Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-10-10 / 231. szám
2. ZALAMEGYE1 ÚJSÁG 1941. október 10. Milyen állások szervezhetők a zalaegerszegi kórháznál Zalaegerszeg város képviselő testületé még a múlt év folyamán fölterjesztést tett a belügyminiszterhez a kórháznál több állás szervezése iránt. A fölterjesztésre most érkezett le a miniszter határozata. Eszerint a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőén a zalaegerszegi közkórháznál csupán egy XI. fizetési osztályba sorozott segédorvosi állás és 14 havibéres és szegődményesi alkalmazás szervezését engedélyezi, továbbá a kórháznál szervezett kezelői állásnak kórházi ellenőri, vagy kórházi élelmezőtiszti állássá való átszervezését hagyta jóvá. A kórház ágylétszámánakl 374 ágyban történt megállapítását tudomásul vette. Ä felsorolt állásokon túlmenően további állások, illetőleg alkalmazások szervezését nem engedélyezi, mert a kórház részére a népjóléti és munkaügyi miniszter 1923-ban kiadott körrendeletében foglalt irányelvek alapján szervezhető állások már engedélyeztettek s azon túlmenően további állások szervezése meg nem engedhető. A mosószappan elrejtő! szigorú büntetést kapnak FIGYELEM! Az utóbbi napokban sok panasz érkezett a közellátási miniszterhez, hogy a budapesti festék-, fűszer- és vegyeskereskedésekben nem lehet mosószappant vásárolni; a kereskedők a fogyasztókat rendszerint elutasítják és nem szolgálják őket ki. A közellátásügyi minisztérium ipari ellenőrzési osztálya az utóbbi napokban 144 budapesti mosószappankereskedőnél tartott kész- letellenőrzést és megállapította, hogy a 144 kereskedő közül 50 kereskedő a mosószappan kiszolgáltatását megtagadta, annak ellenére, hogy jelentős készletekkel rendelkezik. Azok ellen a kereskedők ellen, akik a mosószappan kiszolgáltatását indokolatlanul megtagadták és a szappant elrejtették, árúhalmozás címén soronkívül a legszigorúbb büntetőbírói eljárást tették folyamatba. A közellátásügyi miniszter a jövőben is hasonló szigorral ellenőrizteti majd a kereskedőket. Aki ezután is megtagadja a mosószappan kiszolgáltatását, jóllehet van készlete, szappanárusítási jogosultságát is elveszti. Égerszög! diáklányok látogatása Csáktornyán Felejthetetlen szép napjuk volt csütörtökön a TVotre Dame líceum és tanítónőképző növendékeinek, akik a huszonkét évi rabságból felszabadult Csáktornyára tettek kirándulást. A növendékek dr. Braunecker M. du Sacré Coeur igazgató, M. Pia, M. Hildegard, M. Gonzaga, M. Magdolna osztályfőnökök és Lipics József dr. hittanár vezetése mellett a 8 órai vonattal indultak útjukra és délután egynegyed 1 órakor érkeztek meg Csáktornyára. Muraszerdahelynél kompon keltek át a Murán, ami az első érdekesség volt a kiránduláson. A Csáktornyái állomáson Stern Rezső, a Gráner-féle harisnya-, szalag- és zsinórgyár felügyelője, Ferencsina Rezsőné, aki a Csáktornyái leánykák zalaegerszegi nyaralását trendezte és az itt nyaralt leánykák fogadták az érkezőket. Stern Rezső üdvözlő beszédében köszönetét mondott azért a sok szívességért, kedvességért, amiben a leánykáknak a zárdában részük volt s hangoztatta^ hogy ezt a szívességet kívánják most viszonozni. Majd pompás csokrot nyújtott át az igazgató Máternak, aki viszont csokor átnyúj- tásával mondott köszönetét a szíves fogadtatásért. A virágok — mondotta — abból a kertből valók, ahol a kis Csáktornyái leányok olyan kedves órákat töltöttek. Ezután megindultak a városba. Mindjárt jelentkezett vezetőül Sólyomvári György honvédhadnagy, akit a zászlóalj parancsnoka bízott meg ezzel a tiszttel és előállott egy kincstári fogat a vendégek holmijainak szállítí- sára. Először a tanítóképző intézetbe látogatlak el s megtekintették annak helyiségeit, berendezését. A Gráner-gyár itt ebéden látta vendégül az egerszegieket, számszerűit 79-et. Megjelentek itt is a kis egerszegi nyaralók, valamint azok kísérői s a legnagyobb figyelemmel, kedvességgel szolgálták ki a vendégeket. Ebéd végeztével a Gráner-gyárban tettek látogatást. A gyár hatalmas munkáját- nagy érdeklődéssel szemlélték a kirándulók s a gyár vezetősége minden növendéket egy- egy pár finom harisnyával ajándékozott meg. A gyárból a Zrínyi-várba mentek, ahol Simányi, járásbírósági elnök adott nagyon érdekes történelmi magyarázatokat. A ferences plébániatemplomban a Magyarok Nagyasszonyát régi szép magyar Mária-énekekkel és imával dicsőítették. P. Sándor ferences atya a templom történetét ismertette. Felemlítette, A N ÉPÍTÉST ! m « VÁLLALOK ! ÉPÜLETFA hnn N METSZETT-O? ASZTALOS ÁRU A eíf S m TŰZIFA ÉS . •" kJ SZÉN J « » D «i-o 0 ARANY J.