Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)

1941-10-04 / 226. szám

2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1941. október 4. A zsirfejadag Zalaegerszegen hetenként 20 dkg zsír, vagy 25 dkg zsirszalonna Vitéz Tamásy István dr. polgáimester a következő' hirdetményt adta ki: Zalaegerszeg megyei város zsírszükségle­tének biztosítása, illetőleg a város zsírral való iellátása körül mutatkozó nehézségek részbeni megszüntetése céljából Zalaegerszegről vidéki lakos részére zsír és zsírszalonna eladását, vagy «elszállítását a további intézkedésig megtiltom. Felhívom a zalaegerszegi húsiparosokat és zsír eladásával foglalkozó kereskedőket, hogy zsírt és zsírszalonnát csak zalaegerszegi lakos részére, a kartonlap felmutatása ellené­ben szabad kiszolgáltatni, oly módon, hogy a kartonlapon feltüntetett családtagok szá­mára személyenként és hetenként csak 20 dkg. zsírt, vagy 25 dkg. zsírszalomiát sza­bad kiadni. Tekintettel arra, hogy az őszi idény beálltá­val az ország lakosságának nagyobb mértékben van szüksége bőrtalpú lábbelire, az iparügyi miHisztérium az egyhónapra eső talpbőrmeny­A Szociális Missziótársulat zalaegerszegi szervezetének áldozatos munkáját a városban mindenki ismeri. Látogatja "szegények ottho­nait, ahol műiden apró rést megtalál a szél és a hideg eső; vigaszt nyújt a kórházi be­tegeknek s az arra szorulókat segélyben is részesíti; elmegy a fogház celláiba azokhoz, akik rossz útra tévedtek ugyan, de javulást ígérnek. Ez utóbbiakat kiszabadulásukkor se­gélyben részesíti, munkához juttatja. Kará­csony hetének áhítatában, amikor legérzéke­nyebb a szív és legkérhetetlenebb az idő vi­szontagsága, tüzelőanyagokkal és élelmiszerek­kel siet a szegények segítségére. A Misszió keze és szíve felkeres és meg­talál mindenkit, aki gyámolításra szorul. Dicséri munkáját szinte kiáltóan a Szent József Szeretet Otthon, amely az elhagyott öregek alkonyát teszi elviselhetővé, széppé... Ezeket az eredményeket azonban csak az­zal érhette el, hogy hozzáférkőzött a társada­lom szívéhez és, akinek szívét megindítja, azt adakozásra is hangolja. De sohasem volt a Missziónak szüksége a társadalom megértő tá­mogatására olyan nagy mértékben, mint nap­jainkban a tél küszöbén, amikor elindultunk rendes évi kőrútunkra s bekopogtattunk min­den ajtón Isten nevében. Kissé nehéz szívvel néztünk ugyan gyűj­tésünk elé, amely majdnem egybeesik a Vö­röskereszt országos gyűjtésével. Ezt a nemzet rendezi az istentelenség ellen küzdő fiainak, a sebesülteknek és ezek családjainak meg­Zrínyi Szálloda Pontos és figyelmes kiszolgálás Kávéház és Étterem Csáktornya Zalaegerszeg megyei város a normális vi­szonyok között levágott sertések darabszámá­nak csak egy bizonyos részére kapott sertés- vásárlási engedélyt, azzal a határozott rendel­kezéssel, hogy eme engedélyek alapján ser­téseket a város lakosai élelmezésének bizto­sítására szabad csak felhasználni. Figyelmeztetem a város lakosságát, kü­lönösen a zsír és zsírszalonna eladásával fog­lalkozókat a fenti rendelkezésem szigorú be­tartására annál is inkább, mert minden visz- szaélés és a rendelet kijátszása a közélelme­zés zavartalan menetét veszélyezteti és az 1941. évi X. t. c. alapján büntetendő vét­séget képez. I nyiség 50 százalékával fölemelte a törvényha­tóságok talpbőrellátmányát. Ezt a többletet azonban csak a kisiparosok válthatják ki piros utalvány beszolgáltatása ellenében. segítésére. Erre a célra még tehetségén felül is áldoznia kell műiden magyarnak. És íme, Isten segítségével és a megértő szívek adakozó készségével a Misszió gyűjtését szép siker koronázta. Nem hiába kopogtattunk lakások, hivatalok, üzletek ajtain. Mindenki készséggel adakozott. Jóleső érzéssel állapít­hatjuk ezt meg munkaévünk elején, a nagy világégés közepette. A város társadalma di­cséretes buzgalommal