Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-12-01 / 271. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. december 1. FIGYELEM! í ÉPÍTKEZÉSI vállalkozó Faanyag, szén- és tfizifanagykereskedő. •Kérem a nagyközönség szives pártfogását. ********************************** helyi Lajos prefektus mondott szép ünnepi beszédet, melyben az ifjúság föladatait jelölte meg. Utána az egyes kongregációk titkárai beszámoltak munkájuk szép eredményéről és lelkesen vázolták további munkatervüket. Háry Mária (Leánykongregáció), Brenner Herenc (Gimnázium), Fehér Mária (Tanítónőképző) és Köves Zoltán (Kereskedelmi Iskola), Hell Imre A. C. titkár ünnepi beszédében buzgó Mária-tiszteletre szólítja föl az eger- szegi kongreganistákat, valamint a felnőtteket. |Vli magyarok, Mária országának tagjai vagyunk. Szent István és többi szentjeink, valamint nagy államférfiaink mindig hű példaképei voltak a Máriás lelkületnek. Ezt nekünk, magyaroknak sohasem szabad elfelejtenünk. Buzdította a szülőket, hogy necsak szívesen engedjék gyermekeiket a kongregációba, hanem legyen rá gondjuk, hogy a kongregációban fiaik, leányaik megjelenjenek és olyanok legyenek, amilyeneknek ők, a szülők, az egyház és az állam kivánja őket. Illés Ilona és Gergely Margit melodráma előadásával, Horváth Ferenc szavalatával, a Rk. Tanítónőképző szép énekszámával (Ave Vera Virginitas) emelték az ünnepség szép és lelkes j elíegét. Pehm József pápai prelátus, apátplébános záróbeszédében indítványozta, hogy a Regnum Marianumot táviratilag üdvözöl jék. Minden évben tartsák meg a kongregációs napot és a kongregációk védőszentjeinek ünnepét ünnepi gyűléssel üljék meg. Köszönetét mondott Hell Imre A. C. titkárnak közreműködéséért, valamint az összes előadóknak és megjelenteknek. A jól sikerült és nagy érdeklődéssel kisért gyűlés a kongregációs és pápai himnusz eléneklésével zárult. A •u b N N O IaJ 0. J < (fi < H O o ÁRANY J.-U.28. ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN > > TELEFON 1-69 SZ. ********************************** A törvényhatósági bizottság ünnepélyes alakuló közgyűlése Vitéz Teleki Béla gróf főispán az újból integer Zala vármegye törvényhatóságának ünnepélyes közgyűlését nemzetiszinű keretes meghívóban december 5-én délelőtt 11 órára hivta össze. A közgyűlést megelőzően kilenc órakor a zalaegerszegi plébániatemplomban ünnepélyes szentmi e lev/. Tá gy:;oroza on szerepel: Megemlékezés gróf Széchenyi Istvánról, továbbá a közigazgatási bizottság, a kisgyű- Jés, az igazolóválasztmány és a kijelölő bizottság tagjainak megválasztása és az üresedésben lévő örökös törvényhatósági bizottsági tagsági helyek betöltése. Az erdélyi ut- és vasútépítés A visszatért keleti országrészek úthálózatának középeurópai színvonalra való emelése nagy föladat elé állította ß magyar kormányt. Egy év alatt a munka nagy lépésekkel jutott előre, amennyiben állami utak építésére 23 millió pengőt, a megyei úthálózat korszerűsítésére pedig 12 millió pengőt fordítottak. — Hasonlóképpen nagy gondot kellett fordítani a leromlott állapotban lévő vasúthálózat megjavítására. Mindenekelőtt a megszakadt székely-körvasút kapcsolatát kellett megteremteni Erdély egyéb részeivel s ennek érdekében Szászlekence és Kolosnagvida között építettük ki a már meglévő keskenyvágányú vasút folytatását. Ezenkívül megkezdték a szeretfalva— dési szakaszon a rendes nyomtávú vasút építését, amelynek költségvetési összege 30 millió pengő. A munkát több, mint tízezer munkás végzi. Szükségessé vált továbbá a Nagykároly—Kosna és a Bethlen—Beszterce közötti vonal modernizálása is. Ennek költsége 16 millió pengő. Ki kellett végül egészíteni a mozdony- és vasúti kocsiállományt is, ami újabb kétmillió pengő költséget jelent. Ezt a nagyszabású, együttesen közel százmillió pengő értékű munkát lesz hivatva továbbiakkal gyarapítani az erdélyi kölcsön, melynek jegyzése révén a magyar társadalom siet a kormány segítségére a nagyszabású országépítő tevékenység terén. ********************************************************************* Hogyan történt a tapolcai halálos tragédia Előző számunkban megírtuk, hogy a tapolcai erdőben Nagy Lajos községi erdőőr állítólag falopáson érte Németh István tapolcai lakost, akit szólváltás közben