-U.28. TELEFON 1► > > építkezési vállalkozó Faanyag, szén- és tüzifanagykereskedő« Kérem a nagyközönség szives pártfogását. Gondosan keil kezelni a gabonát Zala vármegye Közellátási Kormánybiztos. Főispánjának rendeleté alapján a polgármester felhívja az összes érdekelt gazdákat és. Hombárbiztosokat, hogy a gabonaraktáraik- ban letárolt gabonát gondosan és lelkiismeretesen kezeljék, hogy annak megromlását megakadályozzák. A gabonák kezelését ellenőrizteti és azok ellen, akik a kezelést elmulasztják, az 1941. évi X. t. c. 1. §-a alapján a bűnvádi feljelentést megteszi. Az idézett törvénycikk 1. §-ának 3. pontja értelmében vétséget követ el és 1 évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki a gabonának rendelkezése alatt álló készletét használható állapotban nem tartja. Mi újság az élelmiszerpiacon? A nagyvásártelepen csütörtökön reggel közepes volt a forgalom. A zöldség- és főzelékfélék piacán bőséges volt a felhozatal, úgy, hogy az árakban nem történt lényegesebb változás. A sóska (30—50) olcsóbbodott, a zöldborsó (50—80) és a zöldbab' (35—85), mivel felhozataluk most már nap- ról-napra csekélyebb, néhány fillérrel újbóli drágult. A gyümölcsfélék piacán szintén bőségesen hoztak fel árút,, főképen almát és körtét. A szőlő (60—160) és a dió (180— 320) drágább lett, az őszibarack (80—220í) valamivel olcsóbban volt kapható. A piacon már hazai gesztenyét (120—160) is árusítottak. A baromfipiacon lanyhább volt az irányzat. A rántanivaló élőcsirke (280—320), aj frissvágású csirke (370—400), a tisztított szedett csirke (380), a tisztított liba (300—350), a tisztított kacsa (300—340) olcsóbbodott. Johann Béla államtitkár nemrégen könyvet írt a gyógyuló magyar falvakról. Megemlékezett arról a tervszerű munkáról, amit a bajok gyógyítása, a hibák eltüntetése érdekében kifejtettek. Csokorba szedte ennek a munkának nem kicsinyelhető, el nem halványítható eredményeit. Fájdalmas, bár érthető és természetes, hogy a visszatért terűa legújabb téli turbánok nagy választékban Horváth Jenőnél letek községei és tanyái ebben a vonatkozásban elmaradtak. Ezek az országrészek súlyos árat voltak kénytelenek fizetni a megszálló hatalmak gazdasági politikájáért. Ez a politika részvétlenül haladt el a magyar falvak! szociális és gazdasági bajai mellett és közömbösnek bizonyult a kielégítésre váró kívánságokkal szemben, gazdasági munkatervének, elsősorban földbirtokreformjának megvalósításával hátraszorította és szegényítette azokat a magyar társadalmi rétegeket, amelyeket a kegyetlen körülmények kisebbségi sorsra juttattak. Magángazdasági, vagy társadalmi segítségről minden jószándék mellett sem igen lehetett szó. A magyar hitelszervek egyrésze megszűnt vagy régi kapcsolatainak elvesztésével épen a legfontosabb irányokban tehetetlenné vált, a társadalom elszegényedett. A visszatéréssel, az anyaországgal való egyesüléssel a helyzet megváltozott. Ez a helyhogy valamikor a Dráva Csáktornyáról folyt, de azután elvezették. Erre utal a főoltár oltárképe is. Szólott a szentiionai kápolnáról is, amely a Zrínyiek csontjait őrzi. Utolsó pontja volt a napi programúinak a Drávahíd megtekintése. Ide már vasúton utaztak ki s az állomásfőnök szívességébőlf hosszasabban időzhettek ott. Megérkezés után magyar daloktól lett hangos a Dráva partja. Sokan fényképfelvételeket készítettek a gyönyörű vidékről és hoztak az intézeti szertár részére Drávavizet. A nap már pihenésre tért a stájer hegyek mögé, amikor a kirándulók újra felszálltak a vonatra, hogy egy kedves nap felejthetetlen emlékeivel meggazdagodva térjenek vissza Zalaegerszegre. Sokat láttak, sokat tapasztaltak, de tapasztalataik között minden bizonnyal legdrágább, legemlékezetesebb lesz az az igazi, magyaros testvéri szeretet és figyelem, amely- lyel elhalmozták őket a csáktornyaiak. Akirándulás megszervezése körül Ferencsina Re- zsőné, Teszíer József, a Gráner-cég beltagja és Gráner Rezső fáradoztak sokat és fáradozásaikat teljes siker is koronázta. A visszatéri falvak gyógyulása
