Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-10-04 / 226. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. október 4. Jánkahegyen egy építkezésnél csontvázat találtak a pince földjében A Janka hegy 12. számú hegyi hajlékának tulajdonosa Baumgartner János biztosítási titkár, aki azt a hozzátartozó szőlőbirtokkal együtt 1916-ban vásárolta Baján latostól. Baumgartner most a régi épületet lebontatta, hogy újat építtessen helyébe. A bontási munkálatok megkívánták a pince felásását is s eközben a munkások csütörtökön délután egy, teljesen épnek látszó csontvázra bukkantak. Jelentést tettek a különös leletről a rendőrségen és a rendőrkapitányság elrendelte a nyomozást a körülmények tisztázására. Mészáros Árpád detektív és Németh János dr. rendőrorvos pénteken délután ejtették meg a szemlét, amelynek eredménye- képen a rendőrorvos megállapította, hogy a csontváz épnek látszik ugyan, de érintésre szétmáiik, amiből arra lehet következtetni, hogy az már legalább is száz éve hevert elásva. A rendőri föltevés az, hogy bűntény történi, amikor a tetteseknek érdekükben állott a holttestet eltüntetni, öngyilkosság vagy véletlen szerencsétlenség esetén bizonyára nem ott temették volna el a halottat. További nyomozást a rendőrség nem folytat le, mert az esetnek szereplői már nem élnek. Mivel pedig a bűntettnek elévülési ideje 32 esztendő, így, még ha a szereplők élnének is, akkor sem volnának büntethetők. A csontok elhantolására a rendőrség utasítást adott. KiSERŰVIZ Egy gyermekgyilkos vadházaspár letartóztatása Zalaegerszegen Pécsi Károly zalaegerszegi detektívgya- kornok ma reggel az utcán jártában igen jó fogást csinált. A hatóságok már régebben körözték Halál Gyula zalakoppányi születésű 21 éves, foglalkozásnélküli egyént, aki Dunántúl különböző vidékein kerékpárlopásokat követett el. Ezt a Halál Gyulát Pécsi Károly az utcán felismerte, mert különféle munkákat végzett Zalaegerszegen, de a körözésből is ráismert. Letartóztatta tehát és előállította a kapitányságon. Amikor kihallgatás alkalmával Pécsi a lopások felől érdeklődött, eszébe jutott valami gyermekgyilkossági ügy, ami a somogymegyei Kőröshegy községben történt. Hirtelen tehát ezt a kérdést aÓltar fel neki: Járt-e a Kőröshegyen? Halál Gyulát ez a kérdés annyira meglepte, hogy habozva válaszolgatott, majd végül beismerte, hogy ;ez év júniusában csakugyan Kőröshegyen volt és ottani nőismerősének, Parrag Gizellának háromnapos gyermekét megfojtotta s a Balaton nádasába dobta. Erre megindult a nyomozás Parrag Gizella után. Sejtették, hogy ő is itt van. Rövid keresés után meg is találták és előállították. Kihallgatásakor elmondta, hogy a csecsemő meggyilkolása az ő tudtával és beleegyezésével történt, sőt annak szemtanúja is volt. A rendőrség a két gonosztevőt letartóztatta és bűnlajstromuk összeállítása után átadják őket a kaposvári kir. ügyészségnek. Gépek harca embertömegek ellen A hadműveletek keresztülvitelénél a legfőbb német alapelv mindig az emberanyag kímélésében jutott kifejezésre. Ez gyakran nagymennyiségű hadianyag harcbavetését tette szükségessé. A német hadfelszerelési ipar gondoskodott arról, hogy praktikus értelemben anyaghiány sohasem léphessen fel, úgy, hogy a harcbavetett csapatok veszteségeinek kiküszöbölése a pillanat szükségleteinek megfelelő hadianyag alkalmazásával mindig lehetségessé vált. A német hadvezetés még ott is, ahol látszólag könnyebb lett volna »embertömegek« közbevetésével eredményeket elérni, hű ma1 liter É jö fehér w Kap'hátó: Rózsa csemegeüzletben Kossuth Lajos-utca 29. — Telefon 354, radt eredeti elvéhez, amely a nehéz harcokat lehetőség szerint a hadigépeknek, nem pedig az embernek engedi át. A német vezetőségnek ez az elve eddig minden egyes hadjáratban meghozta a maga nagyszerű eredményét. A jelenlegi bolsevistaellenes küzdelemben szintén első helyen áll. A frontjelentésekből kitűnik, hogy az orosz hadsereg teljesen ellentétes princípiumnak hódol. A német katonáknak és haditudósítóknak bőséges alkalmuk volt meggyőződni, hogy az ellenség minden tekintet nélkül és nem egyszer feleslegesen