Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-10-11 / 232. szám
XXIV. évfolyam. 232. szám, ÁRA 10 FILjlÉR 1941. október 11. SZOMBAT. MEGYEI Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: T28. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC Hirdetések díjszabás szerint. Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 P, Postatakaiékpénztári csekkszámla: 49.368. A le£na£yobb magyar 150 év távlatában Gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar emlékének áldozunk most, születésének) 150 éves évfordulója alkalmából. Ez a nagy, — a magyar nemzet életében is számottevő idő — sem kisebbítette meg előttünk Széchenyi szellemének, alkotásainak nagyságát, hanem csak fokozta. Gondolatai, tervei a nemzet egésze szempontjából helyeseknek bizonyultak, a megvalósításban örök érvényűekkó váltak. Megállapításai, alapvetései ma sfem( avultak el, hanem továbbra is elevenen ható erői a magyar életnek. Széchenyi érdemei közül talán a legnagyobb érdeme, hogy felrázta tespedéséből az alvó magyarságot, hogy életre keltette s, hogy jezt a műveletet helyesen és jól hajtotta végre. Évszázadok szenvedései, sorvasztó betegségeit, szívták ki a magyarság életerejét. A paraszt) hihetetlen terhek alatt roskadozott, az arisztokrácia idegen érdekeket szolgált, vagykül-i földre menekült a nyomasztó magyar életforma elől, a középosztály tevékenysége pedig a két véglet között rekedt tmeg: eknocsa- rasodott. A külső körülmények nem a magyarság bűnei, hiányai, gyatrasága miatt juttatták ebbe a szomorú helyzetbe a magyarság got, hanem épen ellenkezőleg: nemes gondolkodása folytán került létét veszélyeztető) helyzetekbe. Sokan a magyarság hiszékenye ségét tüntetik fel a magyar történelem sorsdöntő tragédiáinak okául, pedig ezek mindig csak a szembenálló fél hitszegéseiből, erkölcstelen cselekedeteiből kifolyóan váltak végzetessé a magyarságra. Széchenyi volt az első vezető férfiú, aki szükségesnek tartotta a jövő) érdekében a magyarság önmegismerését. »Nem lelki, testi, s országbeli javainak dicsérete emelheti fel hazánkat, hanem hátramaradásaink és hibáink nagylelkű elismerése, s azoknak férfias orvoslása« — mondotta. A betegség,' a bajok pontos megállapítása nem' szégyen, mert azoknak eltitkolása váratlan halált okozhat. Nézzünk szembe saját magunkkal, mérlegeljük erőinket, hasonlítsuk össze hibáink és erényeink mennyiségét és minőségét, állapítsuk meg használhatóságunkat, mii-, nek hol lehet meg a nemzeti élet helyes kifejlődése szempontjából az előnye és a gyakorlati haszna. Csak így érhetünk el számba- vehető eredményt! Széchenyi nemcsak hangoztatta az önismeret szükségességét a nemzeti élet erőtel-1 jes kifejlődhetése érdekében, hanem munkáiban részletkérdésekkel kapcsolatban is meg- riagadott minden alkalmat, hogy szavainak!,, serkentéseinek alapját, anyagát is megmutassa, hogy ne csak orvoslást javaljon, hanem biztos diagnózist adjon. Hiszen ettől függi,1 hogy használ-e a csodaszer. Nemzeti tudományaink részletes adatgyűjtései Széchenyi megállapításait mindenben igazolták, mai életünk vezetése a modern igényekhez alkali mazva az ő elvei szerint történik. Gazdasági életünk, közlekedésünk alapjait Széchenyi rak-' jta le, s {nincs a magyar életnek olyan sorskérdése, amelyre biztos feleletet Széchenyi munkáiból ne meríthetnénk. Széchenyi elvei, alkotásai, tanításai az egész magyarságra kötelező erejűek. A legkicsinyesebb vizsgálódás sem találhat bennük emlegetni halljuk és példákban látjuk alkotásainak nagyságát, amikor vasúton, vagy gőzhajón utazunk, amikor fővárosunk szépségeiben gyönyörködünk, amikor a lóversenyek,, vagy a kaszinók pezsgő életjében forgoló-* dunk, amikor gazdasági életünk szervezett-f ségét, vagy megreformálását emlegetjük, a magyar közélet minden helyzetében gondoljunk gróf Széchenyi Istvánra, a legnagyobb! magyarra! Az ő példaadása nyomán hű követői által alakul ki a diadalmas magyar jövendő. Dr. Dömötör Sándor. A Széchenyi-ünnepség vasárnapi együttes műsorát az alábbiakban ismertetjük: Délelőtt fél 11-kor: (A vármegyeháza nagytermében) 1. Himnusz. Énekli az áll. gimnázium vegyeskara. 2. Megnyitó beszéd. Mondja vitéz Teleki Béla gróf főispán. 