agyonlőtt. — A halálos lövés hátulról, a tarkóján érte Né- methet. Nagy erdőőrt a csendőrség előállította a zalaegerszegi kir. ügyészségen s ott az nyert megállapítást, hogy ketten voltak a fatolvajok, akiket az erdőőr tetten ért s fölszólította őket, hogy hagyják el az erdőt, de vigyék el kíséretében a lopott fát is, ahova ő parancsolja. A tolvajok erre a fát ledobták, de Németh azután lehajolt a földre. Nagy azt hitte, hogy Németh azért nyúlt le a földre, hogy doron^ got kapjon föl, amellyel ellene akar támadni, rálőtt tehát. így kapta hátulról a lövést. A vizsgálóbíró előzetes letartóztatásba helyezte Nagy Lajost, aki ellen szándékos emberölés címén indul ugyan eljárás, de az ügy nem tartozik a rögtönitélő bíróság elé. — o — *********************************************************************** A balatonmenti műemlékek védelme Az apáti templomot már helyreállították A bal atoni vendégforgalom által 1 égj oh- 1 ban kedvelt és látogatott kirándulóhely kétségkívül a tihanyi félsziget, ahol évente egyszer minden balatoni fürdő vendég megfordul. Tihany csodálatos félszigete, amely történelmi, földrajzi, földtani, növénytani stb. viszonylatban egészen rendkívüli érdekességgel bir, számos turistát, tudóst, kutatót bírt e félszigetnek a meglátogatására. A m. kir. Balatoni Intéző Bizottság a tihanyi félsziget északi bejáratánál fekvő, Apáti, régen megszűnt község templomromját most restauráltatta és így érdeklődés nyilvánul meg a régi Apáti község története iránt. Az Apáti község oklevelekben először 1267-ben kerül megemlítésre, a sziget észak- nyugati részén, a most restaurált templomrom körül feküdt. Már megvolt a rév is és a révnél az Újlak falu, a Szent Margit kápolnával. A tatárjárás után az 1055-ben alapított monostort megerősítették, fölépítették a várat és ennek oltalma alatt a vár tövében lévő házakba húzódott az őrség, ez volt Tihany. 1276-ban Kun László Apátinak is megadta a királyi adószedők és a királyi ispánok bíráskodása alól való mentességet. Apáti tizedeit az apát szedi és a papja az ő kegyura- sága alá tartozik. Az állandó katonai megszállás és birtoklás 1534—1609-ig' okozta zavarokban — mikor apátok és szerzetesek nem laktak a szigeten —, a falu elpusztult s bár 1647-ben a Ramocsaházy apát megengedte, hogy a község fölépüljön, a félszigetet a szárazföldtől elválasztó széles árkon túl. Ugylát- szik, a lakosok inkább fölhúzódtak a monostor leié, mert 1678-tól kezdve apáti lakosokról több szó nem esik. Később mint puszta és az apátság rétje szerepel. Templomának romjait most a m. kir. Balatoni Intéző Bizottság és a tihanyi apátság együttes munkával helyreállították, megóvták a megsemmisüléstől és ezzel Tihanyt egy vonzó idegenforgalmi létesítménnyel gazdagították. Itt említjük meg, hogy a Műemlékek Országos Bizottsága a Balatoni Intéző Bizottság támogatásával, a balatonmenti műemlékek ve- ! delmére tízéves tervet dolgozott ki. Ennek * keretében történt már az apáti templomrom helyreállítása is és azonkívül minden romot, műemléket helyreállítanak és kijavítják az azokhoz vezető útakat is. Népművelési előadások Vasárnap a vármegyei iskoiánkívüli népművelési bizottság központi előadói több községben tartottak előadásokat. Alibánfán Csay József, a bizottsághoz beosztott tanító »Katonáink harca a bolsevizmus ellen« és »Kenyérgondok itthon« címmel szólott a nagy számban egybegyűltekhez. Beszédében elvezette a hallgatóságot gondolatban a földnek arra a részére, ahol a kenyeret nem is ismerik, mert nem mindenütt kenyér a kenyér. Megállapítja, hogy a közellátási rendelkezések szigorú megtartása országépítés. Petőhenyén Lahocsinszky Sándor tanf. tisztv. Petőfi János vitézéről tartott vetített előadást. Nagy érdeklődés kísérte a falu jellegzetességével annyira párhuzamos alkotás vetítését. Szepetken Németh János dr. városi orvos a magyar falu egészségügyéről tartott nagy gonddal fölépített előadást. Előadását oly nagy érdeklődés kísérte, hogy még a folyosón is tolongott a hallgatóság. Pakodon Kazay Gyula városi főintéző a tervgazdálkodás- és irányított gazdálkodásról szólott. A nagyszámú közönség nagy figyelemmel és tetszés e; adózott a szép beszédért. Téli köt t és bőrkesztyűk divatos sa és nyakkendők na választékban B áth Jenőnél (P aépQlet)
