Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-12-18 / 285. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. december 18. Ötven vagon kukoricát szeres be hizlalás céljaira a polgármester Gyümölcsíz és olcsó ruha a szegényeknek A város közellátási ügyeit illetően a következőkről értesültünk. Vitéz Tamásy István dr. polgármester a város zsírellátásának biztosítása ügyében folytatja megkezdett munkáját. Ismeretes, hogy la város bízott sertések szállítása érdekében megállapítást létesített a Mezőgazdák és Gazdatisztek Szövetkezetével és ennek a megállapodásnak értelmében januárban várhatjuk az első szállítmányt, mintegy 160 darab hízott sertést. Nehézségeket okoz természetesen a takarmány beszerzése és a Szövetkezet kérte a polgármestert, legyen a hizlalók Segítségére a takarmány biztosítása révén. A polgármester tehát 50 vagon kukoricára kért utalványt a közellátási minisztertől. Ennek az utalványnak a kiadását sürgeti - most elsősorban, hogy beszerezhesse részint Muraközből, részint másvidéki termelőktől a hizlalásra szükséges kukoricát. Ha ez sikerül, január és február hónapokra megoldást nyer a zsírkérdés. A szegényebb néposztály ellátására 350 kg gyümölcsíz érkezik s ezt kilónként 2 pengőért hat kereskedő árusítja hétfőtől kezdődően. Ugyancsak a közeli napokban érkezik a szegény néposztály részére olcsó ruha is, mégpedig fehérnemű, szövet és kötött árú. Ebből csak az igazán arra rászorult s elsősorban sokgyermekes csa’áclok részesülnek. Az igény- jogosultságot a jótékonysági egyesületek javaslatai alapján bírálják el. Bakancsok is érkeznek. Egyszerűsítik és gyorsítják ez állampolgársági bizonyítványok kiadását Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter már tárcája költségvetésének tárgyalása során bejelentette, hogy a közigazgatási eljárás reformját készíti elő. Ennek keretében merült fel az a terv is, hogy gyorsítani kell az állampolgársági bizonyítványok megszerzésének módját. Épen ezért azt tervezik, hogy az állampolgárság igazolásának ügyét a törvényhatóságok első tisztviselőjére bízzák. Az alispán, illetve a törvényhatósági jogú város polgármestere állapítja meg a kérvényező jogosultságát és amennyiben a törvényes előfeltételeknek megfelel, kiállítja részére az állampolgársági bizonyítványt. A belügyminisztérium hatáskörében ezentúl az állampolgársági ügyekkel kapcsolatban csak a honosítás, visszahonosítás, az 1939. IV. te. hatása alá eső egyének állampolgársági ügye, az állampolgárságok fenntartásának kérdése és még több, különösebb intézkedést igénylő állampolgársági ügy elintézése marad. Úgy tervezik, hogy a közigazgatásról szóló törvény- javaslatot az országgyűlés a jövő év első negyedében tárgyalja és 1942. március 1-i hatállyal remélhetően már életbeléptethetik az új rendelkezéseket. Az állampolgársági bizonyítványokat tehát ezentúl egyszerűen és gyorsabban lehet megszerezni és a belügyminisztérium hatáskörébe utalt ügyek száma lényegesen csökkenni fog. » Magyar jelleget adjunk a farsangnak is Miért szorulhatnak háttérbe a magyar táncok ? Nem annak a kérdésnek megvitatásában akarunk most elmerülni, hogy általában mi a zene és a tánc, hanem a magyar tánc problémáját szeretnénk fölvetni mindkét nembeli fiatalság előtt a három hét múlva elérkező farsangra tekintettel. Nem mint megőrzött hagyományos