Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)

1941-11-08 / 252. szám

ARA 10 FILLÉR 1941. november 8. SZOMBAT. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széehenyi-tér 4. Telefon: 128. Hirdetések díjszabás szerint. Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 P, Posta takarékpénztári csekkszámla: 49.368. Leventelányok A mai küzdelmes, verejtékező, törtető vi­lágban százszorosán érték a magyar érték és százszorosán jaj a magyar jaj. Nem engedhetjük meg magunknak azt a fényűzést, hogy tétlenül heverjen a kar, meg- műveletlenül a föld, kihasználatlanul az erő és szétforgácsolódva az igyekezet. Mindenkit be kell állítani a nemzeti küz­dés, erőfeszítés, hősies áldozatvállalás munka­frontjára. Születésbeli vagy vagyonbeli, szár­mazási vagy foglalkozásbeli különbségek nem jöhetnek számításba. Valósággá kell válnia minden vonatkozásban a mai kor egyik ve­zetőeszméjének: a Haza és embertársaink ér­dekében le kell omlaniok a társadalmi vá­laszfalaknak! Nem a francia forradalom nyaktilós egyenlősége a mi eszményünk, hanem a Krisz­tus tanításában gyökerező egyenlőség. Nem a fűrészporos kosarakba hullott fejek a mi esz­ményeink, hanem az ég felé emelt fők. Az imádkozó fők és a dolgozó, segítő kezek. Ez a Krisztus-hirdetíe tanítás valóra vál­hat, ha társadalmi különbség nélkül mindany- nyian beállunk a nemzet küzdésvonalába és ott a krisztusi parancsok lesznek vezérelveink. Az űj, a most kialakuló kor megkívánja mindenkitől, hogy a közösség érdekeit soha ne tévessze szem elől. A magánérdeknek hát­térbe kell szorulnia a közérdek előtt. Hog van érhetjük el ezt a célkitűzést? Bele keli népünkbe nevelnünk a közösség érzését! Rá kell nevelnünk arra, hogy a külön utakon járó egyének vétkeznek saját maguk és nemzetük ellen. Az iskolának ezen a téren igen nagy a szerepe. Nem kisebb az egyesületeké, dal­köröké. A katolikus egyház fölismerte ezt s ennek a fölismerésnek következménye a KAL fiű- és a KALÁSZ leány egyesületek megszervezése. A kormány is tudatában van a kérdés fontosságának. A leventeintézmény életrehivása és húsz­esztendős működésének eredményei bizonyít­ják, hogy jó helyen fogta meg a kérdést a kor­mányzat. A leventeintézmény különösen most indul virágzásnak, az átszervezés következtében. — Megállapíthatjuk, hogy szerencsés kézzel nyúl­tak az átszervezéshez. Az erkölcsi, a nevelői cél került az élre. Hisszük, hogy a jövőben még eredménye­sebb lesz a levente intézmény működése. A nemzet összes erőinek bekapcsolása a közösségi, nemzeti munkába hivta életre nap­jainkban a leánylevente-intézményt (a levente­intézmény női szakosztályát). Minden magyar leány 10 éves korától 19 éves koráig tagja a leventeegyesület női szak­osztályának, tehát minden 10—19 éves ma­gyar leány magyar levente lesz. Lesz? * Papírforma szerint lesz, de ez a jövőt kifejező szó — reméljük — a legközelebbi jövőt jelenti. Minden város, minden község tartsa haza­fias kötelességének minél előbb megalakítani a női szakosztályt. Versenyezzen minden magyar város és falu abban, melyik szervezi meg előbb a leányleventéket. És álljon ki a porondra az értelmiség! \ állalkozzék önként a vezetésre! Az értelmi- séki osztályhoz tartozó vezetők legyenek tudatában hivatásuk fontosságának és legye­nek tisztában azzal, hogy csak akkor számít­hatunk jó vezetettekre, ha vannak jó vezetők. Minden magyar nő, akinek képessége van erre és ezt a képességet érzi is magában, áll­jon oda a leánylevente mozgalomhoz, fogja meg a legegyszerűbb, legrongyosabb magyar leánynak is kezét, nézzen a szemébe és mondja: — Magyar testvérem! Megfogom kezedet és nem eresztem el. Ezután együtt megyünk a magyar Jövő útjain. Ha elesünk, ha meg­ütjük magunkat, ha sebet