Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-11-06 / 251. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3. 1941. november 7. Üzletmegnyitás November 1 -én megnyitottam a Spiegel- házban (mozival szemben) divat-, r o v i d-, játék- és papíráru üzletemet. -Szolid, olcsó árak! A közönség szíves pártfogását kérem. Boda Lásziőnó akit mellbelöknek és hosszú időn át — fáj a feje. A Fürdőkerttel végeztem. Nem mintha ez volna a legjellegzetesebb. Nem ! Kecskeméti fiatalok vágya : táncos hely. Ott is voltunk. Öten üldögéltünk, öten meg táncoltak társaságunkból. így választ korokat igazságosan ketté a tánczene. De amikor közben rázendített a cigány a csárdásra, azt hittem : nahát majd itt e tősgyökeresen magyar városban látok valamit. Hát láttám is. Először senki se állt fel a csárdáshoz Ha valaki nekem ezt úgy újságolta volna, el se hiszem. Az Alföld szívében, barackéréskor. Senki, egy fiatal se. Kicsit megszédültem. Azon nem csodálkozom, hogy Hajdúszoboszlón a Gambri- nuszban, hogy Pesten a Gellértben, hogy a Svábságban búcsúkor nem táncolják a csárdást. Jól van, nem kenyerük, nem forr a vérük, kifáradnak bele, mint a liba töméskor. Azután prábáltam mentegetni : meleg van, elsötétítés van, kevés a hely, sok a fiatal s ezeknek a lassú, újfajta tánc az éltetőjük, még korán van — majd később. És csakugyan később nagynehezen, túl éjfélen, megindultak csárdásra a lábak. De csak az öregek bokái. Csak ők kotortak elő a lelkűk szegletéből maradék lendületet. Egy hirtelen szőke, ülve maradt fiú gúnyosan meg is je gyezte: — No lám, most meglátszik, kik szeretik még a csárdást: az öregek. És akkor ott a Fürdőkertben annyi gúnyos szájat láttam, annyi fitymáló fiatalt, hogy bánatomban hamar kiürítettem egy tele poharat. És megkérdeztem magamtól: — Hát az öregekkel kivesznek a régi szokások? Eltűnik a csárdás? Némikép megvigasztalódtam aztán, amikor jóval éjfél után társaságunk csendesen baktatott a Fürdőkertből hazafelé az elsötétített utcán. A fiatalabbik öt csendes nótázásba kezdett. Most ők kezdeményezték a felcsapó magyar dalt. Kék lámpa villant, felgyűlt valahol egy gépkocsi fény, s a főtéren, a Kossuth szobor szomszédságában ott állt a szolgálatos rendőr: de nem szólt. Kecskemét hagyta a fiatalokat énekelni: — Legalább a magyar nótát vigyék maguk kai a jövőbe!“ Bizonyosra vesszük, hogy a magyar ifjúság úgy az iskolai, mtnt az iskolánkivüli nevelés és a társadalom lelkes útmutatása nyomán Aátat fordít az idegen szokásoknak és a magyar dal mellett (amit sohasem hagyott el), a ma gyár táncot is arra a díszes polcra helyezi, amelyre egykor a mai öregek emelték. FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ így lépj az oltár elé! Ezzel a cínimel a közeli napokban pompás könyvecske került a közönség kezébe-, Kovács Sándor, az ismert egyházi szónok írása, amely ezt az alcímet viseli: Beszélgetések a házasságról. A szaksajtó a lelkipásztori irodalom szenzációjának nevezte ezt a könyvet, amelyről azóta egyéb tényezők is megállapították, hogy érdekesebb olvasmány már régen került a könyvesboltok kirakatába. Az örökké aktuális tárgyról szól: a házasságról, de annyira a mai ember nyelvén, oly könnyed stílusban, szinte csevegésszerűen s mégis a szentségnek kijáró nagy tiszteletadással, hogy az ember valósággal szürcsöli minden sorát; megállapításaiban pedig annyira jóizűen indokol mindent, hogy vele szemben elnémul minden ellenvélemény. Minden szava remekül fekszik és pompásan talál! Tagadhatatlanul kemény igazságokat tartalmaz ez a könyv, a tárgyalási mód azonban föloldja ennek a zordságát: az egész könyv szinte eteti magát. Nem nehéz megjósolni^ hogy óriási sikere lesz; kiváltképpen azok körében, akik számára Íródott: a fiatalság körében. Annyira az ő nyelvén beszél, hogy meg kell érezni: ezt a könyvet el kell olvasni mindenkinek, aki előbb-utóbb oltár elé áll házassági szent esküvésre! Ajándéknak is a legkedvesebb. Ahogyan a házassági elválás lehetetlenségének észszerűségét kimutatja, az rövidsége mellett is páratlan a maga nemében; aminthogy