Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)

1941-12-19 / 286. szám

2. ZALAMEGYEI ÜJSAG 1941. december 19. A legszebb ajándék karácsonyi 1 szép prima minőségű férfi puptin ing HORVÁTH J E H Ö diyatárpüzletébol ■BSaMBBHaMaBBMMB MBBM—BMW a badacsonyi kőfejtést megszünteti. Ellen­kező esetben elrendelték volna, hogy az ál­lamépítészeti hivatalok és a Máv azontúl nem vásárolhatják a badacsonyi bazaltot. A megoldásnak ez a módja, mint hivat­kozott cikkünkben is megírtuk, az Országos Természetvédelmi Tanács memorandumában Karácsonyi és újévi üdvözlő táviratok A magyar királyi posta az idén is kiadta a karácsonyi és újévi üdvözleté váratokról ké­szült díjtáblázatát, amely megmondja.: a he­lyi és távolsági, valamint az európai és ten­gerentúli forgalomban mennyibe kerül sza­vanként az üdvözlő távirat, mi a legkisebb díj és mit kett fizetni az úgynevezett kötött szövegű táviratokért ? A külföldre szóló táviratok díját arany­frankban tüntették fel. A mai átszámítás sze­rint egy aranyfrank kerek 1.66 pengő. De néhány íillérnyi kilengés lehetséges, az illető államok valutájához viszonyítva. V annak or­szágok, ahova dísztáviratot is lehet küldeni. Magyarországon a legkisebb karácsonyi és új­évi üdvözlőtávírat díja 60 fillér, távolsági forgalomban pedig 30 fillér. Európai viszony­latban legdrágább az olyan távirat, amelyet az Azori-szigetekre küldenek. Ennek legki­sebb díja 4.58 aranyfrank. Németországba 0.94 aranyfrankért, a Cseh-Morva védnök­ségbe 1.18 aranyfrankért lehet legolcsóbban táviratozni. Európai viszonylatba számítja a posta a spanyol Szaharát is, ahová a legki­sebb táviratot 4.78 aranyfrankért lehet kül­deni. Akinek tehát hozzátartozója volna a Szahara spanyol zónájában, az elküldheti ka­rácsony estéjére a maga szeretetteljes üd­vözletét a sivatagba is és a címzett bizo­nyára meg is fogja azt kapni. Sajnos, Tu­niszban — pedig az közelebb van — nem ez a helyzet: oda 1.75 aranyfrankért lehetne táviratozni, de — nem lehet! Néhány szó a fehéroroszokról volt előterjesztve és így a lapszemelvények első pillanatban valószínűnek látszottak, bár illetékes helyről beadványainkra még nem kaptunk választ. Mégis utánajártunk a hír­nek, elsősorban a bánya vezetőségénél, ahol mindent megcáfoltak. Határozottan kijelen­tették, hogy ebben az ügyben semmiféle tár­gyalás sem indult meg. Az utolsó tárgyalás a minisztériummal 123Z-b‘en történt, amikor is kötelezték a bá­nyaüzemet, bogy a védettnek deklarált he­lyeket továbbra is érintetlenül hagyja, a meg­bontott helyeket pedig azok kiaknázása után terrasz-szerűen kiképezve befásítsa. Az üzem vezetőségének nyilatkozata szerint az utóbbi feladatnak nem tudnánk megfelelni, ha a bá­nyászatot azonnal megszüntetnénk. Az egyes szintézisekkel csak »sok év« elteltével le­hetnek készen, amikor a fásítás megindul­hatna. Mert a mai formájában a hegy nem erdősíthető és akkor csakugyan csúf képe maradna a hegynek. v A nyert információ szerint tehát ebben a kérdésben még nem történt döntés, sőt a két érdekelt fél között még tárgyalások sem indultak meg. A dolog megoldása nem is olyan könnyű, mint az első pillanatban látszik. A bánya sok munkásnak ad kenye­ret, akik ott laknak, köz- és magángazda­sági, valamint szociális érdekek ütköznek össze a természetbarátok kívánságaival. Az Országos Természetvédelmi Tanács az ada­tok és bizonyítékok egész sorával mutatta ki, hogy javaslatainak valóra válása senki érde­két sem sértené és különösebb áldozatok nél­kül keresztülvihető. Viszont, mint hasonló esetekben rendesen, az ellenakció is meg­indult s a nyáron olvashattuk egyik balatoni lapban azt a cikket, amely szembeszállt a természetvédők mozgalmával. Minden remé­nyünk megvan arra, hogy az illetékes hely végül is megtalálja a módját, hogyan lehet eb­ben a nehéz kérdésben az ellentétes érdeke­ket összeegyeztetni és végleges rendet terem­teni. Mindenesetre óhajtandó lenne, hogy a döntés mielőbb megtörténjék és köznyugal- mat teremtsen. A pálinkafogyasztás fejadag­jában Magyarország a huszadik helyen áll Bár Magyarország igen sokfajta kiváló pálinkafajtát gyárt, kezdve a »barack«-tói a ldsüstön főtt párlatokig, a pálinkafogyasztás­ban messze elmarad a külföldi államok mö­gött. A legtöbb pálinkát fogyasztják Svájc­ban és Észtországban, ahol a lakosságra eső fejadag meghaladja az évi 7 litert, üt li­teren felül van a fejadag Spanyolországban és Argentínában, 4 literen felül Franciaor­szágban, Danzigban, Svédországban és Szlo­vákiában, 3 literen felül Peruban, Hollan­diában, az Egyesült Államokban, 2 literen felül Kanadában, Uj-Zélandban, Németország­ban, Belgiumban, Olaszországban és Angliá­ban. Magyarországon az évi fejadag 1—2 li­ter között váltakozik. A fehéroroszok azon a területen laknak, amelyet a felső Dnyeper, a felső Nyéma és a felső Düna határolnak. A vidék alacsony, dombos vidék, legnagyobb része lapály. A legmagasabb kiemelkedés 250 méter magas. Ezek az alacsony domb vonulatok képezik a vízválasztót a Keleti' és a Fekete tengerek­be ömlő folyók között. A fehéroroszok eredete bizonytalan. Min­denesetre érdekes és jellemző, hogy a fe­héroroszok világos arcszínük, világosszőke hajuk miatt erősen elütnek közvetlen szom­szédaiktól, lengyelektől, oroszoktól és ukrá­noktól. A legtisztább szláv típust képviselik a körülöttük élő, többnyire igen erős keve­rék népcsoportok között. Mocsaraik és cr- dcik között évezredek óta laknak és ősi vé­rük tisztaságát az évezredek folyamán min­dig megőrizték. A szovjet birodalom közigazgatása a Minsk, Mohilevv, Wilna, Witebsk, Grodnó-i kormányzóságokba osztotta be a fehéroro­szok népét, de jutott ezenkívül még Kaluga, Szmolenszk, Pskow, Orel, Suwalki, Twerj és Gsernigownak is belőlük. Augosíownál egész a porosz határig érnek el a fehéroroszok) nyúlványai. Fenti neveket a legutóbbi hetek harcainak hadijelentéseiből ismeri a világ. A fehéroroszok népe körülbelül 370.000 négyzetkilométeres területen lakik. Ezen a íe­VEGYÜNK ERDÉLYI , NYEREMÉNY KÖTVÉNYT HÉT EGYMILLIÓ PENGŐS FŐNYEREMÉNY 4% KAMATOT HOZ

Next

/
Thumbnails
Contents