Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-11-19 / 261. szám
1941. november 19. SZERDA. XXIV. évfolyam. 261. szám. ARA 8 FILLÉR Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128. POLITIKAI NAPILAP ' Hirdetések díjszabás szerint. Felelős szerkesztő: Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 R* HERBOLY FERENC__________| Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368. Zalaegapszeg gazdálkodása Az olasz sajtó Magyarország hQségéről teljesen az adóra ^an építve — hangzott el a hétfői «városi közgyűlésen a költségvetés tárgyalásánál. Ez szinigazság, mert a városnak nincsenek olyan jövedelemforrásai, amelyek a napról-napra emelkedő terhekre födözetet szolgáltathatnának. Tagadhatatlan azonban az is, hogy a város vezetőségében megvan, sőt) évekkel ezelőtt is megvolt a szándék jöve-í delmező vállalatok, üzemek létesítésére, szép tervek is készültek, de a viszonyok mindig; úgy alakultak, hogy a kivitelezésre sor nem kerülhetett. A közelmúltban is vetődtek föl tervek, amelyek sok szépet és jót Ígértek, de azután füstbe mentek. Sietünk azonban hozzátenni: csak egyelőre. Mert ismerjük azokat a viszonyokat, amelyek e terveknek valórayálá- sát ezidőszerint lehetetlenné teszik. Nemcsak) sl kivitelezéshez szükséges anyagiakat lehetetlenség megszervezni, hanem a város vezetőségének munkája is annyira megszaporodott, hogy ma ilyen üzleti vállalkozásokba bele nem mehet. így tehát örülnünk kell, ha a legszükségesebbeket, bár az adózók megterhelésével’ is, elvégezheti. Fokozott munkával, a legszigorúbb takarékossággal, a költségvetési kere-', tek pontos betartásával volt elérhető záró-1 számadási fölösleg s a város igazgatásának zavartalan menete. Az a segítség, ami a kor-* Hiánytól érkezett, már elismerése annak, hogy a városnál megvan a jószándék mindenre és, hogy a város érdemes a támogatásra. De, ha tudjuk is, hogy a város most nem vághat bele új intézmények létesítésébe, jövedelmező üzemek fölállításába, azért mégis szükséges, hogy a hiányokra figyelmeztessük! a várost, hogy a régi terveket napirenden tartsuk, a régi kívánalmakat meg-megismételjük, mert hiszen a mai helyzet egyszer csak megváltozik és akkor elővehetjük az elraktározott, terveket, követelhetjük a régi ígéretek beváltását. Ha így elkészülünk a jobb időkre, nem kell majd annak idején kapkodnunk, új dolgokon spekulálgatnunk, hanem megkezdhetjük a terveknek megvalósítását abban a sorrendben, amint azt a viszonyok diktálják. Az ügyeknek napirenden való tartása, a kivánalmaknak megismétlése nem bizalmatlanság a város vezetőségével szemben, hanem állandó figyelmeztetés arra, mit kell megtenni,, mit kell elvégezni abból a célból, hogy a város gazdálkodása ne alapuljon csak a pótadón, hogy ne szisszenjen föl se a vezetőség, se a közgyűlés akkor, amikor néhány pengős emelkedés jelentkezik, mert az ennyi meg ennyi százalékos pótadóemelést jelent. De a terveknek napirenden tartása nemcsak figyelmeztetés a város vezetőségének részére, hanem egyben fölhívás a város lakosságához, sőt idegenekhez is, hogy mit lehet és mit kell Zalaegerszegen létesíteni. Nem elég ugyanis csak a szükségességet érezni és megállapítani, hanem azoknak kielégítéséhez segítségül is kell hivni mindazokat, akiknek! tőkéje elhelyezkedésre kívánkozik és kínálkozik jövedelmező befektetésként. Mert arról szó sem lehet, hogy a város maga csináljon meg minden t,— vagy csak egyet is. Ila azok a tervek olyanok, amelyeknek kivitele haszonnal kecsegtet, minden bizonnyal jelentkezik’ a tőke. Éppen ezért kell a terveket jól elkéA Giornale d’Italia hosszú budapesti jelentésben idézi emlékezetbe az Olaszország elleni gazdasági megtorlások létrejöttét. A magyar nép — mondja a jelentés a többi között — büszkeséggel emlékszik vissza 1935 november 18-ára, mert a magyarok ekkor nagyszerű bizonyítékát adták Olaszország iránti, tántoríthatatlan hűségüknek. A Népszövetség ülésein Titulescu akkori román külügyminiszter a legféktelenebb támadásokat intézte azok ellen a nemzetek ellen, amelyek nem voltak hajlandók magukévá tenni az Olaszország elA Krim félszigettel az Azovi- és a Fekete- tengert uralja a német hadvezetés. A végsőkig védett és több mint ötven