3. Széchenyi emlékezete. Irta Arany János, szavalja Fangler Kató. 4. Széchenyi munkássága. Ismerteti Suszter Oszkár ny. c. gimn. igazgató. 5. Szózat. Énekli a gimnázium vegyeskara. Este 8 órakor: (A Kultúrház nagytermében) 1. Himnusz. Játsza a nagykanizsai honvédzenekar. 2. Széchenyihez. Irta és előadja Fekete Károly ref. lelkész. 3. Széchenyi mai jelentősége. Ismerteti: Boródy László dr., az Országos Széchenyi Emlékbizottság titkára. 4. Nagy Erzsébet magyar dalokat ad elő, zongorán kíséri Bodnárné Kaszás Lenke. 5. Tóth Ervin dr. gimnáziumi tanár hegedül. 6. Hajba Kálmán énekszáma. Kíséri Bodnárné Kaszás Lenke. 7. Az élő szobor. Színjáték egy felvonásban, két képben. Irta Lőrincze Dénes, rendező Fendrik Ferenc. 8. Szózat. Játsza a nagykanizsai honvéd- zenekar. öncélúságot, egyénieskedést, osztály érdekeket./ Átfogó vonalaikat, átütő erejüket nem sajátíthatja ki a maga céljaira a napi pártpoli4 tika önzése. Nemcsak életének, hanem munkásságának is ebben rejlik legnagyobb, legbiztosabb, leghatásosabb példaadása a magyar) közéletre, amely mindig hajlamos volt ezeknek a hibáknak bőséges kitenyésztésére. Széchenyi emlékének felidézésénél nemcsak alkotásairól, elevenen ható elveiről kell megemlékeznünk, hanem fel kell idéznünk az ejmber alakját is. Széchenyi mint ember is példaképe lehet az eszményi magyar embernek, aki a köz érdekében, a magyarság, a, [nemzet jobb jövőjének biztosításáért önön-< magát, egészségét is feláldozta, aki közcélokra] nem sajnálta vagyonát, áld élhetett volna gondtalan, fényes életet, s a köz érdekében at harcokat, a küzdelmeket, a fáradalmakat vállalta, aki mások helyett is tanult nemzeté érdekében, aki figyelő szemekkel virrasztótt4 míg mások részeg kábulatban szunnyadtak, s aki tapintattak az emberi lélek törvényszerű) hibáinak figyelembe vételével vezette amaga| és mások életét. Széchenyi volt az a kiválói egyéniség, amelyik formálja a közösséget, helyes irányba vezeti a közösségi életben réjlő alkotó érőt. Ezért volt nagy ember Széchenyi! és ezért maradandónk alkotásai. A magyarság sorsdöntő napjaiban kell, hogy Széchenyi egyéniségét, alkotásait ilyen Szemszögből tekintsük. Szükségünk van arra,; hogy tanuljunk Széchenyitől alkotó erővel telített magyarságot, teljes odaadást a munkának a közös, nemzeti célokért, mert csak így boldogulunk a népek és fajok nagy versenyében. Amikor Széchenyiről elnevezett utakon, ptcákon, tereken járunk, vagy szobrát Ját- jük a mindennapi élet gondjaitól hajszolvaj vagy apró örömökkel elfoglalva, amikor az országszerte megrendezett emlékünnepeken A szovjetfront összeomlása A szovjet arcvonal katonai összeomlásával és a hadsereg vereségével foglalkozó wil-j helmstrassei beszámoló a további német ég szövetséges hadműveletekkel kapcsolatban megjegyzi: a német hadvezetés hadászati okokból még bizonyos szovjet területeket meg fog szállani, ezzel elejét veszi annak, hogy a Szovjet katonailag fontos forrásaira íámaszkodhassék. A berlini sajtó a keleti arcvonal katonáihoz intézett vezéri felszólítást és az on-i nan érkező legújabb sikerjelentéseket, valag mint a birodalmi sajtófőnök ismert nyilatkozatát részletesen magyarázza. A lapok ilyen; címeket adnak közleményeiknek: »Ütött a nagy óra«, »Eldőlt a kele^fcargyonal sorsa«’,, »Az utolsó hatalmas csapás«. A Völkischer Beobachtei^aá^ML hogy, ha valaha megvalósulhatű^|^^MBÍmháborúf A német támadás ereje a szovjet utolsó jól kiképzett és felszerelt hadseregét mor-f zpolja fel. Timosenko tartalékban tartott ési a moszkvai szakasz védelmére rendelt hadseregén kívül a szovjet haderő katonáit már úgysem lehetett rendes katonáknak nevezni, mert mind kiképzésben, mind felszerelésben, de főleg szellemben minden elképzelhető színvonalon alul állnak. Kétségtelen, jelentette ki a német katonai szakértő, hogy ilyen tartalékokból felállított szovjet hadosztályokkal az [esetleges további hadműveletek folyamán a német hadvezetőség minden különösebb nehézség nélkül el tud bánni. A hatalmas német hadműveletek után még megmaradó és tartalékokból álló szovjet haderő ellen már nem kell a német hadvezetőségnek nagy hadsereget állítania, mert ezeket a szovjet csapa-j tokát a német páncélos egységek és a haderő töredéke fogja megsemmisíteni.