népművészetet, vagy a dédanyák mozgásművészetét akarjuk felidézni, mert akkor odasoroznánk a magyar táncot, ahol a ma már csak megőrzött magyar értékek is mint kincsek fekszenek. Ellenkezően! Sok leánynak és fiúnak akarjuk eszébe juttatni, hogy mennyire kötelességük kiemelni a magyar táncot a szép emlékek sorából, hogy necsak ünnepélyes alkalmakkor, kegyelettel felidézett és rögtönzött műsorszám maradjon. Hiszen él még ma is ben- j snünk és közöttünk a magyar tánc, de, saj- ! nos, a mai fiatalság már csak mint a nagymamák édes báli emlékében tud gyönyörködni s néha, — ami még sajnálatosabb — titokban elmosolyodnak rajta. Miért? Mert a táncoló párok nem simulnak össze és nem szorongatják egymást félig önkívületben, mmt a tangónál? Vagy azért, mert nem vonaglanak úgy, mint egy swingelő néger parketláncos, vagy hindu templomi táncosnő ? A legsajnálatraméltóbb pedig az, hogy a »modern« táncokat idegenből vesszük át, és mi azután, akiknek kimeríthetetlenül sok szép táncunk van, az idegenben gyártott, rövid életű, táncokká koronázott ugrándozá- solcat és vonaglásokat utánozzuk. És nemcsak, hogy utánozzuk, hanem teljesén elfőFIGYELE m ~ A H N N * a 5 e J e H yj J tfí É H ü G N a A ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN ► > > O ARANY J. U.28. ÉPÍTKEZÉSI VÁLLALKOZÓ TELEFON 1— 69 SZ. Faanyag, szén- és tüzifanagykereskedő. Kérem a nagyközönség szives pártfogását. gadjuk saját kincseink hátrányára és háttérbe- szorítására, ami szinte lealacsonyító. Tömeglokálokba és táncklubokba természetesen lehetetlen bevezetni a- régi táncokat, vagy legalább néhány szép figurájukat, mert ezek semmiesetre sem lokálokba, sem teadélutánokra nem valók. Ha mégis bekerülnének az éjszaka üzletszerű szórakozásai közé, az csak magyaros jellegű iparművészet volna és nem magyar művészet. Különben is ilyen tánchelyeken néha nevetségesen parányi fényezett parkettrész áil rendelkezésre, ahol egymáshoz préselve próbálkoznak keringeni a párok. Ilyen helyeken lehetetlen volna például a palotást eljárni. A mai fiatalságnak egészen mást jelent a tánc, mint jelentett a nagyanyáknak, akik hónapokon át szőtték terveiket egyetlen tánc- estélyre és amikor elérkezett a mulatság, a megvalósult áhránd-okozta boldogságtól ittasan félig álmodozva lebegve táncolták át az éjszakát. Nézetünk szerint szükség volna már — ami egy kissé furcsán hangzik — magyar tánc-tanfolyamokat nyitású, aminek sürgetését az érdemesebb fiataloktól várjuk. Bizony itt tartunk már. Mutassa meg a magyar fiatalság, hogy tud szórakozásában is magyar lenni és tud magyar táncestélyt rendezni. Ezt egyébként elvárhatnék a hazafias egyesületektől is. Ha ilyen táncmulatságon résztvennének a mamák és papák, szívükben megmozdulna valami édes, meleg, bizsergető, de lelkűkben egy kevés önvád is, hogy nem tanították és nem taníttatták fiaikat, leányaikat magyar táncokra. A tánc olyan nemzetközi nyelv, mint a zene, csak nemzetenként változik a taglejtés, a hangsúly és a grammatika. Ha magyar ifjak táncolnak, a táncuk is beszéljen magyarul. Reméljük, hog) a Zalaegerszegen rendezendő farsangi táncmulatságokon már kevesebben fogják csak nézni a csárdást és sokkal több fürge láb tarkítja a tánctermet, ha felcsendülnek az örökszép magyar táncdallamok. Adjunk a jövő farsangnak magyar jelleget. m 4Vka! kamatozó Bitói, ziimmtg
