Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)

1941-10-21 / 240. szám

2. ZALAMBGYEI ÚJSÁG 1941. október 21. FERENCJÓZSEF KESERŰVIZ Az Aggápolda alapítvány szükséglete és fedezete az előirányzat szerint 6.092 P. Kölcsöntörlesztésre fedezet hiánya miatt nincs lehetőség. A városi háztartási tényleges alkalmazot­tak személyi illetményeinek összege 251.132 P, az előző évinél 24.431 P-vel magasabb. Nyug­díjak 52.897 (1941-ben 43.664), özvegyi ellá­tások 27.648 (1941-ben 24.860) P. Kegydíjak 1.815 (2000) P. A költségvetési füzet gondos előállítása a Zrínyi-nyomdát dicséri. Végre! Huszonkét év vágya beteljesedik. Gyű­lést tartanak Zala megye magyar jegyzői az ismét magyarrá lett történelmi zománcú Csák­tornyán. Itt fekszik előttem egy egyszerű kön­tösben kiállított meghívó, amelynek szövege a maga egyszerűségében és szűkszavúságában is egy történelmi iázálomból való ébredésről beszél: »Meghívó a Zalavármegyei Községi és Körjegyzők Egyesülete által Csáktornyán, a leventeotthonban 1941. év október hó 26-án délelőtt tíz órakor tartandó rendes közgyű­lésre .. .« Elgondolkozom. Istenem! minden év­ben tartott Zala megye jegyzői kara közgyű­lést. Minden évben a visszatérő retrain volt — mint jámbor elhatározás és óhaj — »jö­vőre Csáktornyán tartjuk meg közgyűlésün­ket!« S a vágy-elhatározás évről-évré megis­métlődött, immár huszonhétszer. S már úgy látszott, hogy nem is lesz más, mint örök .vágy, örök kívánság, örök refrain, amely éven- kint fel-feltör a magyar jegyzőszívekből. És mégis! egyszer eljött az idő, amikor Trianon átokverte határsorompói eltűntek a Mura­vidékről s Zala megye anyai keblére emelhette Muraközt s ennek fővárosát, Czáktornyát. — És most e városba mennek Zala megye jegy­zői közgyűlésre. Gyűlésnek nevezik, pedig lé­nyegében keveset mond a szó. Ünnepre men­nek, magyar ünnepre, a magyar Csáktornyára. Huszonkét év nagypénteke után föltámadási körmenetet tartani, a trianoni bűzös történel­mi sírból való ébredés ünnepi körmenetét. Ünnepelni az isteni igazságot, amely nem ma­radt közömbös huszonkét év sóhajával szem­ben, hanem a jegyzői szívek sóhaja eloszlatta a sötét felleget, áttörte az eget, amely harma- tozott és megteremtette az örök magyar igaz­ságot. Végre, a jegyzők huszonkétéves vágya be­teljesedett. FIGYELE-----=á *h J hWN-o“ **5 íes J < m «t- o N A N D ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN > > > TELEFON 1-69 SZ. o ARANY J.-U.28 g| építkezési vállalkozó Faanyag, szén- és tüzifanagykereskedő. Kérem a nagyközönség szives pártfogását. Negyvenmillió európai gyermek téli megsegítése Herbert Hoover rádióbeszédben fordult az amerikai néphez, amelyben fölhívta őket, hogy tegyenek meg mindent 40 millió európai gyer­mek téli segélyezésére. Élesen elítélte tervének 'ellenzőit, köztük az amerikai külügyminiszté­riumot és kijelentette, hogy a kongresszus/ többsége egyetért az ő javaslataival. Hoover, kijelentette, hogy 40 millió európai gyermek mcgsegélyezése megtörténhetik anélkül, hogy ez bármi módon érintené az európai háború eseményeit. Zalai vadászok ! Lőtt vad értékesítő szerve a Zalai Élelmiszerkivifteli Kft. Zalaszentiván Telefon: Zalaszentiván 1.— Sürgönyeim: Zalaexport Zalaszentiván Küldje be vasúton áruját. Nagyobb szállítmányokat a helyszínen átvesz. Kérjen ajánlatot! Felmentéssel végződött hitelsértési per Néhai Kovács Ferenc zalaegerszegi tégla­gyártulajdonos 110.000 pengővel tartozott a Nemzeti Hitelintézetnek. A zálogjogot a Hitel- intézettől a zalaegerszegi Eitner-téglagvár tu­lajdonosai megvették. Kovács Ferencnek idő­közben bekövetkezett halála után a téglagyárat elárverezték az örökösöktől, akiknek ezután csak pár hold szántóföld maradt a birtokuk­ban. Ezt az ingatlant özv. Kovács Eerencné és a gyermekei, Kovács László, Kovács Zoltán, Kovács István, Kovács Mária és Kovács La­jos zalaegerszegi lakosok