Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-11-27 / 268. szám
XXIV. évfolyam. 268. szám. ÁRA 8 FILLÉR 1941. november 27. CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétköznaponként délután. Sze keáztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon*: 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: II ÉRBŐL Y FERENC Moszkva sorsa a szovjet sorsa A moszkvai rádió a katonai helyzetről adott legutóbbi közlésében azt hangoztatta, hogy moszkva előtt dől el a Szovjetunió sorsa. Az a nagy kérdés, vájjon elesik-e Moszkva, vagy sem. A helyzetjelentés végén a rádió mindenkit fölszólított arra, hogy teljes erejével védelmezze Moszkvát. — o Félmilliárdnál többen a boisevizmus eilen Rómából jelentik: Az angol hírverés szeretné csökkenteni a berlini nemzetközi ösz- szejövetel jelentőségét, de tehetetlen azzal a ténnyel szemben, bogy immár tizenhárom nemzet csatlakozott a kommunistaellenes egyezményhez. Az angolszász hírverésre bénítóan hat az a tény, hogy ez a tizenhárom nemzet 650 millió ember, a művelt nemzetek hatalmas tömbjét y lenti. — o — Ünnepélyesen avatták fel a Kálót Otthont Gelsén A gelsei Kalot-if juság 1940 őszén elhatározta, hogy saját otthont építtet. A tél folyamán nagy színdarabot rendeztek és vállalták az építkezésnél szükséges kézinapszámot és kocsifuvart. Ezenkívül jószivű adakozókhoz is fordultak támogatásért. A legnagyobb adománnyal Simon György dr. ap. főjegyző, prelá- tus, felsőházi lag segítette szülőfaluja ifjúságát, amennyiben ezer pengőt és három láda könyvet adományozott és könyvállványt készíttetett. Gelse község és a gelsei földbirtokosok anyaggal járulták az építkezéshez, Ilov- szky János országgyűlési képviselő pedig belső berendezéssel járult hozzá. Az új Kalot-otthöii megnyitását most tartották meg ünnepélyes keretek között. A tagok valamennyien elvégezték a szentgyónást és szentáldozást. A házavató ünnepségen Csíz- j madia Ferenc községbiró és egyben mint szülő mondott köszönetét Vörös Gyula káplánnak j sok munkájáért és az ifjúság iránt tanúsított ' szeretettért. Azután a Kalot-ifjak elénekelték a Kalot-indulót, majd Lutár István mondott ünnepi beszédet, a Kálót szavalókórusa nagy hatással adta elő »Az ifjúság diadaléneke« c. verset. Este az otthonban táncmulatság volt. Hirdetések díjszabás szerint. Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 R* Vostatakarékpénztári csekkszámla: 49.368. első működésének ideje a magyar ujja ___ té s heroikus korszakára esik. Az azóta lefolyt száz esztendő alatt az egyesület nagyon válto-í zatos és megpróbáltatásokban gazdag időkre! tekinthet vissza: az abszolutizmus a’att sokáig] szünetelni volt kénytelen, később újra megkapta a működési engedélyt és mint egyedüli ipari erdekképviselet működött az alkotmányos korszak elején. Az ipari érdekképviseletek specializálódása után az Országos Iparegyesület légióként az úgynevezett középipart tekintettel saját terrénumának, ami természetesen nem1 zárta ki azt, hogy éppen olyan érdeklődéssel ne viseltessék a gyáripar és kisipar ügyei iránt is;, Szinte a hagyományokból folyóan az Iparegyesület évről-évre meg szokta rendezni az Őszi Lakberendezési és Háztartási Vásárt, amely] ötévenkint szélesebb kiállítássá bővül ki. A jövő esztendőben június 4-én tartja! meg az egyesület százéves díszközgyűlését. Az egyesület 1841 novemberétől kezdve működött ugyan, de formális megalakulását csald 1842 júniusában, a Helytartótanács engedélyének elnyerése után mondhatta ki. 1942 augusztus végére, az 1842. évi első magyar ipar- kiállítás százéves jubileuma alkalmából az Országos Iparegyesület általános jellegű kiállítás rendezését határozta