Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)

1941-12-20 / 287. szám

6. ZA LAM EGYE I II.ISÄG 1941. december 20. öltözködhet TOTH GYULA divatházában Tekintse fővárosi nívójú kirakataimat Nagy sikere volt a gimnáziumi hangversenynek A gimnázium ének- és zeneköre péntek délután rendezte meg együttes hangversenyét az intézet második emeleti dísztermében. A termet zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség. Az ünnepély Csanády—Michalik: Székely Himnuszával kezdődött. A fegyelmezett és jó anyaggal rendelkező énekkar a több helyen kánonba átmenő dalt kitűnően adta elő. Ez­után Egyed István VIII. o. í., az önképző­kör elnöke mondott beszédet, amelyben ki­emelte, bogy ma, a mindenfelől égő világ­ban, a fegyverek éiet-halálharcra ajzott ai- harzásában különösen jó a zene földietlen birodalmába menekülni. Jó a ritmusok nyel­vét, az összefonódó harmóniák beszédét fi­gyelni, mert a világrészek életéért folyó küz­delemben a halált bordó fegyverek lármája az első s a halálnak ez a vad kísérő zenéje elnyomja a derűs lelkekben virágzó muzsi­kát. Ismertette a műsorszámokat és bemu­tatta az intézet zenekarát, amely májusban csak 5 tagot számlált s ma 15 tagból áll. A közönség bírálata mondja meg, hogyan sá­fárkodtak az idővel s kiérd emelték-e a hall­gatóság megelégedését és további érdeklő­dését, A nagy tetszéssel fogadott beszéd után az intézet nagyzenekara a »Keleti lakodalom« számot játszotta el kitűnő betanulásban. A darab különös vegyülete a vidám és borús elemnek. Ezután Kontor Elek: Fönt a fenyves című dalát adta elő az intézet énekkara s utána a bárom Figura testvér sikeres ének­száma váltotta ki a közönség nagy tetszését. Ezt követően »A Duna hullámain« urűvet és az ifjúság örök tavaszát hirdető »Giovi- nezza«-t hallottuk nagyszerű előadásban. A szünetben az intézet tánczenekara Hornyán Iván »karnagy« irányításával szórakoztatta a közönséget. Szünet után az énekkar szerepelt, a ze­nekar eljátszotta Vecsey: Valse trieste-jét, s a Fi gura-triótól pedig pompás előadásban élveztük Szlatinay Dalkeringőjét: Van ne­kem az égen. Az ismert kedves daliaméi Har­cai óra eljátszása után Tóth Ervin dr. tanár hegedűszólója szerzett nagy élvezetet a hall­gatóságnak. Szimanovszky: Vizió című mű­vét játszotta el nagy művészettel. Az ilyen darabnak igazi élvezéséhez Tóth Ervin dr. művészete szükséges. Értékelte is azt a kö­zönség, amikor percekig tartó tapsviharral fejezte ki tetszését. A műsort Niel: Erika című katonadala zárta be. A közönség teljes megelégedéssel távo­zott az előadásról. Megállapíthatta, hogy a lelkes munka meghozta gyümölcsét. Az in­tézet ének- és zenekara jelesen vizsgázott s ezért az eredményért Tassy Pál és Tóth Er­vin dr. tanárokat illeti az elismerés és di­cséret és az ének- és zenekar tagjaival együtt. Pf. Olcsón női bundát, kabátot és ruhát Tóth Gyulától. Gyönyörű férfi és női szövetek. Irodalom Bajza József: A horvát kérdés Bajza József, a pár éve elhúnyt kiváló egyetemi professzor horvát és délszláv tár­gyú hírlapi cikkeinek és tanulmányainak egv részét tartalmazza ez a kötet, össze­állításánál egyrészt az a szempont vezette a kiadót, hogy a horvát-délszláv-magyar politikai fejlődésnek 1913 és 1937 között le­hetőség szerint hű tükre legyen, ügy, ahogy azt egv kortárs látta. Az olvasó sokszor döb­ben majd rá, hogy Bajza kritikája az ese­ményekről mennyire találó volt. Másrészt arra törekedett, hogy a kötet hű képet adjon Bajza politikai és publicisztikai tevékenysé­géről, kritikusi és tudós munkájáról. Az első világháború előtt a magyar po­litika és a magyar társadalom tájékozatlan) volt a horvát kérdés és a délszláv egységre irányuló törekvések mibenléte fplől. A ma­gyar társadalomnak ezt a vészthozó közöm­bösségét világosan felismerte az 1910-es évek táján egv fiatal magyar tudós: Bajza József, aki attól kezdve, hogy