Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-12-13 / 281. szám
6. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. december 13. Az ezeréves Csabrendek története Zrínyi Szálloda Pontos és figyelmes kiszolgálás Kávéházés Étterem Csáktornya ték a leventék. Móra L.: Magyarország című versét szavalta egy YII. o. leány. Ábrányi E.: Hazám ifjúsága. Szavalta egy levente. Győz a hit, győz a kar. Induló. Énekelték az V., VI., \ II. o. tanulók és a leventék. Bajza: Ébresztő című költeményét szavalta Zsidi Zsigmond felnőtt legény, egyesületi tag. Végül a Hiszekegyet énekelte a közönség. Az ünnepélyt az ifjúsági egyesület a leventeegyesülettel együttrendezte. A hatalmas nagyterem zsúfolásig megtelt s a közönség a műsornak minden egyes számát, különösen a Markója igazgató által megzenésített Horthy-dalokat lelkes tapssal jutalmazta. A szép ünnepély sokáig emlékezetes lesz Nemesrádón. x\z első műkedvelő előadást az ifjúsági egyesület december 7-én és 8-án tartotta új székházában. Színre került a Legényfurfang című 3 felvon ásos népszínmű. Azután estén- kint Éji Ifi Magdolna népdalokkal és irredenta dalokkal szórakoztatta a közönséget. Az érdeklődés olyan nagy, hogy a terem szűknek bizonyul a közönség befogadására. A szép erkölcsi és anyagi siker Markója Ferenc igazgatótanító fáradozásának gyümölcse. IV. 1831-ig az anyakönyveket latinul, majd Kopácsy József püspök rendeletére magyar nyelven, 1852-től fogva felsőbb rendeletre ismét latinul, majd az abszolutizmus után ismét magyar nyelven vezették. A régi, mai rom templom 1789-ben tűz martaléka lett. 1884-ben leégett az új templom és plébániaépület. Az elsőt a’ hívek áldozatkészsége, az utóbbit pedig Hornig Károly báró, bíboros püspök építette fel. A világháború alatt a templom harangjait hadicélokra használták fel. Egyedül id. Tarányi Ferenc és neje áldozatkészségéből öntött s Tóth Károly plébánossága alatt felszentelt harang maradt meg. A nagyharangot a hívek adományaiból b. e. Serák József plébánossága idején Rótt Nándor dr. veszprémi püspök szentelte fel Krisztus Király dicsőségére. A templom restaurálása szintén Serák József nevéhez fűződik, aki a hívők áldozat- készségéből azt kifesttette, a szószéket megjavíttatta, új oltárképet festetett, egyesek által adományozott mozaik ablakokkal, csillárokkal a templomot városias jellegűvé tette. A templom toronyórája id. Barcza László ajándéka, aki fiatalon elhúnyt Sándor nevű fia emlékére adományozta. Csabrendeken a születések száma már az 1850-es években 149 volt. A halálozás ennek 40—50 százaléka. Helyben két orvos, egy magán- és egy katonaorvos működött. A kerületi orvos és a gyógyszertár Sümegen volt. A lakosságot az 1710-es években pestis, 1732, 1814, 1830-ban kolera, 1895-ben orosz nátha, 1912-ben vörheny, 1918-ban spanyol, 1925-ben influenza tizedelte. A kiegyezés után Zala vármegye tör- ? vényhatósága alispánná Barcza Sándor csab- rendeki földbirtokost választotta. Az erélyes alispán rendet teremtett a vármegyében, amelynek akkor hét járása volt. Barcza Sándor megválasztásával nagy szerencse érte a községet, mert ő ott lakott a községben és sokat tett a község fejlesztése körűi. 1869- ben megalapította a »Csabrendeki Takarékpénztárat«, amelynek elnökségét vállalta. E pénzintézet üdvös tevékenykedést fejtett ki és nemcsak a község, de az egész vidék érezte ennek jótékony hatását. 