Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-12-31 / 294. szám
1941. december 31. ZALAM&GYEI ÚJSÁG 5. van a Csáktornyái „ßenedikt-ügy“ mögött Csáktornya, december 29. Kínos feltűnést és — érthetően — éles visszhangot kelett ^Csáktornya bizonyos berkeiben az az esemény, amely karácsony napján játszódott le a városka legelőkelőbb kávéházában. A kávéház törzsvendégei között szerepelt Benedikt Jenő biztosítási főügynök s a Csáktornyái bank-életnek egyik közismert zsidó vezéregyénisége, aki a megszokott baráti körben fogyasztotta karácsony napján ebédutáni feketéjét, amikor két csendőr megjelenése hirtelen megzavarta a fesztelen együttest, amikor a nevezettet nevén szólították.. Az elekor (meglepetésében-e, vagy sértett öntudatában-e?) hirtelen az egyik csendőrhöz ugrott, aki figyelmeztetni volt kénytelen, hogy most már nem Jugoszláviában van, s bi lincsbe verve bekísérték a csendőrségre. A baráti és érdekelt, Ponciustól Pilátusig ható fogaskerék-rendszer — természetesen — .azonnal megindult, mert egyrészt senki sem akart tudni a letartóztatottról olyan terhelő cselekményt, amelyért a m. kir. csendőrség a kávéházból bekísérhetné, másrészről pedig, hogy Pécstől Szombathelyig az ügyvédek kaptákba álljanak paragrafus-tűz készen. Benedikt Jenő 48 éves Csáktornyái születésű és illetőségű zsidó biztosítási főügynök, bank- és vállalati részvényes általában magyarellenes magatartásé, aki a kávéházi körben a zsidótörvényt bírálva fenyegetőzött s becsmérlő kifejezésekkel illette a magyarságot és kormányzósértést is követett el. Benedikt Jenő volt az, aki 1914. április 7-én, amikor a degeneráltságban született Jugoszlávia az utolsókat rúgta és a végső agónia} perceiben, mint hűséges hazafiéhoz illik, Al- sólendváról gépfegyvereket, puskákat, robbanóanyagokat és egyéb jugoszláv katonai fel- j szerelési tárgyakat teherautón, — az ottani j magyarság élénk tiltakozása ellenére és amu- 1 raközi nemzetőrséget megtévesztve — Ya- \ rasdra szállította el, hogy az a németek, vagy i magyar katonaság kezébe ne kerüljön. —Be- j nedikt Jenő az, akiről köztudomás tartja, ! hogy szabadkőműves és cionista, hogy a kommunistákkal szimpatizál és angol-szovjetba- rát suttogó propagandát folytat. Mindezek közül — valószínűen — a mpgyar karhatalmi és más, illetékes tényezőknek is valami tudomására jutott és ezeknek gyanúja miatt »merte« a m. kir. csendőrség őrizetbe venni azt a Benedikt Jenőt, akiről a legutóbbi napok krónikája újabb eseményt jegyzett fel. Ugyanis a polgármester felhívására, hogy a vállalatok és üzemek stb. a karácsonyra való tekintettel folyósítsák alkalmazottaik számára az egyhónapi fizetésnek megfelelő segélyt, — a felhívásnak mindenhol eleget tettek, de a Benedikt Jenő hatalma alatt álló bank, a nevezett kifejezett tiltakozása miatt ezt megtagadta. íme az őszinte számvetés, amely a Pécstől Szombathelyig felsorakoztatott ügyvédkülönítmény, a magas protektorok hatalmánál j és tudásánál is erősebb —; és az igazság, amelynek megvesztegethetetlen birtoklója a j m. kir. csendőrség. Az orosz frontról ezúton kívánok boldog újévet kedves megrendelőimnek és kérem távollétemben továbbra is szives pártfogásukat. erdélyi Béla gépipari vállalkozó — Solt — Dunapataj — Kalocsa — Soltvad- kert (június 20) és végül jött Szeged!... Először csak biztatás és reménykedés. Majd a történelmi zománcú ferences rendházban megalakul a nemzeti bizottság és feltűnik két név: Horthy és Zadravecz (Ugyan miért bánt oly mostohán vele a rendezőség? Feleljen reá!) — az eszme és a tett. És általuk megindult a felszabadulást hozó nemzeti hadsereg, a hadsereg élén a Hadúr, akinek neve és személye jelentette a jogot, rendet, becsületet, igazságot és a vörös pokolból való magyar feltámadást. A terem végén hatalmas festmény: ősmagyar csatakürtös fuj: »Ébredj Árpád fia!