Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-11-08 / 252. szám
4. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. november 8. A harcos honvéd meg- i becsülése nemzeti kötelesség A harcban álló honvéd otthonaink békéjére vigyáz, gyermekeink álmát őrzi. Hősi küzdelme mögött suhog a rendet vágó kasza, for- i mái acéltömböt a zuhanó pöröly, virágzik népi életünk, irányít a vezetés és él a nemzet. Nélkülük mindenünk a mohó ellenség zsákmányáévá lenne, ők pedig azért sorakoznak a zászlók alá, azért vállalják a vasfegyelem korlátáit, hogy amit elvárunk tőlük, híven teljesíthessék. Az ő bátor kiállásuk áldozat, amit értünk hoznak: a kicsinyért és nagyért, a gyengéért és torosért, aggért és fiatalért, férfiért és nőért, hozzátartozókért és előttünk teljesen ismeretlenekért, küzdenek a magyar népért. Erejük végső megfeszítésével hadakoznak és nyitott szemmel figyelik, honnan tör reájuk csatában a százarcú halál. Ahol pedig küzdenek, ott sziszeg a golyó, robban a gránát, a bomba es kicsordul a drága magyar vér . .. mindnyájunkért. Még azokért is, akik a válságos órákban is saját önzésüknek megszállott rabjai. Megsebesülnek, életükre megrokkannak, vagy éppenséggel hősi halált halnak. Jelenünkért és jövőnkért föláldozzák életüket, alku nélkül és hangtalan szerénységgel, mert a halált is egyszerű szívvel vállalják. Bátrak, mint apáik cs őseik annyi történelmi viharban. Megrokkant épségükért, égő sebeikért, hangtalan hősiességgel hordozott belső tusako- i dásukért és életükért cserébe nem kérnek és nem kivannak semmit. Nem kívánnak jutalmat sem, mert ez nem egyezik küzdelmüket beragyogó hű kötelességtudásuknak fennkölt szellemével. Nem is követelődznek, pedig az ő életük sem kevesebb nékik, mint idehaza a békésen álmodozók melengetett holnap-várása. Nékik is vannak dédelgetett álmaik, őket is aggódva féltik álmatlan éjszakákon a szorongó szülők és hitvesek. Esténkint értük is imádkoznak apró gyermekeik, kiknek a mindennapi kenyeret jelentik. A nemzet bennük és küzdelmükben a fönnmaradásért vívott életküzdelmet értékeli és ezt saját érdekében jól teszi. A hősi kultusz ápolása minden nagyrahivatott és jövendőt érdemlő nép szent kötelessége. Mindazt, amit értük és hátramaradottjaikért tesz, megerősíti hitüket a küzdelem óráiban és amit elmulaszt, azzal a csata véres benyomásai közt magára utalt magyar harcos lelki erejét apasztja. Minden részvétlenség tehát gyöngíti bennük a győzelembe vetett hitet és minden gondoskodás erősíti azt az áttörhetetlen páncélt, amit testükkel képeznek védelmünkre. A róluk való gondoskodás tehát kötelesség. A Kaukázus Évszázados harc Európa két legfontosabb olajmedencéjéért A Krim félsziget elfoglalása a Kaukázus vidéke felé irányítja a világ figyelmét. Valóban érdemes érdeklődéssel tekinteni a tájék felé, hiszen világrészek sorsa függ az itt lejátszódó eseményektől. A Kaukázus-vidék jelentőségét elsősorban az mutatja, hogy ez a terület alkotja az Európából Elő-Ázsiába vezető egyetlen szárazföldi összeköttetést. A Fekete-tengertől a Kaspi- ítenger partjáig azonban egy háromezer méter magasra törő hegylánc — a Kaukázus — szeli ketté ezt a területet. De a tenger és a hegyek közti keskeny lapályon, a hegység mindkét végénél, vasút- A'onal fut át Európából Ázsiába. Nyugaton a Fekete-tenger partján Rosz- tovtól húzódik a vasút a Kaukázustól délre fekvő Batumba, keleten a Kaspi-tenger partján viszont az úgynevezett »derbenti kapun« keresztül építették ki az oroszok a vasútvonalat Bakuig. A másik ok, amiért annyira döntő a Kaukázus birtoka, az, hogy itt terül el Európa két legfontosabb petróleum- medencéje Baku és Groznij körül. ujjonan átalakítva Esténkint =—-------Sa llay Lajos cigányzenekara muzsikál. __ —-^= A Kaukázus-vidék világpolitikai fontossága azonban nem sok előnnyel járt a Kaukázus lakói számára; százötven éve állnak moszkvai uralom alatt és függetlenségi mozgalmaik nem érvényesülhettek a centrális orosz politikával szemben, amelynek fontos érdekei fűződtek a Kaukázushoz. A múlt századokban a Kaukázus úttalan völgyei és sziklás helyei biztos menedéket nyújtottak a különböző ázsiai hódítók elől ide húzódó kaukázusi népeknek, a grúzoknak, a lezgeknek, a cserkeszeknek és a csecsencek- nek. A Kaukázus, mint a