rengeteg embert vet harcba. Többek között hírt kaptunk arról, hogy a jelek szerint erkölcsi szempontból teljesen kimerült szovjet csapatokkal indítottak kétségbeesett támadást a német vonalak ellen. Jóllehet, minden okunk megvan arra, hogy, ilyen támadó csapatok harci értékében kételkedjünk, a csata folyamán mégis bebizonyosodott, hogy a szovjet katonák, akik hihetetlen merészséggel rohantak a német gép- fegyvertűzbe, utolsó emberig engedték magukat lemészárolni. Más alkalommal az egyik faluba visszaszorított és ágyútüzzel erősen meggyengített szovjet kötelékek utolsó emberig védekeztek, anélkül azonban, hogy a rendelkezésükre álló nehézfegyvereket működésbe helyezték volna. Ahelyett, hogy gránátvetőikkel és nehéz gépfegyvereikkel védekeztek volna, bezárkóztak a házakba és engedték, hogy kézigránátbareban pusztuljanak el, vagy pedig a német katonák szemeláttára követtek el öngyilkosságot. Amikor a még életbenmaradt pár hadifoglyot elővezették, hátulról hirtelen: megjelent egy bolsevista, lelőtt egy nemet katonát, majd eldobta fegyverei es kerte tog- ságbavetését, mintha ez a világ legtermesze- tesebb dolga lenne. Nem lehet csodálkoznunk, — írja a katonai szakértő, hogy a bolsevisták verveszte- sége ilyen körülmények között iszonyú méreteket ölt. Embertömegek tekintet nélküli harcbavetése, a modem hadianyagok ügyetlen felhasználása, a legelemibb harci intelligencia hiánya és egy öngyilkossági tömegőrület, amely a szovjet csapatokon elhatalmasodott, mint megállapítást nyert, szovjet részen olyan veszteségeket idézett elő, amely minden képzeletet felülmúl. Vöröskeresztes Napok A bolsevizmus elleni keresztes hadjárat a magyar honvédség harcbavetését is szükségessé tette. A most folyó háború a magyar Vöröskeresztre is különleges, még az eddiginél is nagyobb feladatokat ró, amelyeknek megvalósítása csak a nemzet minden egyes tagjának legmesszebbmenő áldozatkészségével oldhatók meg teljes sikerrel. A magyar Vöröskereszt a múlt évi országos gyűjtés óta immár harmadszor állt helyt a honvédség mellett, mert elsőrendű kötelessége a hadrakelt seregek sebesültjeinek és betegeinek az állami gondozáson túlmenő ellátása. Ehhez sokmilBó pengőre van szükség! A Belügyminiszter megengedte, hogy a Magyar Vöröskereszt a céljainak megvalósításához szükséges anyagi eszközök részbeni előteremtése érdekében »Vöröskeresztes Napok«- elnevezés alatt 1941. október hó 4. és 5. napján országos gygüjtőnapokat rendezhessen. A gyűjtés városunk területén október 5- ón, vasárnap urnákkal, perselyekkel, majd háznál-házra járva gyüjtőívekkeí történik. Felkéri a polgármester a város hazafiasán érző közönségét, hogy a gyűjtéshez mindenki anyagi erejéhez mérten járuljon hozzá, hogy a nemes cél, sebesült és beteg honvé- deink ellátása a lehető legnagyobb mértékben biztosítható legyen. Zalaegerszeg megyei város polgármesterétől. 15.149/1941. HIRDETMÉNY. Közhírré teszem, hogy a 32.000/1940. K. K. M. számú rendelet alapján kiadott, folyó évi október hónapra érvényes I. Sz., II. Sz., III. Sz., I. M., II. M., 111. M., 1. T, 11. T., III. T., IV. T., I. B. A., II. B. A., 111. B. A<„, jelzésű motalkó jegy eken lévő szelvények ellenében csak a szelvényeken feltüntetett mo- talkómennyiségek fele szolgáltatható ki. 2. §. A benzinkútkezelő a fent leírt módon beváltott szelvényekről továbbra is a 32.000/ 1940. K. K. M. számú rendelet 26. §-ánalc 8. bekezdésében megállapított módon, azonban az eladott motalkómennyiség kétszeresének megfelelő mennyiséget feltüntető szelvényekkel tartozik elszámolni. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a 8.230/1939. M. E. számú rendelet 4. §-a értelmében kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedő elzárással, illetőleg nyolcezer pengőig terjedhető penzbüntetessel büntetendő az, a) aki a jelen rendelet 1. §-ában foglalt rendelkezések megszegésével az október havi motalkó jegyek szelvényeire e rendelet 1. §- ában megállapított motalkómennyiségnél többet szolgáltat ki, vásárol, szerez meg, illetően használ fel. Zalaegerszeg, 1941. október 3. Polgármester. lalamegfei Ujtáglianl