egyedülálló a reverzális-kérdésben való szemnyitogatás terén is. S csak bámulni kell \azt a bravúrt, amellyel még a népdal megállapításait is fölhasználja a maga igazának bizonyítására. Amikor például arról beszél, hogy a nagy korkülönbség nem egészséges, minden érvelés helyett idézi a nótaszót: Nem való bokréta gyűrött süveg mellé! Az ember most veszi észre, hogy ezt a nótát éppen ideszabták ... S ez a frisseség lengi át az egész; könyvet! A kiadó Szent István Társulat pazar kiállításban hozta ki ezt a nagyszerű könyvet s mindössze 50 fillérse áron bocsátja forgalomba. A helye ott van minden fiatal teremtés kezében! Sandák, |ili||!|| rendelésre mérték után. AlaUitások, bélelés és gallérozások legolcsóbban ifj. LAKI SÁNDOR szücsmesternél Zalaegerszeg Bethlen Gábor u. 5. mm Mi újság azélelmiszerpiacon? A budapesti nagyvásártelepen szerdán reggel a forgalom lanyha volt. A zöldség- és főzelékfélék piacán bőséges volt a fölhozatal. — A sóska (70—90), a töltenivaló zöldpaprika (50—120), a zeller (40—60), olcsóbban volt kapható. A piacon hónaposretket (8—10) és tisztított karfiolt (75—85) is árusítottak. — A zöldborsó (70—16Q) és a leveleskarfiol (40— 50) drágult. A szárazfőzelékfélék piacán a nagyszemű lencsét (90), az aprószemű lencsét (70), az idei feles sárgaborsót (90) fillérrel jegyezték. A gyümölcsfélék piacán csak a nemeskörte (140—300) volt olcsóbban kapható. — A közönséges körte (110—240), a gesztenye (120—150), a szőlő (90—250), a birsalma (150 —180) drágult. Piacra került már a naspolya (120—130) is. A baromfipiacon a sütni való élő- csirke (280—320), a rántanivaló élőcsirke (310—340), a tisztított tyúk (330) olcsóbbodott, ellenben az élőlibát és kacsát (350—380), továbbá a tisztított pulykát (220—300) drágábban kínálták. (Zárójelben a nagyvásártelepi árak.) cipők és csizmák megérkeztek PÁL és INDRA céghez Zalaegerszeg. Telefonszám : 170. Nem felejtünk! November 7. 1914. Nehéz és véres harcokban tanúsított bátor magatartásnak, a lelkes és hűséges köte- lességteljesitésnek, valamint rendkívül veszélyes viszonyok között végrehajtott elszánt és ügyes vállalkozásnak figyelemre méltó bizonyságát adta Fiikor Boldizsár volt losonci 25. közös gyalogezredbeli őrmester. Mint az ezred géppuskás századának egyik szakaszparancsnoka, több alkalommal adta ta- nujelét kiváló ügyességének és megbízhatóságának. így 1914 augusztus 20 áu Visegrádnál. majd pedig '914 ^szeptember 18 án Jagodiná- nál lezajlott harcokban. Különösen bátor, ügyes és erélyes magartást tanúsított e napon Turs- kygrob falunál dúló véres ütközetben, ahol mint ügyes gépfegyver-irányzó vett részt és elszánt hősiességgel párosult eredményes erőfeszítéssel tartott ki a leghevesebb ellenséges tűzben. .Későbben szerb hadifogságba esett, ahol súlyos tifuszbetegséget;kapott és sokáig a valjevói kórházban feküdt. Fölgyógyulva szökést kísérelt meg, ami miatt a szerbek szigorított fegyházra ítélték. Amikor azonban diadalmasan előretörő csapataink megfutamították a szerb haderői, az általános zűrzavaros helyzetet ügyesen kihasználva, végre is sikerült neki a rendkívül veszélyes viszonyok ellenére is megszöknie a szerb hadifogságból. Hűséges és lelkes :|kötelességérzettől vezé reive, a bolgár katonai parancsnokságnál jelentkezett, melynek segítségével hamarosan saját csapattestéhez kerülhetett, ahol azt kérte, hogy minél előbb ismét a harctérre mehessen, ami meg is történt. Bátor és hűséges kötelességteljesitéséért a kis ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. 1917. A San és Visztula menti őszi hadjáratban a volt dési 32. népfölkelő gyalogezred elsü hadtápzászlóalja Pflanzer Baltin hadseregcsoport előrörési kísérletében vett részt. A zászlóalj egyik legvitézebb harcosa Russ Viktor népfölkelő szakaszvezető volt, aki, mint minden ütközetben és vállalkozásban, úgy az e napon dúló zarzecei harcokban is kimagaslóan hősies magatartást tanúsított. Sorozatos vitéz tetteit az arany vitézségi éremmel jutalmazták. Jónöikabát bunda és n ö i r u h a |ÓTH GYULA úri és női divatházban olcsó szabott árak