legtöbb magas hegység, ma valóságos etnográfiái muzeum, hiszen itt megmaradtak olyan ősi törzsek, amelyeknek rokonai másutt nyomtalanul eltűntek. A XIX. század modern hadseregeinek a Kaukázus sziklái közt meghúzódó harcias népek sem tudtak ellentállni. Először a grúzok | lakta Georgia hódolt be az oroszoknak. Ennek az ősi keresztény országnak az utolsó uralkodója, XIII. György I. Sándor cárnak adta át a koronáját, akit azért hivott be országába, hogy megvédje őt a perzsák ellen. Az ország ettől kezdve sokat szenvedett az új urak el- oroszosító politikája miatt. Az oroszok kezére került Georgia keleti szomszédja, a Kaspi- tenger partján fekvő Aszerbeidzsán tartomány is, melynek mohamedán-tatár lakosai szintén csak hosszú idő múlva illeszkedtek be a cári birodalomba. Itt volt a bakui olajmező és így egyre több és több orosz vállalkozó és szakember özönlötte cl ezt a vidéket, bogy megépítsék a Bakuból Georgián át Batumba vezető olajvezetéket. A két ország most már a modern technika és a modern fegyverek erejével volt a szláv birodalomhoz fűzve. A függetlenség utáni vágy hamu alatt izzó parázsként élt tovább Transzkaukáziában. — Földalatti mozgalmak ütötték föl a fejüket itt is, ott is és az elégedetlenek közül sokan, mensevista vagy bolsevista szervezetekbe töJónöikabát bunda és n ö ir uha jÖTH GYULA úri és női divatházban olcsó szabott árak mörültek. A transzkaukázusi forradalmárok elszántságukban még nagyorosz vezéreiken is túltettek az 1905-ös és az azt követő forradalmi mozgalmakban. így állt elő az a helyzet, hogy míg Transzkaukázia nagyorosz uralom alatt állt, a »földalatti Oroszországban« a vezetés a meghódított népek képviselőinek került. így történhetett azután, hogy amikor 1917-ben a februári forradalom első hulláma a mensevikieket vitte uralomra, az új forradalmi. kormány legbefolyásosabb tagjai georgiaiak voltak. Még nagyobb lett a Kaukázus vidékéről jött politikusok befolyása Lenin halála után, amikor Sztálin és hívei: Béri ja,- Mikojan és Ordzsonkidze — mind a négyen kaukázusiak kerekedtek felül Moszkvában. Az 1918-ban Breszt-Litovszkban a központi hatalmakkal megkötött különbékében a kaukázusi népek elismertették függetlenségüket. Három, egymástól független kormány, a tifliszi, a bakui és az erivani örmény kormány intézte ekkor Transzkaukázia sorsát. Amikor a georgiaiak érezték, hogy a fenyegető török és bolsevista támadás kettős nyomásának nem fognak tudni ellenállni, — német csapatokat hívtak az országba. Ez 1918 nyarán történt. Nem meglepő, hogy néhány héttel később kicsiny angol haderő szállt partra a Kaukázus keleti végében, Bakuban, Dunster- ville tábornok vezetése alatt. — Az angolok ugyanis attól tartottak, hogy von Kressenslein tábornok német serege és Enver pasa törökéi megszállják az egész Kaukázust és onnan Perzsián át Indiát fenyegethetik. A központi hatalmak összeomlása után a német és török csapatokat visszavonták. Az angolok azután Batumot is megszállták és minden eszközzel előmozdították, hogy három, angol befolyás alatt álló köztársaság alakuljon a Kaukázustól délre. A párisi békekonferencia irányítói is elismerték a három köztársaságot, de ez a jogi elismerés még nem tette életképessé a három államot, melyek állandó háborút viseltek részben egymás ellen, részben az újból megerősödő török és szovjet befolyás ellen. Amikor az angol csapatokat 1919 nyarán London visszahívta, a három köztársaság önállóságát nem lehetett többé fönntartani. Először Baku került a Szovjet kezére, azután Örményországot osztotta föl egymás között Ankara és Moszkva. Georgia függetlenségét a Szovjet eleinte elismeri ugyan, de 1921 februárjában forradalmat robbant ki Tifliszben és a szovjet csapatok csakhamar megszállták egész Georgiát. Ettől az időtől kezdve Georgia, Aszerbeidzsán és Örményország »autonóm szovjetköztársaságok« és együtt alkotják a »Transzkaukázusi Föderativ Szovjetköztársaságot», amely a Szovjetunió tagállama. E vidéknek világpolitikai fontossága az utóbbi évtizedekben, amióta az oroszok amerikai tőke és amerikai mérnökök segítségével építették ki a grozniji olajmezőt, rendkívül megnövekedett. Innen, Groznijból vezet Rosztovon át a Donee iparvidékére az az olajvezeték, amely ma már csaknem a német ágyuk lőtávolába esik. j