Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)

1941-11-28 / 269. szám

Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SJalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon*: 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: EI E R B O L Y FERENC Hirdetések díjszabás szerint. Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 R, Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368. A flibiai front Mértékadó római körökben derűlátóan nyilatkoznak a líbiai arcvonal állásáról; annak a meggyőződésüknek adnak kifejezést, hogy a német és olasz csapatok a helyzet urai Kire- naikában. A szerdai olasz hadijelentés is si­keres harcokról szól. A csütörtök reggel a rnar- marikai harcokról beérkező olasz jelentések beszámolnak arról, hogy az ütközet a szerdai napon is állandóan folyt, még pedig a ten­gelycsapatok számára kedvezően. A német és az olasz erők újból a foglyok ezreit ejtették, legtöbbnyire délafrikai és újzélandi katonákat. Az egyik jelentés szerint a tengelyhatalmak páncélos osztagai a szerdai nap folyamán több helyen benyomultak a brit vonalakba. Az egész marmarikai arcvonalon heves, sőt elkeseredett küzdelem folyt. A Savona-hadosztály újabb brit osztagokat semmisített meg. Hivatalos német helyen nyomatékosan utaltak arra, hogy a német és olasz seregek Cunningham tábornok támadásaival szemben továbbra is szilárd ellenállást tanúsítanak. — Berlinben rámutatnak arra, hogy Rommel tá­bornok kétségtelenül gondosan előkészített ha­diterv alapján intézkedik, amelynek részételről és céljairól azonban természetesen nem nyi­latkoznak. Továbbiakban rámutatnak arra, hogy a líbiai hadműveletekben nagy szerepet játszik a német légierő. A Karácsonyfa Egyesület az idén is megtartja a segélyezés mértékét A cipőkiosztást Mikulásra tervezik A zalaegerszegi Karácsonyfa Egyesület csü­törtökön délután hat órakor tartotta évi rendes közgyűlését a régi városháza nagytermében, vitéz dr. Tamásy Istvánné elnök vezetésével. A közgyűlésen a tagok szép számmal jelentek meg. A Hiszekegy elmondása és a megjelentek köszöntése után az elnöknő meleg szavakkal emlékezett meg az elhunyt dr. Udvardy Jenő,** ről, aki egyetlen férfitagja volt az egyesület­nek és igen sokat fáradozott az egyesület ér­dekében. Javaslatára a közgyűlés jegyzőkönyv­ben örökíti meg Udvardy Jenő dr. emlékét s azt kivonatban közük özvegyével. Jelentette ezután az elnöknő, hogy a közgyűlés tulajdon­képpen az 1940. évnek befejezője. Bár a há­borús viszonyok már az elmúlt évben is érez­tették hatásukat, az egyesület munkája ered­ményekben olyan gazdag volt, mint az előző évben, mert a segélyezést ugyanolyan mérték­ben végezhették, anélkül, hogy a tőkéhez kel­lett volna nyulniok. Lehetővé tette ezt kü­lönösért az egyesület diszelnökének, vitéz gróf Teleld. Bélának nagylelkű elhatározása, amely- lyel sikeres hangversenyének egész bevételét, 490 pengőt, a szegény gyermekek fölruházá­sára adományozta. Az egyesület hálás köszö­netét fejezi ki a szép adományért. A bejelentések tudomásulvétele után dr Szirmai Gézáné fölolvasta a múlt közgyűlés 1 első jegyzőkönyvét, majd Bentzik Mihály né társ- j elnök a titkári jelentést terjesztette elő. A je- í lentés elsősorban is örömmel emlékezik meg az elmúlt év legörvendetesebb eseményéről, országnagyobbodásról, amely közvetlenül az érintette vármegyénket is, Alsólendva és vi­dékének, valamint Muraköznek visszatérésével.; Muraköz visszaszerzésével kapcsolatban foly­tatódik a jelentés, amikor szól arról a tevé­kenységről, amit az egyesület négy muraközi gyermeknek zalaegerszegi iskoláztatása érde­kében kifejtett. Szól a szegény gyermekek ka­rácsonyi megajándékozásáról. Kiosztottak 5Q pár cipőt, 24 fiú- és 40 leányruhát, 32 alsó- ruhát és 160 szeretetcsomagot, összesen 1500 pengő értékben. Födözte ezt a kiadást a teák! bevétele és a diszelnöknőnek adománya hang­versenyéből .November 22-én is rendeztek lea- délutánt, amely igen jól sikerült s azt többször, is megismétlik. Utal a jelentés arra is, hogy a háborús viszonyok a szociális