Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-10-18 / 238. szám
4. ZALA MEGYEI ÚJSÁG 1.941, október 13. FERENCJÓZSEF KESERŰVIZ vikáriusának. Azzal kezdte meg működését, hogy heves mozgalmat indított a magyar és la horvát (szlavón) pálosok különválasztása érdekében. (Mert eddig a magyar, német és horvát pálos barátok közös rendi tartomány tagjaiként végezték szolgálatukat.) Jóllehet, ez a törekvés sok-sok akadályba ütközött és tömérdek kellemetlenséget szült, Malecsics több évi ellenzéki csaták után végre is győzelmet aratott. A pápa 1701-ben elfogadta azt a tervet, hogy a muraközi (tehát zalamegyei) pálosokat a horvátországi és szlavóniai pálosok tartományába illesszék be. Ezúttal elsőízben diadalmaskodott itt a — politika és ra nemzetiségi elv. Először, ,de nem utoljára. Ez a diadal vetette meg ágyát Muraközben az örökös viszálynak és gyűlölködésnek. A vérszemet kapott Malecsics később tovább ment egy Gulliveri lépéssel. Mivel látta, hogy az erőszak és az ármánykodás vezet leghamarább célhoz, 1702-ben elhatározta, hogy Muraközt politikailag Varazsd vármegyéhez tapasztja. El is követett mindent szándékának megvalósítása érdekében, de vállalkozása mégis csődöt mondott. Kortársa : Berekovich József, ugyancsak pálosrendi horvát szerzetes »Natale Solum Sancti Hieronymi« c. könyvét látszólag azért írta meg, hogy ismertesse Szent Jeromos életét és szülőföldjét: Stridót, továbbá Muraköz földrajzát és múltját, de főképen azért, hogy művébe politikai vonatkozásokat szőj- jön és bizonyítsa, hogy ez a földpászta sohase volt a magyaroké törvényesen. A magyarok ezt a területet csak ... bitorolták. 1776-ban a muraközieken kívül még a következő zalai, somogyi és vasmegyei plébániák tartoztak Zágrábhoz: az alsólendvai, turniscsei, belatinci, bagonyai, dobronaki, szent györgyvölgyi, csesztregi, lenti, szécsiszigeti, pákái, bánokszentgyörgyi, szepetneki, tótszent- mártoni, béci, szemenyei, szentmiklósi, záká- nyi, csurgói, berzencei, babócsai, vízvári, ta- ranyi és atádi. (L. Századok 1377.) (Annál különösebb, hogy egy régi összeírás tanúsága szerint Muraközben 1701-ben csak 7 lelkészt találunk, jóllehet azelőtt 14 plébániája volt. E plébániák a következők: a Csáktornyái, a belicai, a kisszabadkai, a perlaki, a mura- vidi, a tüskeszentgyörgyi és a légrádi. A lelkészek közül kettő vallotta magát magyarnak, öt pedig horvátnak, illetve szlavónnak, (tótnak. A légrádi plébániáról 1571-ben történik említés először.) Mária Terézia 1776-ban alapította meg a szombathelyi püspökséget. Ekkor a Murán és a Dráván innen eső plébániákat részint a veszprémi, részint pedig a szombathelyi egyházmegyéhez csatolta. (Folyt. köv. Minden este énekel a I Kunyhótól a rezidenciáig Péntek este fél hét órakor hangzott el a hittudományi hét harmadik előadása a Kultur ház nagytermében, amelynek során Lipics József dr. hittanár tartotta meg előadását „A Propa ganda Fidei nagyüzeme: Anyagiak“ címen. Az előadó előadásában a misszionáriusok munkáját a világ legideálisabb szabadságharcának nevezte, amelynek "célja, hogy a lelkeket kivezesse a „sötétség és halál birodalmú" ból. Ebben a nagy felszabadító hadjáratban fontos szerep jut a frontharcos misszionáriusoknak, a segédszemélyzetnek is, de jelentős szerep jut benne az utánpótlási terület, a belső frontot jelentő katolikus hívek egyetemességének is, de a teljes siker a mindkettőt irányitó szervező vezérkartól is függ, amit jelen esetben a római Congregatio de Propaganda Fide képvisel, amelynek személyzete — a főirányító személyén kívül 20 bíboros, 30—35 szaktudós tanácsos és 300 körüli hivatali tisztviselő, segédszemélyzet. Ez a vezérkari szerv gondoskodik a misz- sziós személyzet megfelelő számáról, kiképzéséről, utánpótlásáról, ez dönt minden egyes kérdésben, s rendelkezik minden viszonylatban. Szinte leírhatatlan az a munka, amely ahhoz szükséges, hogy a kezdeti misszióskunyhókból elérkezzék a püspöki rezidenciáig az ügyvitel, azaz az önálló egyházmegye létrejöjjön. Gon dőljük meg és becsüljük fel azt a munkát, amelyet a Propaganda végez, amely alatt 10028 misszióspap, 50555 missziósnővér, 8755 segéd testvér, 74'47 hitoktató, 62087 tanító, 211 missziós prvos, 1 i 63 ápoló fejt ki hithirdeíő munkát. Értékelni tudjuk tovább a Propaganda munkáját, hí figyelembe vesszük, hogy a joghatósága alá tartozó területen fenntart 56/37 templomot és misézésre alkalmas kápolnát, 393 szemináriumot, 37190 iskolát, 771 kórházat, 2814 gyógyszertárat, 108 bélpo'klostelepet, 4975 árvaházat, 428 menhelyet és szeretetházat, 175 nyomdát, 346 újságot 694913 példányszám ban. Ézeknek a személyi és dologi ügyeit intézi a Propaganda Fidei Lehetetlen, ha ezeket a számokat halljuk, — mondotta az előadó, — hogy fel ne merüljön bennünk a kérdés, miből tartja fenn a Propaganda ennek a hatalmas területnek intézményeit. Csak a missziós személyzet előkészítése, taníttatása évi 25 millió pengőbe kerül: a közlekedési eszközök fenntartása és utazási költségek körülbelül évi 4—5 njil- lió pengőt kívánnak; a missziós területen kint működő személyzet fenntartása és ellátása, továbbá az itt létesített intézmények fenntartása évi 120 millió pengőt igényel. Csak hozzávetőleges számítással tehát a missziók összkiadása évenként 150 millió pengőt tesz ki. Honnan veszi a Propaganda ezt a mérhetetlen összeget? A missziókat támogató egyesületek évi gyűjtése kb. 40 millió pengő; gyűjtésekből, kiállításokból, ünnepélyekből, missziós nyomdák, lapok feleslegeiből, gyar- mathaíálmák támogatásából befolyik évenkint hozzávetőlegesen 40 millió pengő. A hiányzó 70 millió pengő ismeretlen jótevők ajándéka, természetben nyújtott beruházási cikkek stb. És ennek a hatalmas szervezkedésnek és és eme csillagászati számokkal kifejezett anyaellenkező híreszteléssel nemben tudatjuk, kezdve ezt a grandiózus világsikert is des helyárral mozi . CHARLES LAUGHTON