átlátta a magyarsá­got és rajta keresztül az egész dunai mon­archiát fenyegető délszláv veszedelem nagy­ságát, élete munkáját annak szentelte, hogy a magyar és a horvát nemzet között is­mét megértést és őszinte együttműködést hoz­zon létre, mint volt sok évszázadon át. Meg akarta ismertetni a magyarsággal a horvát népet, annak múltját és jelenét, politikai törekvéseit és reményeit, s ettől remélte, hogy a két nagymultú, rokonsorsú nép is­mét: egymásra talál ICözépeurópa sorsdöntő óráiban. Az azóta lényegesen változott vi­szonyok közepette is fáradhatatlanul harcolt és küzdött Bajza József a toli erejével, a maga elé szabott munka önzetlen vállalásá­val és lelkiismeretes teljesítésével. Életében csak kevesen vettek tudomást fáradhatatlan munkájáról, amelyet hazája és második ha­zája, Horvátország javára végzett. Egy fúj nemzetfogalom megteremtésén dolgozott, amely alkalmas arra, hogy egységbe foglalja a magyar szent korona népeit és nemzeteit. Nem érhette meg politikai eszményeinek meg­valósulását, de a sikertelenség nem zavarta őt, mert mélyen hitt a magyarság vonzóere­jében, s a horvát nép nyugati, latin és ka­tolikus elhivatottságában. A kötetet sajtó aíá rendezte és a bevezető tanulmányt í ta Tóth László egyetemi tanár. Megjelent a Kir. Magyar Egyetemi Nyomda kiadásában. A hatalmas kötet ára 25 pengő. Művészi kegytárgyak, töltőtollak, íróasztali és dohánykészletck, mappák, levélpapí­rok, stb. olcsón kaphatók a Zrínyi könyvkereskedésben. undák, rendelésre mérték után. Alakítások, bélelés és gallérozások iegoicsébban ifi- laki Sándor szücsmesíernél Zalaegerszeg Bethlen Gábor u. 5. Tudja-e Ön...? ...hogy az oroszlán nem tud úszni? A tigris ezzel szemben gyors és kitartó úszó. ... bogy a szász János György herceg 1595-ben szigorúan tilalmazta a zsebkendő i használatát? Az érdekes rendelet szószerint ezeket mondja: »A komoly embereket, akik két kezük ujjaival is megelégszenek, az ilyen divathóbortok n^m tudják megingatni.« ...hogy a hetven éves ember (a 17 szö­kőnapot is beleszámítva) már több, mint két milliárd másodpercet élt meg? . .. hogy a borsót, mint őskori sírlele­tek alapján megállapították, már a kőkorszák embere is ismerté? .. . bogy a tyúkhizlalás szokása az ókor­ban a görög Dálosz-szigetén jött először di­vatba ? ... hogy Bismarck nemcsak nagy munka­bírású, hanem kitűnő étvágyú államférfi is volt ? A német egység megteremtője, mint háziorvosa megírta róla, egy-egy reggelire 16 tojást nem tartott soknak. ... hogy a világ legrégibb csillagászati ! órája a stralsundi Miklós-templomban van? Az órát 1394-ben készítették. .. . bogy a Libanon híres cédrusai már majdnem egészen kivesztek? Az átlag 40 mé­ter magas faóriásokból már csak hét dara­bot tartanak számon. ...hogy az ember életkorát koponyája alapján is meg lehet határozni? A huszon­három koponyacsontot összekötő varratok a 21 éves kortól kezdve bizonyos állandó sor­rendben tűnnek el. . .. hogy egy közönséges méhcsípés 20 izom pontos összmunkájának az eredménye? . .. hogy a néger bőre félelmében, vagy kimerült állapotban szürkés színt ölt? Fel­indult állapotban, tehát akkor, amikor a fe­hér ember arcát vörösség önti el, a néger bőre sötétebb lesz. ... hogy normális vérkeringés esetén az emberi vérben másodpercenként 150.000 vö­rös vértestecske bal el és pótlódik újakkal? . .. hogy évente, mint a jénai földren­gésjelző intézet megállapította, több, mint 10 ezer földlökés figyelhető meg? Minthogy az év 8760 órából áll, eszerint minden 45 perc­re esik egv földlökés. ...hogy a vadgesztenyefa 1576-ban Tö­rökországból került Európába? Premier vasárnap az Edisonban! Budapestet megelőzve! A szesosí legértékesebb és legnagyobb magyar filmje Néma kolostor Báró Eötvös József „Karthausi“ c. regénye filmen Főszereplői* c Tolnay Klári, Jávor Pál, Lukacs Margit Ajtay Andor

Next

/
Thumbnails
Contents