Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-11-27 / 268. szám
1941. november 27. ZALAMEÖYEI ÚJSÁG 3. vásároljon most míg a készlet tart I Pál és Indra cégnél Zalaegerszeg. Telefon i 170. A munkaközvetítés államosítása A képviselőház túlnyomó többsége örömmel és helyesléssel fogadta az iparügyi miniszternek azt a bejelentését, hogy a munkaközvetítés államosításáról szóló törvényjavaslata elkészült és legközelebb be is fogja terjeszteni. Bizonyos, hogy az osztatlan közvélemény is Örömmel veszi ezt tudomásul, de leginkább maguk a munkások fogadják az államosítást nagy megelégedéssel, ha ennek az érzésüknek nem is adnak hangos kifejezőt. A munkaközvetítés államosítása ugyanis mindenekelőtt a munkaszabadságot jelenti. A munkás embernek jazt a föltétien alapjogát, hogy dolgozik és kenyeret keressen, függetlenül attól, hogy politikailag milyen elveket vall és függetlenül attól, tagja-e valameyl olyan szervezetnek, amely eddig bizonyos ellenszolgáltatások fejében juttatta munkához és engedte dolgozni. A munkaközvetítés terén ugyanis hosszú idő óta áldatlan állapotok uralkodnak. A munkás nem egyéni képességétől, szaktudásától, használhatóságától függően tudott a közelmúltban munkához jutni, sőt jut többé-kevésbbé ma is, hanem kenyérkereseti lehetősége azzal állott szoros kapcsolatban, hogy vájjon szolgál-e olyan pártpolitikai irányzatot, amelynek van szervezete, szava és súlya akkor, amikor arról van szó, hogy valaki dolgozik-e, vagy a munkanélküliek táborát gyarapítja. Elérkezett az ideje annak, hogy a párt- politikát és a munkalehetőséget teljesen függetlenítsük egymástól. Ezért a termelő munka nemcsak az egyéné, aki végzi, hanem jelentékeny mértékben a közé is — lévén az alkotó munkaerők összesége a nemzeti vagyonnak egyik tekintélyes része —, természetes, hogy a munkaközvetítés sem lehet többé egyének, vagy érdekcsoportok hasznothatjó vállalkozása, hanem az állam föladata és kötelessége. A munkához való jog az embernek szent és sérthetetlen joga, ráért egyet jelent a mindennapi kenyérhez való joggal. Ezt a jogot nem lehet, nem szabad úgy kezehii, hogy abból egyesek, harmadik személyek legyenek azok, bármily szociális köpenybe burkolt vállalkozások, a közérdek rovására hasznot húzzanak, különösen a munkának és a pártpolitikának egymáshoz vgló viszonyát kell véglegesen és félre nem érthető módon tisztázni. Mert az tűrhetetlen, hogy valaki csak azért szenvedjen bojkottot, merít politikai hitvallása különbözik azokétől, akik a munkaközvetítést intézik. Köteteket lehetne írni azokról a visszaélésekről, arról a hatásos terrorról, ami eddig a munkaközvetítés terén burjánzott. Ezek a visz- szás állapotok föltétlenül hatással voltak a mindenkori munkateljesítményekre is és csökkentőén hatottak a nemzeti értéktermelésre. Megtörtént, hogy egyes üzemekben éppen a legkiválóbb szakemberek nem tudtak munkát találni, viszont a másod- és harmadrendű egye- dek, mert politikailag jól voltak minősítve, megmenekültek a minden téren egészséges versenytől. Mindezeken az áldatlan állapotokon segíteni fog a munkaközvetítés államosítása és a munkaterületekről az oda nem való pártpolitikának kiküszöbölése. LÁTOGASSA A BÖDEY VENDÉGLŐT. Előzékeny kiszolgálás, árai szolidak. Szives pártfogást kér Bödey Gyula vendéglős, Kossuth Lajos-utca 2ö. Telefon 378. Nem felejtünk! November 28. 1914. Ezen a napon halt hősi halált Kéri János volt szabadkai 86. gyalogezredbeli szakaszvezető, cimzetes őrmester. A Rajac 957 m. magaslattól nyugatra, a 881. m. pont körül folyt az ádáz küzdelem. Kéri szakaszvezető á negyedik szakasz két rajával olyan vitézül küzdött, hogy maroknyi kis csapatával nem kevesebb, mint 140 foglyot ejtett. E hősi küzdelemben érte őt a halálos golyó. Emlékét arany vitézségi érme mindenkoron követendő példaként őrzi. 1914. Ezen a napon a szerbek betörtek állásainkba, ,de az 57. gyalogezred egyik százada Vályi Manó tartalékos zászlós parancsnoksága alatt Konaticenél a szerbeket kiverte állásukból. Mikor az ellenség arcvonalunkba behatolt, a századparancsnok a legnagyobb halálmegvetéssel és annak