«. De ébredjen a kiáltás hatása alatt Európa Ó3 az egész világ is. Undok a vörös szín. A sarló csak vágni tud, a kalapács csak sújt, az ötágú csillag sem természetes. De mellette a kifeszített magyar lobogó piros hajnalderengése, hófehér mezeje és zöld reménysugara oly fenséges látványt nyújt s a reményt valóra váltja az, akinek képe díszíti! azt. A proletárok »ígérctíöldje«. Láttam a poklot} P. Fekete Géza riportja A vörös gonoszság diadala és bukása Népbiztosok: hóhérok és vadállatok Paradicsom és pokol együtt A bomlott elme diadalútja. Hogy a vörös dicsőség ennek ellenére 133 napig tarthatta magát, az nem annak tudható be, hogy a nép néma megadással tűrte helyzetét, hanem a rendszer születésétől kezdve a legvadabb és legembertelenebb terrort vezette be. Ki nem borzong meg Czerny, Szamuelli, Korvin-Klein és Kohn-Kerekes nevének hallatára? Czemy az alvilági rablógyilkosok es mas, büntetett előéletű csavargókból álló sötét és mindenre kapható légiónak vezére, Szamuelli Tibor, a minden emberiességből kivetkőzött terrorcsapat parancsnoka, a »csornai hóhér«, aki a vidéket tartotta rémületben, Korvin-Klein Ottó, a politikai nyomozóosztály-főnök ellenforradalmi összeesküvések után nyomozott (!?!) Lobi, Stem, Sture, továbbá Kohn-Kerekes, (Szamuelli halálvonaíának parancsnoka), aki józan belátással, magyar éleseimével ítélt és nem rettent vissza az ellenállástól s ellen - endre—Csorna—Budapest—Újpest (jún. 24), Gyöngyös (április 30), Eger (június 22), Sárospatak (április 7), Szolnok (május 1), Tass Az orosz-teremben vagyunk. Hatalmas, nehézselyemből készült vörös zászló függ szemünk előtt, rajta kivarrva a két harcsabaj- szú vezér képe: arannyal! Undorító, semmitmondó arcok. Belül a terem egyik oldalfalán ők öten: Marx, ez a lázasfejű torzonborzj kinézésű, agyai ágyúit Mózes-ivadék, a kommunista világrend elvi kiagyalója, a szenvedély és gyűlölet a meghasonlott lélek (ilL lelketlenség) tipikus példánya. Mellette az őrült és az élettel, a valósággal, az emberi társadalommal semmiféle kapcsolatot nem találó alvilági tanok megvalósítását végrehajtó, erőltetetten előkelő félvér Lenin és \az új bolsevista rendszer közismert vezéregyénisége, napjaink szégyenfoltja: Sztálin, valamint két főcinkosa: Vorosilov és Kalinin. Mellettük külön csoportban a véres cirkusz és a Emelje az ünnep hangulatát Gazdag választékot talál egymaga 49 gyilkosságot ismert be, (Szamuelli 120-at) voltak a vörös köztársaság biztonságának alappillérei. A terror nem ismert se embert, se Istent, se nőt, se férfit, se rangot, semmit. Áldozatai között egyaránt szerepelnek papok, katonatisztek, tisztviselők, iparosok, kereskedők, munkások és proletárok, a legtöbb azonban földműves. És a vér és könny útja végig vezetett az országon. Nézem a szemléltető térképet a falon: Göcsejtől a Nyírségig, de legtöbbet a fajmagyar parasztság szenvedett a Duna-Tisza közén. Kecskemét, Szolnok, Kalocsa sötéten rajzolódik ki rajta. Mert Vegyen modern rádiót vagy egy szép csillárt o Elinni miZalaegerszeg
