Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)

1941-11-19 / 261. szám

1941. november 19. SZERDA. XXIV. évfolyam. 261. szám. ARA 8 FILLÉR Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128. POLITIKAI NAPILAP ' Hirdetések díjszabás szerint. Felelős szerkesztő: Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 R* HERBOLY FERENC__________| Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368. Zalaegapszeg gazdálkodása Az olasz sajtó Magyarország hQségéről teljesen az adóra ^an építve — hangzott el a hétfői «városi közgyűlésen a költségvetés tár­gyalásánál. Ez szinigazság, mert a városnak nincsenek olyan jövedelemforrásai, amelyek a napról-napra emelkedő terhekre födözetet szolgáltathatnának. Tagadhatatlan azonban az is, hogy a város vezetőségében megvan, sőt) évekkel ezelőtt is megvolt a szándék jöve-í delmező vállalatok, üzemek létesítésére, szép tervek is készültek, de a viszonyok mindig; úgy alakultak, hogy a kivitelezésre sor nem kerülhetett. A közelmúltban is vetődtek föl tervek, amelyek sok szépet és jót Ígértek, de azután füstbe mentek. Sietünk azonban hoz­zátenni: csak egyelőre. Mert ismerjük azokat a viszonyokat, amelyek e terveknek valórayálá- sát ezidőszerint lehetetlenné teszik. Nemcsak) sl kivitelezéshez szükséges anyagiakat lehetet­lenség megszervezni, hanem a város veze­tőségének munkája is annyira megszaporodott, hogy ma ilyen üzleti vállalkozásokba bele nem mehet. így tehát örülnünk kell, ha a legszük­ségesebbeket, bár az adózók megterhelésével’ is, elvégezheti. Fokozott munkával, a legszi­gorúbb takarékossággal, a költségvetési kere-', tek pontos betartásával volt elérhető záró-1 számadási fölösleg s a város igazgatásának za­vartalan menete. Az a segítség, ami a kor-* Hiánytól érkezett, már elismerése annak, hogy a városnál megvan a jószándék mindenre és, hogy a város érdemes a támogatásra. De, ha tudjuk is, hogy a város most nem vághat bele új intézmények létesítésébe, jö­vedelmező üzemek fölállításába, azért mégis szükséges, hogy a hiányokra figyelmeztessük! a várost, hogy a régi terveket napirenden tart­suk, a régi kívánalmakat meg-megismételjük, mert hiszen a mai helyzet egyszer csak meg­változik és akkor elővehetjük az elraktározott, terveket, követelhetjük a régi ígéretek bevál­tását. Ha így elkészülünk a jobb időkre, nem kell majd annak idején kapkodnunk, új dolgo­kon spekulálgatnunk, hanem megkezdhetjük a terveknek megvalósítását abban a sorrend­ben, amint azt a viszonyok diktálják. Az ügyeknek napirenden való tartása, a kivá­nalmaknak megismétlése nem bizalmatlanság a város vezetőségével szemben, hanem állan­dó figyelmeztetés arra, mit kell megtenni,, mit kell elvégezni abból a célból, hogy a vá­ros gazdálkodása ne alapuljon csak a pótadón, hogy ne szisszenjen föl se a vezetőség, se a közgyűlés akkor, amikor néhány pengős emel­kedés jelentkezik, mert az ennyi meg ennyi százalékos pótadóemelést jelent. De a terveknek napirenden tartása nem­csak figyelmeztetés a város vezetőségének ré­szére, hanem egyben fölhívás a város lakos­ságához, sőt idegenekhez is, hogy mit lehet és mit kell Zalaegerszegen létesíteni. Nem elég ugyanis csak a szükségességet érezni és megállapítani, hanem azoknak kielégítéséhez segítségül is kell hivni mindazokat, akiknek! tőkéje elhelyezkedésre kívánkozik és kínálko­zik jövedelmező befektetésként. Mert arról szó sem lehet, hogy a város maga csináljon meg minden t,— vagy csak egyet is. Ila azok a tervek olyanok, amelyeknek kivitele haszon­nal kecsegtet, minden bizonnyal jelentkezik’ a tőke. Éppen ezért kell a terveket jól elké­A Giornale d’Italia hosszú budapesti jelen­tésben idézi emlékezetbe az Olaszország el­leni gazdasági megtorlások létrejöttét. A ma­gyar nép — mondja a jelentés a többi között — büszkeséggel emlékszik vissza 1935 no­vember 18-ára, mert a magyarok ekkor nagy­szerű bizonyítékát adták Olaszország iránti, tántoríthatatlan hűségüknek. A Népszövetség ülésein Titulescu akkori román külügyminisz­ter a legféktelenebb támadásokat intézte azok ellen a nemzetek ellen, amelyek nem voltak hajlandók magukévá tenni az Olaszország el­A Krim félszigettel az Azovi- és a Fekete- tengert uralja a német hadvezetés. A végsőkig védett és több mint ötven kilométer