Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-10-18 / 238. szám
ÄRA 1« FILLÉR 1941. október 18. SZOMBAT. XXIV. évfolyam. 138. szám. tPBsaaEBBgggs; ‘m £i\ MEGY Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128. POL ITIK A 1 JN AP IL A P Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC Hirdetések díjszabás szerint. Előfizetés: egy bóra 2 P, negyedévre 5.70 P, Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368. A bolgár miniszterelnök látogatása Filov bolgár miniszterelnök és közoktatásügyi j miniszter pénteken reggel ellátogatott az óbudai I Árpád gimnáziumba, ahol rendkívüli nagy érdeklődéssel tanulmányozta a modern gimnáziumot és legmelegebb elismerését fejezte ki a látottak felett. Távozásakor a diákok rendkívül lelkesen és hosszasan ünnepelték. Filov miniszterelnök ezután kíséretével együtt megtekintette a gimnázium mellett feltárt ovális amphiteatrumot, majd Aquincumba ment. Itt csatlakozott a társasághoz Bárdossy László mi niszterelnök is. A bolgár kormányfő útja Aquincumból Esztergomba vezetett. Bárdossy László miniszterelnökkel és Hóman Bálint kultuszminiszterrel látogatást tett Serédi Jusztinián bíboros hercegprímásnál. Utána a Bazilikához hajtattak. Filov miniszterelnök Lépőid Antal prelátus- kanonok kalauzolásával megtekintette a BazilL I kát, majd a Bazilika kincstárát és behatóan ta 1 nulmányozta az ásatásokat. Budapestre visszamenet megszakították az utat Visegrádnál és itt Filov miniszterelnök ] közel egy óráig tanulmányozta a most folyó ásatásokat. Tosev Dimitre, budapesti bolgár követ és felesége a bolgár miniszterelnök tiszteletére a bolgár követségen ebédet adott, amelyen résztvett Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszter és felesége, Hóman Bálint kultuszminiszter és több előkelőség. Este az Operaház díszelőadásán vett részt a bolgár miniszterelnök. A díszelőadás után Bárdossy László miniszterelnök és felesége estebédet adott Filov Bogdán és kísérete tiszteletére. Kormányváltozás Japánban A japán császár K^noye herceg miniszterelnök lemondását elfogadta és HidekiToyo hadügyminisztert bízta meg az új kormány megalakításával. Sajtóvisszhangokból kiderül, hogy a kormány-átalakítás gyors fejlődése meglepte Tokiót. Az a nézet . uralkodik, hogy a nemzetközi helyzet megváltozása tette szükségessé az államvezetésben beállott változást. Mindenekelőtt a szovjetoroszországi és washingtoni események idézték elő a változást. A japán kormányválsággal kapcsolatban politikai körökben kiemelik, hogy a Knoye- kormány lemondásának főoka a haditengerészet állásfoglalása volt. A japán haditengerészet állásfoglalására rávilágít a haditengerészet egyik szóvivőjének nyilatkozata: — A japán flotta ég a vágytól — mondotta a szóvivő —, hogy akcióba léphessen. A japán flotta minden előkészületet megtett, hogy szembe nézzen a legvégső esettel.' A birodalom sorsa ennek a válságnak az eldöntésétől függ és csak természetes, hogy a japán flotta készen áll a maga nagy missziójának teljesítésére. Berlini japán körökben arra a felfogásra hajlanak, hogy a japán kormány újjáalakítása a japán külpolitika tevékenyebbé válásának a jegyében fog állni és Japánnak a háborús hatalmakkal való behatóbb együttműködésére lehet számítani. Washingtonban a legnagyobb megütközéssel fogadták a japán kormány lemondásának hírét. Arra lehet következtetni, hogy Tokióban a katonai párt kerekedett felül és elháríthatatlan a háborús irányzat érvényesülése. A közvélemény érdeklődését most teljesen a csendesóceáni helyzet foglalta le és a newyorki déli sajtó a japán kormány visszalépését, mint a legfontosabb világeseményt tünteti fel. A ruszinok már nem ugranak be Benes Ígéreteinek Az amerikai Kárpátoroszok Egyesülete Kárpátaljára vonatkozóan hamis adatoktól hemzsegő és hazug