iparkodott most is a névtelen szegények sorsán a Misszión keresztül enyhíteni. Ezeknek nevében mond hálás kö­szönetét a Misszió mindazoknak, akik meg- I jelenésünkkor nem keményítették meg szívü­ket, hanem adományok nyújtásával támogat­ták a gyámolításra szorulók gondozóját, a Szociális Missziótársulatot. Ahány fillér, annyi felszárított könny­csepp. Dr. Hodonyi Jenőné. — o — A Szociális Missziótái’suiat pénteki mun­kaóráján Pehm József prelátus a szocializ­mus veszedelméről beszélt. Rámutatott arra, hogy bár azt gondolhatnánk, hogy a szocializ­mus már a múlté, mégis sohasem lehet tudni, mit hoz az idők folyása. A múltban is vol­tak olyanok, akik hangoztatták katolikus vol­tukat, mégis csatlakoztak a szocialista tábor­hoz, mert így látták megélhetésük biztosítá­sát. Voltak olyanok is, akik azt mondták, hogy a katolikus Egyház nmcs a szegények oldalán. Ilyen hangok hamar támadhatnak, s ezek ellen a felvilágosítással kell küzdeni A fogházmisszió munkájáról dr. Hodo­nyi Jenőné tett jelentést. Vidóczy Pálné öröm­mel jelentette, hogy özv. Sperlágh Gézénél megváltozott körülményei folytán nem távo­zik el, a kórházmissziót tovább fogja vezetni. Léránt Margit gondozónő jelentette, hogy a szervezet a gyűjtésre október 1—4-ig ka­pott engedélyt s az folyamatban van. Az elnöknő közölte, hogy a helybeli Vö­röskereszt Egyesület kérésére a Missziótársu­lat tagjai segítenek a vasárnapi utcai gyűj­tésben, továbbá a katonák részére érmelegítő kötésében. Később angórát fognak e célra rendelkezésre bocsátani. Egy játékos, aki nyer csak az lehet, aki idejében megvá­sárolja sorsjegzét az osztálysorsjá­ték október hó ! 8 án kezdő dődő uj játékára. Játékosunk sze­rencsés esetben 700*001$ pengőt is nyerhet Széchenyi naplójából A legnagyobb magyar jubiláris esztende­jének ünnepi hetében néhány szemelvényt sza­kítunk ki Széchenyi István gróf naplójából. Ezek a kiszakított jegyzetek is tanúságot tesz­nek emberi nagysága mellett. De szóljon maga a napló: — Szilárd elvek, nevelés, jó barát nél­kül, rossz társaságba keveredve, 15 éves ko­romban magamra hagyatva léptem a világ­ba. Ami most vagyok, az a magam érdeme és élettapasztalásaimat keserű könnyekkel fi­zettem meg. — Honfitársaim nem is sejdítik, mily gyengék, tudatlanok. Ezeket a dicsőség út­jára vezérelni lehetetlen. De a jövő nemze­dék menjen egy lépéssel előbbre a világos­ság felé: erre akarok vállalkozni'. — Ezek az emberek nem is gondolkoz­nak és ha igen, úgy csakis magukról, de a parasztról egészen megfeledkeznek, az az ő szemükben semmi. E nép tudatlansága meg­hat. Életemmel, véremmel szeretnék segíteni rajta és osztoznám vele együtt szenvedve sorsában. — Mióta* élek, ldmondhatatlan vágy lé­tezik lelkemben Magyarország kifejtésére. Fel­áldozom magamat, személyemet, vagyonomat és virrasztásaűnat a közjóra, hazám közja­vára és az egész nemzetben alig van egy személy, aki megértene engem. — Tisztán látom, mily nagy szolgálatok­kal tartozom hazámnak, melytől oly bő ja­vakat nyerék. — Mentül jobban átgondolom, mire vál­lalkoztam, annál inkább borsódzom tőle. Hon­fitársaimat, a magyarokat regenerálni s a Du­nát életre kelteni. Ez életembe fog kerülni, de szebbre nem lehet azt vesztegetni. — Csak úgy hosszabbítsd meg életemet Mennyei Atyám, így imádkozom mindennap, ha hogy életem hasznos lehet s ha életpá­lyám hajnalát annak alkonyatával elfeledte­tem ... Életem második felével el akarom feledtetni annak első felét. — Metternich rendszere halálával szűnik meg, az enyém halálommal veszi kezdetét. — Tiszteletet csak az érdemel, ki ha lel- ldismerete úgy kívánja, kész blind a két párt­tal szakítani. — Engem az aktivitási szomj, vagy in­kább »düh« egészen megemészt. Ötven százalékkal több talpbőrt kapunk Ahány fillér, annyi felszántott könnycsepp Köszönet a szegények megsegítéséért

Next

/
Thumbnails
Contents