres házak állanak már. Itt meg keh venni a házakat s ide kell beletelepiteni az arra szorulókat és jogosultakat. Megemlékezett még a házhelyjuttatásról, bölcsődékről, a szülőanyák 8 napi fekvésének biztosításáról, csecsemőlátogatásról és gondo­zásról, csecsemőkelengye-akcióról, napközi ott­honokról és a népművelési előadások fontossá­gáról. Az előadások után a főispán, a központi ki­küldött és polgármester vezetésével a hallga­tóság kirándult és megnézte Kaszaházán a központi tervek szerint épülő házakat. Itt Wölfner István városi főmérnök ismertette a házak gyakorlatias beosztását. Érdekes itt megjegyezni a beosztást. A konyhák elhelye­zése és nagysága olyan, hogy nappali tartóz­kodásra alkalmas igy a szegény ember jelen­tős tüzelő megtakarításhoz jut. A hálószoba két részre van osztva: szülők és gyermekek részére. Utána megnézték a már üzemmé fejlődött Keresztury féle szövődét. Feltűnő volt, hogy mind vidéki lányok (Cup, Zalabaksa) dolgoz­nak itt. (Itt is megmutatkozik a szövőtanfolya­mok áldásos munkája). Mindenki a legnagyobb csodálkozással látta, hogy itt még kapni valódi gyapjúszövetet. Örömmel hallották, hogy mé­tere csak 13 P nél kezdődik. Megérdemli az Folytatólagos olfiadások a szociális tanfolyamon

Next

/
Thumbnails
Contents