szélessé­gű, kitünően kiépített védelmi övezettel Keres város elesett. A hírhedt szovjet védekezési módszerek veszedelmes akadályai sem tudták föltartani a német hadvezetés támadó mű­veleteit. Az Azovi- és Fekete-tengert össze­kötő keskeny csatorna egyáltalán nem jelent akadályt a német hadműveletek számára. A német tüzérség túlsó partra irányított zárótüzének védelme alatt és a német légihad­erő támogatásával zavartalanul végrehajtható az átkelés. A krimi félsziget hadászati jelen­tősége most már az egész Donec-medence had­A klasszikus ókor az Azovi-tengert a Fe­kete-tengerrel összekötő tengerszorost, a mai kertsi útat »Kimmér-Boszporus«-nak nevezte és a részint szkita, részint görög államalaku­lat, mely az Azovi-íenger partjain az idő­számításunk körüli századokban fönnállóit, az inkább földrajzilag, mint néprajzilag tájéko­zódó ókor szakása szerint a Boszporusi biro­dalom néven vonult be a történelembe. Kirá­lyai és nemessége a nevek után Ítélve az irá­niakkal volt rokonságban. Később a római bi­rodalom vazallusává lett, Róma azonban ezen a távoli vidéken, éppen úgy, mint a Fekete­tenger menti görög városok fölött, csak na­gyon laza fennhatóságot tudott gyakorolni. — A boszporusi birodalom fővárosa, Pantica- paeum, a mai Kerts, hasonlóképpen görögj alapítás volt. íphigéniát, Agamemnon leányát Artemis a görög áldozati oltárról Taurisba, azaz a Krim-félszigetre szöktette. Kr. u. a 3. században a Pontus vidéki pusztákon át és a Krim-félszigeten a gótokí telepedtek meg. Nagy, viharálló csónakjaikon innen indultak, a Fekete-tengeren, a Boszpo- ruson és a Dardanellákon keresztül Ephezus szíteni, azokat minél szélesebi) körökben is­mertekké tenni, hogy minél többen érdeklőd­jenek azok iránt. Tervezzünk, dolgozzunk, mutassunk rá a leni megtorló intézkedéseket. Az 1935 októ­ber 19-i népszövetségi ülés lefolyását megörö­kítő hivatalos napló tanulságot tehet arról, hogy a demokráciák milyen álnok és gonosz fegyverekkel küzdöttek Olaszország ellen, vi­szont nagyszerű tanúbizonyságot szolgáltató hat a magyar nemzet komoly, mélységes ég megingathatatlan barátságáról is az iránt az Olaszország iránt, amely lovagiasan és ne­mesen először szállt síkra a megcsonkított Ma­gyarország mellett. műveleteire is döntő hatással lesz. A Kaukázus elleni légi és szárazföldi támadásoknál pedig a hadműveletek legfontosabb támpontja lehet.: Az Azovi- és a Fekete-tenger fölött most már, a német hadvezetésé a föltétien fölény. A kri­mi szovjet hadseregeken kívül a feketetengeri szovjet hadihajóraj és a kereskedelmi hajópark! legnagyobb része szintén elpusztult. A német hadműveletek átütő erejű eredményeit mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az Iránból sürgősen elvont szovjet haderő segítségével1 sem tudta magát a krimi védősereg tartani.; A Krim-félsziget keleti földnyelvének elfog- Qalásával Szebasztopol jelentősége — amelynek! eleste szintén küszöbön áll — megszűnik. 1 és Athén kirablására. A félsziget déli részének! hegyei között maradványaik még hosszú szá­zadokon át fönntartották magukat. Ha az ak­kori olasz kereskedők tudósításainak hinni le­het, mohamedán vallású és már tatárul be­szélő utódaik a XVII. században olvadtak be végleg a mongolfajú többségbe. Mikor a XV. század végén a moszkvai cároknak végleg sikerült lerázniok a mongol igát, a Krim-félszigeten és az északra elte­rülő Nogaj-pusztaságon még mindig erős tatár kánság szegült ellen Moszkva urainak, sőt Mengli Girei kán lovashordáival egyszer egé­szen az orosz fővárosig nyomult elő és a megerősített Kreml kivételével az egész vá­rost elhamvasztotta. 1472-től kezdve a kon­stantinápolyi szultán gyakorolt Krim fölött in­kább névleges fönnhatóságot, mígnem 1783- ban II. Katalin cárnő végleg meg nem szün­tette a sok bajt okozó kánságot és Krímet orosz tartománnyá degradálta. A félsziget, melyet a régi tatár erődítmé­nyekkel ellátott perekopi földszoros csatol a’ szárazföldhöz, északon és középen steppeszerűi síkság, részben sós talajjal, mely másra ugyan nálunk tagadhatatlanul meglévő sok lehető­ségre és akkor nem kell attól tartanunk, hogy továbbra is kívül maradunk a vállalkozások korlátain. Krim és a kozákok földje Kaukázus felé szabad az út

Next

/
Thumbnails
Contents