körülbelül 3000 pen­gőért eladták Sarkadi Edéné zalaegerszegi la­kosnak 1937 tavaszán. Időközben az Eitner- család hitelsértés bűntette címén bűnvádi föl­jelentést adott be a zalaegerszgei kir. ügyész­séghez azon az alapon, hogy a Kovács-család a szántóföld-eladással magát vagyontalanná tette és így a hitelezőtől elvonták a kielégí­tési alapot. Az ügyet hétfőn egésznapos tár­gyaláson tárgyalta a zalaegerszegi kir. törvény­szék büntető tanácsa. A bizonyítási eljárás lefolytatása után a törvényszék valamennyi vádlottat fölmentette a hitelsértés bűntetté­nek vádja alól. Az indokolás szerbit az Eitner- féle követelés a vitás ingatlanra nem volt be­kebelezve. A vételár legnagyobb részét Kovács László kapta meg, aki, hogy nagyszámú csa­ládját eltartsa, a pénzen vendéglőt nyitott a Balaton mellett, de abban pár év alatt tönkre ment. A hitelezőnek tehát módjában lett vol- jlia a kocsmát is lefoglaltatni, így tehát sérelem nem érhette. A Kovács-család tagjai az ingat­lan eladással bűncselekményt nem követtek el. Az ítélet ellen a kir. ügyész föllebbezést je­lentett be. Rendelet a szódavízről, a borról és a cipőárakról Rozváczy Lajos árkormánybiztos ma éíet- beléptetett rendeletével szabályozta a szóda­vízárakat. A szódavíz fogyasztói árai nem ha­ladhatják meg fényűzési adó alá nem eső ven­déglőkben és hasonló üzemekben literenként a 40, félliterenként a 20 fillért, füszerkereske- dőknél és egyéb viszonteladóknál literenként a 30, fél literenként a 15 fillért. Szabályozta az árkormánybiztos a bor leg­magasabb kereskedői árát, pontosan megálla­pítva, hogy a termelői irányárhoz az ország különböző helyein mennyi kereskedői költsé- | get számíthatnak és a palackozással kapcsolat­ban milyen költségek számíthatók föl. Tiszta haszonként az alapár és a megengedett költsé­gek 18 százaléka számítható. Megállapította az árkormánybiztos a ci­pők és egyéb lábbeliek haszonkulcsát is. No­vember elsején életbelépő rendeletével kimon­dotta, hogy a beszerzési árhoz, vagy a saját üzemben, illetve bérmunkában előállított láb­belieknél a már megállapított értékekhez leg­följebb 16—36 százalék számítható haszon­kulcsként, a lábbeliek változó csoportjai sze­rint. Az a tisztázatlan Hátterű gyilkosság, amely ] pénteken délután Drávavásárhely határában játszódott le s amelynek hatása alatt áll az egész Muraköz, — lassan a tisztázódás álla­potába jut. A merénylet után megindított nyo­mozás és az áldozatnak a kórházban tett val­lomása alapján — az eddigiekkel ellentétben — a gyilkosság a következőképpen történt: Kreszinger György drávavásárhelyi bíró kerékpárján szőlőjéből igyekezett hazafelé, amikor a községtől néhány kilométernyire szembetalálkozott Safárics István drávaóhidi fiatalemberrel, aki megszólította és barátsá­gosan a szőlőtermés és szüret után érdeklő­dött. Rövid beszélgetés után kölcsönösen el­búcsúzták, mindketten kerékpárra ülték s el­indultak ellentétes irányban. Alig haladtak né­hány métert, amikor Kreszinger dörrenést hal­lott s nyomban följajdult: Miért bántasz en­gem?« Erre ismét két dörrenés hallatszott s két golyó fúródott testébe. Annyi ereje azon­ban volt még, hogy kerékpárján hazasietett, ahol azonban a ház előtt összeesett. Rögtön beszállították a Csáktornyái kórházba, ahol megvizsgálták és kezelés alá vették. Közben magához tért s mindent elmondott, úgy, ahogy történt. Kis idő múlva azonban ismét rosszul lett s nemsokára meghalt. Az orvosi lelet a gyilkossággal kapcsolat­ban egy új kérdés elé állította a nyomozó ha­tóságot, ugyanis a kiszedett lövedékek kü­lönböző méretű pisztolyból valók s így föl­merült a kérdés, vájjon a merénylőnek tettes­társa is volt-e, vagy több pisztolv volt-e ugyanannál a merénylőnél, akinek elfogatását a külföldi hatóságok folyamatba helyezték. Rekonstruálták a drávavásárhely! gyilkosság lefolyását

Next

/
Thumbnails
Contents