kilométer szélességű, kitünően kiépített védelmi övezettel Keres város elesett. A hírhedt szovjet védekezési módszerek veszedelmes akadályai sem tudták föltartani a német hadvezetés támadó műveleteit. Az Azovi- és Fekete-tengert összekötő keskeny csatorna egyáltalán nem jelent akadályt a német hadműveletek számára. A német tüzérség túlsó partra irányított zárótüzének védelme alatt és a német légihaderő támogatásával zavartalanul végrehajtható az átkelés. A krimi félsziget hadászati jelentősége most már az egész Donec-medence hadA klasszikus ókor az Azovi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő tengerszorost, a mai kertsi útat »Kimmér-Boszporus«-nak nevezte és a részint szkita, részint görög államalakulat, mely az Azovi-íenger partjain az időszámításunk körüli századokban fönnállóit, az inkább földrajzilag, mint néprajzilag tájékozódó ókor szakása szerint a Boszporusi birodalom néven vonult be a történelembe. Királyai és nemessége a nevek után Ítélve az irániakkal volt rokonságban. Később a római birodalom vazallusává lett, Róma azonban ezen a távoli vidéken, éppen úgy, mint a Feketetenger menti görög városok fölött, csak nagyon laza fennhatóságot tudott gyakorolni. — A boszporusi birodalom fővárosa, Pantica- paeum, a mai Kerts, hasonlóképpen görögj alapítás volt. íphigéniát, Agamemnon leányát Artemis a görög áldozati oltárról Taurisba, azaz a Krim-félszigetre szöktette. Kr. u. a 3. században a Pontus vidéki pusztákon át és a Krim-félszigeten a gótokí telepedtek meg. Nagy, viharálló csónakjaikon innen indultak, a Fekete-tengeren, a Boszpo- ruson és a Dardanellákon keresztül Ephezus szíteni, azokat minél szélesebi) körökben ismertekké tenni, hogy minél többen érdeklődjenek azok iránt. Tervezzünk, dolgozzunk, mutassunk rá a leni megtorló intézkedéseket. Az 1935 október 19-i népszövetségi ülés lefolyását megörökítő hivatalos napló tanulságot tehet arról, hogy a demokráciák milyen álnok és gonosz fegyverekkel küzdöttek Olaszország ellen, viszont nagyszerű tanúbizonyságot szolgáltató hat a magyar nemzet komoly, mélységes ég megingathatatlan barátságáról is az iránt az Olaszország iránt, amely lovagiasan és nemesen először szállt síkra a megcsonkított Magyarország mellett. műveleteire is döntő hatással lesz. A Kaukázus elleni légi és szárazföldi támadásoknál pedig a hadműveletek legfontosabb támpontja lehet.: Az Azovi- és a Fekete-tenger fölött most már, a német hadvezetésé a föltétien fölény. A krimi szovjet hadseregeken kívül a feketetengeri szovjet hadihajóraj és a kereskedelmi hajópark! legnagyobb része szintén elpusztult. A német hadműveletek átütő erejű eredményeit mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az Iránból sürgősen elvont szovjet haderő segítségével1 sem tudta magát a krimi védősereg tartani.; A Krim-félsziget keleti földnyelvének elfog- Qalásával Szebasztopol jelentősége — amelynek! eleste szintén küszöbön áll — megszűnik. 1 és Athén kirablására. A félsziget déli részének! hegyei között maradványaik még hosszú századokon át fönntartották magukat. Ha az akkori olasz kereskedők tudósításainak hinni lehet, mohamedán vallású és már tatárul beszélő utódaik a XVII. században olvadtak be végleg a mongolfajú többségbe. Mikor a XV. század végén a moszkvai cároknak végleg sikerült lerázniok a mongol igát, a Krim-félszigeten és az északra elterülő Nogaj-pusztaságon még mindig erős tatár kánság szegült ellen Moszkva urainak, sőt Mengli Girei kán lovashordáival egyszer egészen az orosz fővárosig nyomult elő és a megerősített Kreml kivételével az egész várost elhamvasztotta. 1472-től kezdve a konstantinápolyi szultán gyakorolt Krim fölött inkább névleges fönnhatóságot, mígnem 1783- ban II. Katalin cárnő végleg meg nem szüntette a sok bajt okozó kánságot és Krímet orosz tartománnyá degradálta. A félsziget, melyet a régi tatár erődítményekkel ellátott perekopi földszoros csatol a’ szárazföldhöz, északon és középen steppeszerűi síkság, részben sós talajjal, mely másra ugyan nálunk tagadhatatlanul meglévő sok lehetőségre és akkor nem kell attól tartanunk, hogy továbbra is kívül maradunk a vállalkozások korlátain. Krim és a kozákok földje Kaukázus felé szabad az út
