Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)

1941-12-04 / 274. szám

J ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. december 4. Moszkva és a Kreml ajándék f szép prima minfségO férfi puplin ing HORVÁTH JENŐ diyatárnüzletóből nevelés. E téren — sajnos — különösen sok a (tennivaló, — mert az eddig nagymér­tékben uralkodó zsidó-erkölcsű (inkább er­kölcstelen!) és szellemiségű sajtó, színház, mozi és űgynevezett irodalom még mindig érezteti bomlasztó, romboló hatását leányifjuságunk körében. Hogy a női szakosztály nagyfontosságú munkásságát minél előbb és minél szélesebb keretek között megkezdhesse, elsősorban a szülőket kérik, hogy megfelelő korú leányaikat teljes számban küldjék az egyesületbe. A női szakosztályba 10—19 éves, önként jelentkező leányok vehetők föl, akik az egye­sületnek rendes tagjai lesznek és így’ tagsági díjat nem fizetnek. A szakosztály vezetősége a belépés meg­könnyítése céljából a Levente Otthonban folyó hó 6-án, szombaton délután négy órai kezdettel szervező gyűlést tart, melyre városunk leány- ifjúságát szeretettel meghívja és elvárja. Kodba Albert vendéglője Stridóvár Meleg ételek. — Kitűnő borok. A Zalaegerszegi Hölgykongregáció 1941 december 14-én este hat órakor előadást rendez a Kulturházban. Színre kerül: Szent Borbála csodája, a Nemzeti Színház értékes darabja. Színmű kilenc képben. Irta: Hermann Heincz Ortner. Fordította: Keresztury Dezső dr. Személyek: A Szent: Teleki Alice grófnő. A Szent modellja: Fangler Kató. Wunderlich Tóbiás: Egyed István VIII. o. t. Leeb, polgár- mester: Bentzik Mihály VII. o. t. Vogl: Pál József VIII. o. t. Wimmerl: Hajdú József VIII. o. t. Urswick: Nyilassy Ferenc VII. o. t. Gartenberg: Török Bertalan VII. o. t. Rozen- zweig: Figura Lóránd VI. o. t. Niederberger, cipész: Tamásy István VI. o. t. A művezető: Czikó László VI. o. t. A bolond Borbála: W ejsiczky Jánosné. Pincérnő: Indra Bözsi. Egy’ anya: Wejsiczky Jánosné. Lein, sztepptáncosf Asbóth József VII. o. t. Giki, Midili, görlök: Mihalovics Márta és Vörös Baba. Sekrestyés: Schlemmer László VII. o. t. Lmok: Holczer Ferenc VIII. o. t. Egy mesterlegény : Hcben- streit Károly VI. o. t. Hornyán Iván tangóhar­monika, VII. o. t. Súgó: Perlaki Ferenc. Belépődíj: I. hely 1.50 P, II. hely 1 P, III. hely 50 fillér, állóhely 30 fillér. — A da­rabot december 8-án Alsólendván adják elő. Moszkva eredetét sűrű fátyol borítja. A név először 1147-ben bukkant föl az ismeret­lenségből. Ez az első település valószínűleg a Moszkva folyó medre fölé negyven méternyire kiemelkedő dombokon terült el, ott, ahol most a Kreml tornyai ostromolják az eget. A Kreml szó várat jelent és így sok más orosz városnak! is megvan a maga Kremlje. A Moszkva folyó melletti meredek domb valóban minden szem­pontból alkalmas hely Volt arra, hogy a tatái’ rajtaütések elleni védőimül, orosz szokás sze­rint favárat építsenek rajta. Ettől kezdve a Kreml évszázadokon át elkeseredett harcok színhelye volt. Ezekben a vérzivataros idők­ben nem egyszer teljesen leégett, de újból és újból föltámadt poraiból. Kedvezőbb idők azonban csak akkor virradtak Moszkvára, ami­kor III. Iván a nagy novgorodi köztársaságot legyőzte, majd 1480-ban az országot a tatá­roktól is végleg megszabadította. Az orosz hí­vásra beözönlő görög tudósok és művészek hada a politikai fővárost azután lassankint bi­zonyos kulturális nimbusszal is felövezte, úgyr, hogy most már némi joggal tarthatott igénvt a Bizánc örökében való föllépésre is. III. I\ án vetette meg a Kreml mostani alakjának alapjait is. Az ő megbízásából épí­tette egy olasz építőmester a Kreml két kilo­méter hosszú és húsz méter magas falát, me­lyet húsz egyforma torony véd. III. Iván óta majdnem minden cár engedett annak a becs­vágynak, hogy egy-egy pompás építménnyel, vagy legalább a Kreml valamelyik részének újjáépítésével örökítse meg nevét. Ezeket a