beállításokkal telt propagandafüzetet adott kiy amit a közelmúltban néhány példányban becsempésztek Kárpátaljára is. A röpírat hamis állításaival szemben legutóbb a Ruszkoje Szlovo ruszin lap foglalt állást, most pedig a Kárpáti Híradó című lap közli Demkó Mihály országgyűlési képviselő nyilatkozatát. — Tény az, — mondja a nyilatkozatában Demko Mihály, — hogy az amerikai ruszinok egy alkalommal (1919-ben) döntően folytak be területünk és népünk életébe. Be- nesnek és londoni társainak most minden vágya — hozzátehetjük, meddő vágya — a 19-es világ megismétlése. Pedig Benesék épen olyan jól tudják, mint idehaza minden ruszin, hogy a csehszlovák köztársaság legnagyobb politikai árulása épen Podkarpatska Rusz elárulása volt. Itt nem akadt többé ruszin, aki Benesék ígéreteinek higyjen. — örömmel állapítom meg azonban — folytatta Demkó képviselő, — sem a Rooseveltnek, sem a Benesnek küldött üdvözlő távirat alatt, sem a clevelandi kongresszus határozati javaslatának aláírói között az amerikai ruszinság igazi és komoly vezetőinek nevét nem találjuk. Válasz a kedves gyermekéért aggódó Édesanyának A Zalai Magyar Élet október 14-i számában megjelent cikkre szeretnék hozzávetőleg felelni. Mint írja, gyermekét az óvodába szerette volna beíratni s mivel túlnyomóan szegény gyermeket látott s az ott hallott gyermekbeszédek visszariasztották önt, azért nem hagyta gyermekét az óvodában. De kérdem, vájjon nem hall-e a gyermek sokszor véletlenül az utcán vagy más helyen helytelen beszédet, amikor senki nem tudja figyelmeztetni, hogy 'úgy nem szabad beszélni? Az ovodábaiAmindíg ott van az óvónő, aki adott esetben rendre inti a gyermeket. Ezt szerencsétlen véletlennek pevezhetjük, hogy ön épen ezt tapasztalta s azután ítélt ebből. így, talán elgondolása szerint a gyermekek modora miatt nem is lehet rendes foglalkozást folytatni az óvodában. Pedig ez valójában nem így van. Őszintén sajnálok minden kisgyermeket, aki az ovoda pajtáslcodó légkörét nem ismeri, anélkül nő fel s úgy kerül szívdobogva s talán félelemtől remegve az iskolapadba, ahol annak rendje és módja szerint komolyan foglalkoznak vele, (hisz ott kezdődik a rögöd élet. örülnünk kell s legyünk boldogok, hogy, van ilyen intézmény, hogy van ovoda, ahol munkás- és középosztály reszere egy í ormán nyílnak a csodavirágok és suhannak el a mesetündérek. — Mi nem tartunk távol senkit az óvodától. S azért dolgozunk, hogy igenis a csúnya szavak s a neveletlenségek! eltűnjenek nemcsak a kicsinyek, hanem a felnőttek életéből is. Épen ma, amikor annyi szociális intézkedés történik s a munkabérek is elég szépen emelkednek, ma haladunk azon az úton, hogy az embereket talán nem fogja a kenyérért való küzdelem annyira kimenteni, s elkeseríteni, hogy káromkodások és csúnya szavak hagyják el a szájukat s így a gyermekek sem fognak rosszat hallani még az egyszobás lakásokban sem. Igen. Remélnünk és hinnünk kell, hogy így lesz, hiszen ezert dolgozunk. Egy kellemetlen véletlen, vagy helytelenség miatt, amelynek azonban nem az óvónő az oka, nem lehet s nem szabad az intézményt úgy reformálni, mint ahogy azt a kedves gyermekét féltő Édesanya elgondolja. A reformokat mindig a helyi viszonyokhoz kell alkalmazni. További soraiból úgy érzem, hosy elgondolása szerint az ólai és a javasolt Stefánia-környéki ovoda olyan kis javító intézet, vagy enyhén szólva előkészítő tanfolyam-féle lenne s csak ennek elvégzése után kerülne a gyermek a »magasabb színvonalú« Wlassics-utcai óvodába. Igen. De akkor az ólai középosztály, — mert az is van — hova küldje kis 3 eves gyermeket? Talán kemény hidegben kutyagoljon a »ní- vósabb« óvodába? — Nem. — Engedje meg, kedves Édesanya, hogy megemlítsem, a neveletlenséget nem lehet kerületekre osztani. Mert sokszor a sokgyermekes családokban