gondoskodás te­rén fokozott munkát kivannak az egyesülettől; Nagy helyesléssel vette tudomásul a je­lentést a közgyűlés. Dr. Farkas Bélánc a számadásokat ter­jesztette elő. Bevétel volt a pénztári marad­vánnyal együtt 4046.15, kiadás 2834.76 P, a pénztári maradvány tehát 1211.30 P. A közgyűlés a jelentés tudomásulvétele után a fölmentvényt megadta. Vitéz dr. Tamásy Istvánné elnök beje­lentette ezután, hogy a segélyezés mértékét az idén is betartják, valószínű azonban, hogy hoz­zá kell nyúlni a tőkéhez is. De inkább meg­cselekszik ezt, mintsem a segélyezést csök­kentsék. A cipőket illetően már megegyeztek két nagy cipórekeskedővel. Az ötven pár ci­pőt biztosították. Közölte egyben, hogy a cipő- kiosztást több iskolaigazgató kérésére kará­csonyt megelőzően, valószínűen Mikuláskor esz­közük, mert a cipősegély sürgős. A többi ki­osztás karácsonyra marad, amikor azonban azok is megjelennek az ünnepélyen és sze­retetcsomagot kapnak, akik cipősegélyben részesültek. Ötvenötéves szokástól tér el ezzel j az egyesület, de ez a megoldás helyesebb. —• | Majd javaslatot tett a megüresedett választmá- I nyi tagsági helyek betöltésére. Uj tagok lettek: | Dittrich Gézáné, Hénig Józsefné, dr. Ki&s De- j zsőné, özv. Magjarek Lászlóné, Homoródy Jó- ( zsefné, Suszter Oszlcárné, Rózsahegyi Antal- ! né cs dr. Toldy Imréné. Végül közölte az elnöknő, hogy mivel na- * gyobbszabású mulatság rendezésére nem gon­dolhatnak, januártól kezdődően műiden hónap, szombatján teadélutánt rendeznek az Arany Bárányban. Ez nemcsak a jótékonyság és a szórakozás, hanem a társadalmi érintke­zés szolgálatában is áll, amely utóbbira nagy) szükség van Zalaegerszegen. A gyűlés ezzel befejeződött. Az erdély i nyereménykölcsönnel kapcsolat­ban, amelynek az a hivatása, hogy Erdély gaz­dasági életét frissebb mozgásba hozza, föl­merül a kérdés, mit tett eddig az anyaország Erdélyért? A számok, amelyek az egv év er­délyi beruházásairól szólnak, igen beszédesek. Kiderül belőlük, hogy az állam és a társadalom eddig együt­tesen 126.362.758 pengőt fordított a keleti országrészek céljaira. Ebből 17 és félmillió jutott a már befejezett és 77.2 millió a még folyamatban lévő állami és közületi beruházásokra, az Ipari Munkaszer­vező 10 milliót adott iparvállalatok alapítására és az átalakításokra, az IOKSZ 2 milliót kis­ipari kölcsönökre, az Erdélyi Szociális Szerve­zet 10 milliót szociális célokra, az önállósítás!1 Alap 2 és fél milliót új exisztenciák alapításá­ra, fatermelési hitel címén 5 milliót fizettek! ki és végül az »Erdélyért« nevet viselő társa­dalmi gyűjtés 2.160.000 pengőt eredményezett. Ez utóbbi összegből egészségházakat, napközi otthonokat építettek, kiházasítási kölcsönöket, egyéni segélyekéi: folyósítottak, diákszociális célokat támogattak és hozzájárultak a csiksom- íyói templom restaurálásához. Ezt a gy önyörűi munkát van hivatva folytatni az erdélyi köl­csön 100 milliója, amelynek révén a társada­lom veszi át az államtól a testvéri szereteti nyilvánítás vezető szerepét. Ha a szovjet elhagyja Moszkvát, felgyújtja a várost A moszkvai rádió azt jelenti, hogy a fő­város körüli harcszakaszon a havazás okozta akadály ellenére változatlan hevességgel fo­lyik a küzdelem. Közük továbbá, hogy most már a szovjet angol tankokat is fölhasznál Moszkva körül. A szovjetrádió még mindig azt hireszteli, hogy változatlanul folynak a harcok a bangói arcvonaion. Ennek ellenére egyre több jele van annak, hogy a bolsevisták kiürítik a fél­szigetet. Erre vallanak a finn öböl környékén végrehajtott mozdulatok és az a tény is, hogy Ha. igőhen számos tűz üiött ki. A szovjet mil- I ván régi módszere szerint fölgyujtja a várost, mielőtt elhagyná. A vörös katonák távozására enged következtetni a szokatlanul heves tű- ! zérségi tevékenység is, amely talán álcázási műveletnek tekinthető. Hangő kiürítésének oka minden bizonnyal az a megfontolás, hogy a tenger rövidesen befagy és ezzel nagy mér­tékben megnehezülne a védelem helyzete. — o — Mit tettttnk eddig Erdélyért

Next

/
Thumbnails
Contents