1876. évben államosították az iskolát és ez az iskola egyike a legrégibb állami iskoláknak az országban. A csabrendeki szegényházra, a szegények segélyezésére, az iskola könyvtárának gyarapítására alapítványt tett az alispán. Az ő alis- pánsága alatt ő íratta meg a vármegye történetét. Hasonló polgára volt Csabrendeknek Os- terhuber Péter, volt 48-as kapitány, föld- birtokos, akinek sokat köszönhet Csabrendek földműves népe. Több holdnyi gyümölcsös és szőlő létesítésével meghonosította a különféle gyümölcsfajokat és a rajnai rizlingét« Fáradozását eredmény kísérte, mert ma Csabrendek rizling bora és gyümölcse jó hírnévnek örvend. Ez a 48-as szabadsághős, aki Komárom várát és hazáját kardjával védte, itthon sem szűnt meg szolgálni hazáját és népét nagy tudásával. Ma jeltelen sírban nyugszik a rendeld köztemetőben. De nem maradt mögötte Lajos testvére sem, a szegények atyja, pártfogója, akit a 'köznép »Hol- bert« uraságnak nevezett. A szegényt üres kézzel sohasem bocsátotta el, magtára, erszénye nyitva volt mindig a szükséget szenvedők előtt. Emlékét ma is áldják. Méltó utóda volt Barcza Sándor alispánnak Barcza László, aki előde nyomdokain haladva, úgy‘a vármegyei, mint a községi életben évtizedeken át vezető szerepet töltöttbe. 15—16-án az Edisonban Figyelem! 14-én rendkívüli előadás keedet. (Vasárnap V24, ]A6, 7 és 9 órakor, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor.) Bemutatásra kerül: Z I L A H Y LAJOS színmüvének filmváltozata A SZOZ ÉS A GÖDÖLYE Készült a szerző művészi irányításával. MM SZEREPLŐK: Margit — — — Irén — — — id. Huben Sándor Festő — — — Perdy — — — Huben Sándor — Huben István — Sándorka — — Viola — — — Vidra — — — Józsi inas — — Bradt úr — — Francia nevelőnő — Bajor Gizi Karády Katalin Csortos Gyula Páger Antal Lehotay Árpád Kovács Károly Major Tamás Bakay Lajos Járay Teri Puskás Tibor Hidassy Sándor Sugár Lajos Mme. Durand Zene: POLGÁR TIBOR. Csabrendeknek már ebben az időben körülbelül 4000 lakosa volt, jellege mezőváros, mint az egykori pecsétjéből kitűnik, amelynek körírata: »Sigill. oppidi Csabrendek«. A pecsét szerint a község címere volt: .Egy-vitéz bal kezét csípőre teszi, jobbjában buzogánnyal, két szőlőfurt között. Ezt a pecsétet használta a község még 1858-ban is. A község ládájában a legrégibb írat az 1787-ben kelt. A község vezetői voltak: 1787-ben Novák József jegyző, Csöndes Márton bíró, 1803-ban Fábri Károly jegyző, Hóti Antal öreg bíró, 1813-ban Szőnvi Pál jegyző, Korcsák Pál bíró, 1828-ban Török Pál jegyző, Korúik András bíró, 1832-ben Farkas János jegyző, Kálmán János bíró, 1839-ben Szánek József jegyző, Kleniier János bíró, 1840-ben Csondor János jegyző, Klenner Ferenc bíró, 1845-ben Csondor János jegyző, Kustos Károly bíró, 1849- ben Gombás István jegyző, Kovács János bíró, 1859-ben Simon Vendel jegyző, Kozma Ignác bíró, 1862-ben Bajomi István jegyző,. Novák András bíró, 1871-ben Benácsek Jákó jegyző, Vörös János bíró, 1885-ben Schreimer Dénes jegyző, Molnár József bíró. Az új községi törvény 1886. évben lépett életbe és ekkortól kezdve vezetik rendszeresen a jegyzőkönyveket is. A képviselő- testület 1891. évben Barcza László elnöklete alatt megalakítja az önkéntes tüzeltoegyesü- letete, 1902. évben elhatározza az ovoda létesítését, ,1904. évben a távírda létesítéséhez hozzájárulást szavaz meg, 1905-ben a Barcza alapítványból ingatlant vásárol a szegényeié részére. Csendőrőrs felállítását kérelmezi, részére előnyös helyen lakásról gondoskodik. A képviselőtestület az 1914. evben kitört világháború alatt nagyobb tevékenységet fejtett ki, Barcza László elnöklete alatt a községi elöljáróság mellé 30 tagból allo bizottságot választott a visszamaradt gazdasági munkálatok irányítására, befejezésére és a hadba- vonultak hozzátartozóinak segélyezésére. Megalakult Csabrendeken az országos vöröskereszt egyesület fiókja. Barcza László agilitásával az állami ovoda termeiben 40 agyas katonai kórházat létesített, amelyben már november 24-én a szerb harctérről érkezett sebesülteket és betegeket a helybeli önként jelentkező honleányok és asszonyok ápolták.