falakat az évszázadok folyamán embervérnek valóságos tengere festette piros­ra. A Kreml hallgatag szobái és sötét pincéi számtalanszor voltak alattomos gyilkosságok és rettenetes kínvallatások színhelyei. A vérre szomjazó zsarnokok itt hajttatták végre ver­senytársaikon, vagy védtelen alattvalóikon a legborzasztóbb tortúrákat, melyeket emberi agy csak kigondolhatott. Rettenetes Iván itt ütötte agyon sajátkezüleg fiát és szuratta ki a pompás Szent Vazul katedrális művészének szemeit, hogy ne tervezhessen más megbízá­sából is hasonló remekművet. Ugyancsak Ret­tenetes Iván volt az, aki 1570-ben ember­telen kínzások után a lázadó Novgorod 120 bojárját akasztatta föl a Kreml falai előtt. De kegyetlenségében a »felvilágosult« Nagy Péter sem maradt el elődei mögött. Amint tudo­mására jutott, hogy ellenfelei a testőrgárdát fölbujtották ellene, egyszerűen az egész gárdát halálra ítélte. A szörnyű ítélet végrehajtása egy egész hónapig adott munkát hóhérainak. Akasztófák helyett a Kreml falainak lőrésein vastag gerendákat dugtak ki és mindegyiken egy-egy gárdista teteme függött. 1812-ben Napóleon állott a sok vérrel áztatott falakon és gondolatokba merülve né­zett az égő Moszkva lángtengerébe. Hogy mire gondolt ekkor, nem jegyezte föl a történetírás az utókor számára, de annyi bizonyos, hogy nem puszta szeszélyből adta ki a parancsot a Kreml levegőberöpítésére. Az elvonulás siet­ségében a parancs végrehajtása azonban csak részben sikerült. 1918 márciusában az első bolsevista ha­talmasság, Lenin vonult be a Kremlbe. Az új rendszer szervezete, a Gseka nem itt, hanem a Lubjanka-házban rendezte be üzemét, a Kreml szörnyű hagyományai azonban a ha­gyományellenes bolsevizmus képviselőiben Í3 követőkre találtak. A Kreml lett az a központ, melyből a bolsevizmus kinyújtotta karját, hogy a Szovjet-Unió népeihez hasonlóan az egész világot jármába fogja. Ez a terv ma már vég­leg a múlté, a Kreml azonban, ha lakói meg­fogytak is, még mindig áll. Hogy Napóleon teljesítetlen parancsát a keresztesbadjáratrai megmozdult Európa győzelmes seregei végre­hajtják-e majd, még csak a közeljövő fogja eldönteni, ám az máris bizonyos, hogy a Kreml szelleme már nem fogja Európát többé fe­nyegetni. Egy derék magyar házaspárról 1 rotenyák Pál gutorföldei 26 holdas gazda és felesége, gyermektelen házaspár, vállalko­zott egy hadiárva fölnevelésére és örökbe­fogadására. Napjainkban, amikor olyan sokat hallunk és olvasunk a nemzeti összefogás szükséges­ségéről, az emberbaráti kötelességek teljesíté­séről, a jótékonyság gyakorlásáról, akkor nem mehetünk el szó nélkül az ilyen valóban párját ritkító jelenség mellett. Trotenyák Pál és fele­sége megérdemlik, hogy nemes elhatározásukat nyilvánosságra hozzuk és példaként állítsuk mindenki, de különösen azok elé, akiknek anyagi tehetsége megengedi nemcsak a fillé- renkint, vagy pengőnkint való jótékonykodást, hanem a jótékonyságnak ilyen nagyfokú gya­korlását is. Okuljunk magyarok! A szómezőrő! lépjünk át a tettek terére. Most hatványozott mértékben kell a magyar összefogásnak meg­nyilvánulnia. Tanuljunk a gutorföldei derék magyar házaspártól. KESERÜVIZ Balatoni léli Napok A Balatoni Intéző Bizottság elnökének*, Pöltzel Jenő dr. miniszteri tanácsosnak elnök­letével a balatoni érdekeltségek ülést tartottak, melyen megbeszélték a balatoni téli versenyek megrendezését. Az értekezlet örömmel vette tudomásul, hogy a székesfővárosi üdülőtelep január 10— 18 között téli sporthetet rendez, Balatonföld- váron január 4., 5. és 6-án lesznek téli sport­napok, míg Balatonfüreden január 31. és feb­ruár 1., 2. és 3-án. A Téli Napok alatt jég- vitorlásversenyek, korcsolyaversenyek, műkor­csolya bemutatók, jöring stb. szerepelnek a műsoron. Keszthely is megrendezi a téli napokat, január 20—25 között. 40|„-ka! kamatozó jegyezhető Párneipi lintiil Zilaeienzeg

Next

/
Thumbnails
Contents