Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-11-29 / 270. szám
' 4. H ZALAMEGYEI IJJSAG 1941. november 29. Tömegesen vásárolják az erdélyi kötvényeket November 24-én kezdődött meg az erdélyi Hnyereménykölcsön kötvényeinek jegyzése és már az eddigi eredmények is azt mutatják, hogy a közönség érdeklődése minden várakozást felülmúl. Az ország minden részében tömegesen keresik föl a kötvényvásárlásra kijelölt helyeket, mégpedig nemcsak a vagyonosabb osztály, hanem a kisemberek is, akik megtakarított kis tőkéjüket fordítják a jegyzésre. Hogy ez így van, könnyen megérthető, hiszen a magyar társadalomnak rég nem volt alkalma pénzét ilyen gyümölcsöző befektetésben elhelyezni. Az ezeréves Gsabrendek története A kötvény ára nem nagy, mindössze 200 pengő, emellett 100 pengős fél, illetve 50 pengős negyed kötvények is vásárolhatók. A befektetett tőke 4o/0-os magas kamatot hoz, a kötvény bármikor szabadon értékesíthető, mert hiszen nem névre szól és végül a kis tőkével a szerencsésebb kötvénytulajdonosok olyan nagy összegű (egymilliós, háromnegyed milliós, félmilliós, többszázezer pengős) nyereményhez juthatnak, amely egyszeriben gazdag emberré teszi őket. A jegyzés karácsonyig tart, amennyiben a készlet a máris tömeges vásárlás miatt előbb ki nem merül. II. Mária Terézia alatt, a hétéves háborúban FIGYELE =A *ftj hn" “°S KfiíS Ct ? « , H bl J < Ili < H O A D O ARANY J.-U.28.» ÉPÍTKEZÉSI Faanyag, szén- és ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN TELEFON 1—89 SZ. VÁLLALKOZÓ tlizifanagykereskedö; Kérem a nagyközönség szives pártfogásét. * I Az őstermelő terményeit nem tudta értékesíteni. Ipar és kereskedelem pangott, ezenkívül a lakosságot és katonaságot a »morbus hungaricus« betegség pusztította. Ebben az időben Csabrendek és vidéke a Bakonyig egv mocsártenger volt. Állattenyésztése is visz- ezafejlődött és az általános elszegényedes tünetei mutatkoztak. A XVII. században az elnéptelenedett vidékekre, így Csabrendek és vidékére is, tótok, mérnetek és zsidók jöttek be. Csabrendek re tótok: Zelenka, Hóiba, Pavlovics, Liska, Ruska,, Patka, Gyurka, Vaculka, Kopecskó, Kordik, Pozmics stb. családok ősei. A német-morva határ felől spanyol eredetű zsidók. A jobbágyság helyzete sem volt irigylésre méltó, mert a Dózsa-lázadás után ingatlannal nem rendelkezhetett és 1558-ban megfosztották a szabad ^öltözködési jogától is. Nem élhetett községi életet, azt kiépíteni nem tudta, bírót csak azok közül választhatott, akiket a földesúr kijelölt, egyedül csak pásztort és később oskolamestert és nótáriust. Hitele nem volt és így az uzsorásoknak volt kiszolgáltatva. Csabrendeken csak fél- és negyedtelkes jobbágyok és zsellérek voltak. Még mindig háromnyomású gazdálkodást folytattak. Irni- olvasni is csak a század vége felé tanították meg a papok és az oskolamesterek. A köznemeseknek sem volt különb sorsuk, jmint a jobbágyoknak. Vagyontalanságukkal leromlott tekintélyük és összeházasodtak a jobbágyokkal (bocskoros nemesek). 1686-ban, Buda visszavételében a csab- rendekiek is résztvettek. De résztvettek a déli harctéren a végeken Erdődi, Bán és Bádeni őrgróf vezetése alatt folyó harcokban is. A török kiűzése után nemcsak a városok, hanem a falvak, így Csabrendek lakói is sokat szenvedtek. Különféle betegségek is pusztították a lakosságot, így Csabrendeket a pestis járvány. Mária Terézia trónralépése után (1740) Woltera veszprémi püspök szervezte meg Csabrendeken a kát. jellegű népiskolát. Ebben az időben épült Csabrendeken a manzárt-tetős, kétszárnyas gróf Fekete-iéle kastély, amelyet 1816-ban renováltak. A főbejáratnál látható gróf