el, melynek védnökségét Varga József dr. ipari és kereskedelemügyi miniszter vállalta. A százesztendős Iparegylet A legrégibb magyar ipari érdekképviselet, az Országos Iparegyesület november 13-an töltötte be fönnállásának századik évfordulóját. Az Országos Iparegyesület alapításának gondolata almási Balogh Pálnak 1841 elején a Pesti Hírlapban megjelent cikkéből indult ki, amely egy hasznos ipari és közgazdasági ismereteket terjesztő társaság létesítésének gondolatát vetette föl. Az előkészítő bizottság Kossuth Lajost bízta meg az »előrajz« kidolgozásával. Énnek az előrajznak alapítói között szerepeltek többek között Batthyány Lajos, Eötvös József, Trefort Ágoston, Almasy Pál, Raday Gedeon, Lukács Móric. Alakuló ülését az új egyesület 1841 november 13-án tartotta. Ez az ülés elnökké Batthyány Lajost, igazgatóvá Luka Lajost, aligazgatóvá pedig Kossuth Lajost választotta. Kezdetben az Iparegyesület nem annyira a mai értelemben vett érdekképviseleti működést fejtett ki, mint inkább azt tekintette föladatának, hogy propagandát fejtsen ki az önálló magyar gazdasági élet megteremtése érdekében. Ezért tevékeny részt vett az Ipar- egyesület a Védegylet megteremtésében, megalapította a Magyar Kereskedelmi Társaságot, a Gyárakat alapító Társaságot, a Tengerhajózási Részvénytársaságot és a Közraktár 1 arsa- ságot. 1845-től 1848-ig az egyesület kiadásában Hetilap címmel egy enciklopédikus tartalmú folyóirat is jelent meg, amely szinte kimeríthetetlen tárháza a negyvenes évekre vonatkozó közgazdasági ismereteinknek. — 1842 augusztus 25. és szeptember 21. között az Iparegyesület megrendezte az első magyar kiállítást, összesen 213 kiállítóval. ^ ; Az Országos Iparegyesület alapítása és I Világnézeti előadások és Kongregációs nap A zalaegerszegi Árpádházi Boldog Margit Leánykongregáció november 28-án és 29-én, — pénteken és szombaton — korszerű világnézeti előadásokat, november 30-án — vasárnap — pedig ifjúsági kongregációs napot rendez a Kulturházban. A világnézeti előadások este fél hét órakor! kezdődnek. Az előadásokat Hell Imre budapesti hittanár tartja. Az egyes előadások után; hozzászólások lesznek és a föltett kérdésekre válaszolnak. A vasárnapi kongregációs napon délelőtt egynegyed 11 órakor előadások lesznek. Délután föl öt órakor szentségimádás a plébánia- templomban, öt órakor ünnepi gyűlés. A kongregációs nap műsorát szombati számunkban közöljük. Á részvétel díjtalan. Az ünnepi gyűlésen a résztvevők önkéntes adományai a rendezés költségeit szolgálják. Már m jegyzósmegindulása előtt elkelt 6 millió áru erdélyi kötvény November 24-én indult meg országszerte az erdélyi kölcsön jegyzése. Ha a nagy várakozást tekintjük, amely megelőzte, akkor a százmillió nem mondható soknak. Bizonyára még jóval a vásárlási idő letelte előtt elfogy minden kötvény. Annál inkább, mert a 100 millió már az Induláskor nem volt 100 milliói, hanem csak 94. Hatmillió áru kötvényt ugyanis a gyáripar biztosított magának előre, tisztviselői és munkásai számára. Az összegből a vas- és gépipar 2 millió, a bányászat és a textilipar 1—1 millió, a vegyészeti ipar 500 ezer, a cukoripar 400 ezer, a bőripar, tégla-, üveg- és kerámiai ipar, vala-> mint a papíripar és a villamosáramszolgáltatói ipar 200—200 ezer, a malomipar, söripar, faipar és nyomdaipar pedig 100—100 ezer pengőt jegyzett. A gyáripar eljárásában igen nemes vonás, hogy a kötvényvásárláshoz szük- széges összeget az egyes vállalatok előlegezik tisztviselőiknek és munkásaiknak, hogy így] kevésbbé tehetős alkalmazottaik számára is lehetővé tegyék az érdemes, közhasznú és hatalmas nyereményekkel kecsegtető kötvénysorsolásban való részvételt.