ellenére, hogy fején megsebesült, századával a szerbekre vetettel magát,, azokat három szuronyrohaminal véglegesen visszaverte és még két géppuskát is zsákmányolt. Ugyanitt vitézkedett még a 37. gyalogezredbeli Scherer János tartalékos zászlós is, aki a széjjelugrasztottakból egy erős szakaszt állított össze, azt a már betört szerbek oldalába vetette és számos foglyot hagyott hátra. Mindkét zászlós hősies, önfeláldozó magatartásáért és eredményes harcitettéért az arany vitézségi érmet nyerte él. Mi újság az élelmiszerpiacon? A budapesti nagyvásártelepen szerdán reggel a forgalom lanyha volt. A zöldség- és főzelékfélék piacán kielégítő volt a fölhozatal. A kelkáposzta (14—24), a leveles karfiol (16— 36), a sütőtök (12—30), a sóska (65—110) valamivel olcsóbban volt kapható, ellenben a főzőtököt (35—50), a parajt (40—80) és a petrezselymet (24—32) drágábban árusitották. — A gyümölcsfélék piacán a közönséges alma (100—150), a közönséges körte (160—210), a szőlő (120—300), a gesztenye (100—300) drágább lett és csupán a naspolya (90—150) gyengébb minősége volt valamivel olcsóbban kapható. A baromfipiacon az éiőtyúk (260—270), a tisztított tyűk (240—300), a tisztított kacsa (330—360) néhány fillérrel olcsóbbodott. — A rántanivaló csirke (270—340), az élőliba (300—340), a frissvágásű la csirke (380—440), a tisztított liba (320—380) és a tisztított pulyka (180—320) drágult, de ügy, hogy többnyire csak a felső árhatárt emelték néhány fillérrel. Nem jó mindig fölebbezni Koller Géza vöcköndi jómódú gazdálkodó is volt községi bíró a múlt év őszén összejátszott egy községbeli kocsmáros, lókupeccel, akivel együtt a búcsúszentlászlói őszi vásáron egy odavaló gazdálkodót becsaptak, mert annak egy öreg kehes lovat adtak el fiatal, egészséges, jóhúzó gyanánt. A zalaegerszegi kir. törvényszék egyesbirája ez év tavaszán Koller Gézát csalás bűntettéért háromheti fogházzal sújtotta. A kir, ítélőtábla a büntetést a nyáron háromhónapi fogházra emelte föl, amit a Kúria is helybenhagyott. Az Ítéletet ma hirdették ki Koller előtt, aki büntetésének kitöltését a mai napon meg is kezdte. wwwwwwwwwwwwwwwww cJíapi kirak — Kinevezték a visszatért terület törvény- hatósági bizottsági tagjait, számszerűit 120-at. Zala megye törvényhatósági bizottsági tagjainak száma így 620-ra emelkedett. így most már rövidesen összehívják a törvényhatósági bizottság közgyűlését. Az új tagok névsorát holnapi számunkban közöljük. — A nagykanizsai új plébánia betöltése ügyében a város katolikussága fölterjesztést mtézett Czapik Gyula dr. veszprémi megyéspüspökhöz. A fölterjesztésben azt kérik, hogy a Solymár Ferenc dr. esperes lemondásával megüresedett Jézus Szive egyházközség plébánosává Longauer Imre püspöki tanácsost, a »templomépítő pap«-ot nevezze ki, aki tíz esztendőn át Nagykanizsán apostoli munkásságot fejtett ki. — Adomány. Kauzli Dezső veszprémi káptalani nagyprépost, ált. püspöki helytartó, Czapik Gyula dr. megyéspüspök fölépülése és székvárosába való visszatérésé alkalmából az egyházmegyei kisebb papnevelő intézet fejlesztésére ezer pengőt adományozott.-— Bizottsági ülés a városnál. Zalaegerszeg megyei város pénzügyi, jogügyi és villamos bizottsága ma délután a villamosügyben együttes ülést tartott. A bizottságok fontoq határozatát holnapi számunkban közöljük. — Iskolaszentelés. Lentikápolnán Ilolzédel Henrik espe esp.é >áao3 buzgo'Lo a a a a: am-' segélyből és az Esterházy-hitbizomány jelentékeny támogatásából háromtantermes iskola épült, amit most szentelt meg Szakos Gyula dr. szombathelyi püspöki szertartó. Az iskolaszentelés kapcsán A. C. gyűlés volt, amelyen Finta Sándor igazgató az iskola és a szülői ház kapcsolatáról, Mihály János központi kiküldött a keresztény sajtóról tartott előadást. Az iskola létesítéséért a községi biro mondott köszönetét. — Házasság. Kemény Ödön földbirtokos folyó hó 25-én tartotta esküvőjét Brozsovszkyi Verával a boncod 1 ölelei rom. kát. plébániatemplomban. (Minden külön értesítés helyett.) Standard-Philips Orion-Siemens ban nagy választékot talál Miit« Kazinczy-tér4sz. C QßVß uOI ö ss let—Javitás