Fekete György családi címere. A 8—10 holdas évszázados parkhoz télikert és halastó is tartozott, melynek romjai a parkban ma is láthatók. Mária Terézia alatt épült a Fiáth-fóle ambitusos kúria (Kustos ház), a Barcza-íéle átalakított kúria, az Érsekféle ambitusos kúria, a Sümeg-utcán, a jelenlegi Hangya-épület és a csabrendeki zsidó imaház is. A csabrendeki kát. templom freskóinak és Szent Lőrinc oltárképének festője ismeretlen. Az 1790-ben épült új templom főoltára a barokstil egyik remeke. Ugyancsak barokstil az egyik mellékoltár Ó3 a szószék is. A díszítő faszobrok szintén igen régiek, muzeálisak, kár, hogy a Szent Lőrincet ábrázoló oltárkép elpusztult. A század elején Zala vármegye lakossága 80 ezer lélek volt, amelyből Csabrendeken 1300 lélek élt. a Nádasdy-, Batthyány-, E s z t e r házi - ez r e dekb e:i csabrendekiek is szolgáltak. Ebben az időben Csabrendek is kezd íöl- lendülni, kisebb ipartelepek létesülnek, gyárak épülnek, a kereskedelem fölvirágzik. Bőr, sör, kékítő, ecet, hamuzsir és mészgyár létesült. Rőfös kereskedői, magyar szabói, vargái, csizmadiái, takácsai, kádárjai a szomszéd vármegyékben is keresettek. Ló- és marhakereskedői, meszes zsidói, patkoló kovácsai, hentesei, pecsenyesütői bejárták Zala, Veszprém és Vas megyék vásárait. Csabrendek ökörvásárai híresek voltak. A kereskedők Becsbe és Légrá- don át a tenger felé is szállítottak állatokat. — W eltner kereskedőnek (mai Hangya-ház) hat társzekere állandóan úton volt, hogy Becs felé exportáljon árukat. Dél felé pedig Sümeget, Tapolcát, Keszthelyt és Kanizsát textil, fűszer és egyéb árukkal ellássa. választottak és külön zsidó iskolát tartottak fönn. A csabrendeki nemesség gróf Porzia és gróf Fekete vezetésével részt vett abban a küldöttségben, mely az 1790—91. évi ország- gyűlés,megtartása és a Szent Korona hazahozaI tálát sürgette. II. Lipót a rendi alkotmány és nemesség ellen az illíreket és a jobbágyságot akarta fölhasználni. Amikor ez nem sikerült, az egyeztető tárgyalásokat Végh Péter tárnok- mester, csabrendeki földbirtokos vezette. - — A rendeki nemesség a vármegyei gyűléseken az országgyűlés összehívását, a reformok keresztülvitelét sürgette és a hirdetett insur- rectiot megtagadta. Az insurrectio alatt a franciák a Marcalon átkelve, az ukki úton csatározásokat folytattak, de Csabrendeket elkerülték. Azidőben kezdődött elnéme esites ellen a csabrendeki nemesség is tiltakozott. Ebben az időben megindult az idegenek beözönlése az országba, különösen" németek és zsidók árasztották el az országot és így Csabrendeket is. A község lakosságának egyharmad részét zsidók tették ki. Imaházat építettek, rabbit, saktert Csabrendekről Nagy Pál mint major őrnagy szolgált Kisfaludy Sándor főstrázsames- ter alatt. Csabrendek lakossága az 1800-as évek elején már háromezer lélek és ebből ezer zsidó. 1823-ban a következő birtokos nemesek laktak Csabrendeken: Mihálovics József con- siliarus, Excellens \ égh István, Bogyay JóA 4°|0-kal kamatozó ÁLLAMI NYEREMÉNYKÖLCSÖN (ERDÉLYI NYEREMÉNYKÖLCSÖN) jegyzése megkezdődött. Egész nyereménykötvény ára . P 200"— Fél nyereménykötvény ára . . P IOO*— Negyed nyereménykötvény ára . P 50*— Kisorsolásra kerül: 25779 drb nyeremény, összesen P 46,682.500 értékben. Húzásé már 1942. év január hó első hétköznapján. Az első húzás főnyereménye: P 750.000*— Az összes kibocsátott Nyereménykölcsönkötvény legkésőbb 1961. év július hó első hétköznapjáig beváltásra kerül. Bővebb felvilágosítást nyújt a jegyzési hely: ZALAEGERSZEGI KÖZPONTI TAKARÉKPÉNZTÁR Telefons 10. RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Telefon. 10. I