szerzünk: nem pa­naszkodunk. Megyünk tovább és dolgozunk tovább! Mindanny i unkért! Ezeréves hazánkért! És: az egész Haza visszaszerzendő ép­ségéért! Isten minket úgy segéljen! Huhn Gyula. SZTÁLIN I A döntés küszöbén állunk Helsinkiből jelentik : Sztálin az októberi for­radalommal kapcsolatos ünnepség alkalmából a moszkvai városi szovjet előtt beszédet mon­dott, amelyet a rádió is közvetített. Beszédé­ben a következőket mondta. A döntés küszöbén állunk. Hangsúlyoznom kell, hogy a veszély még na­gyobb. Ukrajnát és Fehéroroszorországot meg­szállták. Leningrád veszélyben van és Moszkvát is fenyegetik. A szovjethadsereg veszteségiről ről Sztálin a következőket mondotta : Egyetlen ország se állt volna ki olyan megpróbáltatásokat mint mi Egyetlen más hatalom se viselte volna el azo­kat a veszteségeket, amelyehet mi elszenved­tünk. A szovjet hadsereg számára kedvezőtlen feltételek sorozataként Sztálin a következő okokat sorolta fel: Európában nincs második arcvonal. A németeknek azért nem kell az erőiket szét­forgácsolniuk. A szovjet hadsereg egyedül küzd, mig a németek az olaszokkal, finnekkel, romá­nokkal és magyarokkal együtt harcolnak. A kedvezőtlen feltételek herma dik oka a péncéikocsik és repü gépek hiánya. A szovjet haditermelés nem elegendő. Sztálin ezután a bolsevisták hadi feladataként azt je­lölte meg, hogy ki keil irtani minden németet, aki szovjet területen áll. Majd megemlítette beszéde végén Angliának és az Egyesült Álla­moknak segeiyigéreteit és hangoztatta, hogy a Szovjet a két országgal halalmas koalíciót alkot — o — Vasutat Délzalának 1 Levél a szerkesztőhöz Egyik délvidéki előfizetőnktől kaptuk a következő levelet: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! A Zalamegyei Újság állandóan napirenden tartja vármegyénk vasúti viszonyait s azok­nak' megjavítása érdekében rámutat azokra a föladatokra, amelyeknek teljesítése múlhatat­lanul szükséges. így például: Hévíznek, ennek a világhírű fürdőnek bekapcsolása a vasúti forgalomba, a celklömölk—Csáktornyái vasút­nak elsőrangusítása a Zalaszentivan állomáson való átvezetéssel, a vármegye keleti reszenek gyorsabb összeköttetese a megyeszekhellyei stb. Engedje meg Szerkesztő Ur, hogy én most, amikor elismerem ezeknek a föladatoknak fon­tosságát és kívánom azoknak mielőbbi tel­jesítését, vármegyénk déli és délnyugati viszo­nyaira irányítsam — vasúti tekintetben — a figy^legdélibb Zalának, Muraköznek van ki­tűnő vasútja, a volt Délivasút, de ez egyszersmind vasútja a Murán felüli videkek- jnek. Itt, a Murán felül hiányzik a vasút, amit autóbusszal csak nagyon csekély mértékben lehet pótolni. Nagykanizsa—Alsólendva—Bela- tinc vonalban voínak szükség vasútra. Egy­előre azonban csak a visszatért alsóíendvai já­rással kívánok foglalkozni, amelynek a megye- székhellyel való érintkezése nagyon nehézkes, a Balatonnak megközelítése pedig majdnem lehetetlen. Igaz, vannak a vármegyének más vidékei is, amelyek nélkülözik a vasutat, de ezek nem fekszenek olyan távol sem a köz­ponttól, sem a Balatontól, mint például Bela- tinc, Bántornya vidéke. Itt kellene egy rövid' vonalat építeni Alsólendváig. Belatinccal kap­tunk egy rövid vasútat, amely Muraszombattól' Belatincon át nagy kanyarral vezet már a Mu­raközben lévő Ráckanizsáig, majd onnan a szlovéniai Ljetumerig, de ebből a vonalból is alig van haszon. Az nem érdekünk, hogy Bela- tinc és vidéke Muraszombat felé irányzódjék. Ezt a vonalat kellene kiépíteni Alsólendváig. Onnan azután úgy Zalaegerszegre, mint Csák­tornyára is kényelmes volna az összeköttetés. Mint későbbi terv volna megvalósítható Alsó- lendvának Nagykanizsával való összeköttetése, amikor Alsólendva nagyforgalmú állomássá

Next

/
Thumbnails
Contents