Zalamegyei Ujság, 1941. október-december (24. évfolyam, 223-294. szám)
1941-10-28 / 246. szám
XXIV. évfolyam. 2-16. szám. ÁRA 8 FILLÉR 1941. október 28. K. MEGYEI Me<; 1 ;uk hétköznaponként délután, ozerkesztoség és kiadóhivatal; Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: nÉRBŐL y FERENC Hirdetések díjszabás szerint. Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 Bt r'ostatakarékpénztári csekkszámla: 49.368. A keleti front miiedéi» szakaszán nagy támadások vannak A német véderő főparancsnoksága közli: A Donec-Udék megszállása tovább halad előre. A keleti hadszíntér többi szakaszán is folytattuk a támadó hadműveleteket. A német légi haderő erős kötelékei súlyos csapásokat mértek az ellenség csapatgyülekezéseire, védelmi műveire és oszlopaira a Donee és a Don között, a Moszkva körüli harctéren, valamint Volchovtól keletre. A magas északon liarci repülőink a Mur- man-vasút pályatestrészeit rombolták szét, — ezenkívül baraktáborokat pusztítottak el a Halász-félszigeten. A Veszprém-egyházmegyei Katolikus Tudósító írja a következőket: Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar, kinek halála 150. évfordulóját ünnepli nemzetünk, élénk összeköttetésben állott egyházmegyénkkel. Nem is csodálkozhatunk ezen, hisz Zala megyében feküdt egyik legkedvesebb birtoka, a pölöskei hitbizomány, melyhez a baki uradalom is tartozott. A nagy Széchenyi sokszor elmerengett a múlton. Vallásos lel- külete nem engedte pihenni. Már édesatyja, Széchenyi Ferenc 1820-ban Bakon plébániát akar alapítani. Mivel ezt a gróf halála megakadályozta, István 1821-ben március 22-én jelenti Veszprémbe, hogy ő atyja akaratának eleget akar tenni. A plébániát megalapítja s a püspököt csak arra kéri, hogy a szombathelyi egyházmegyéhez tartozó Tiittős a veszprémihez csatoltassék. Mivel pedig Tüttős a tárnoki plébániának filiálisa, azért a plébánosnak kárpótlásul 37 forint 15 krajcárt ajánl föl. UgyanAz Egyetemi Önkéntes Munkaszolgálat (a- parancsnoka körlevélben hívta föl a hajadonok figyelmét a Főméltóságú Asszony érmelegítő mozgalmára. Mint értesülünk, eddig a »pirospöttyös kisasszonyok« 431 pár érmelegítőt juttattak el a főparancsnokság címére. Többen kis jelmondatokat tartalmazó vászondarabkát is varrtak az érmelegítőbe, amely szeretetü- ket és elismerésüket fejezi ki. így például: »Áldjon meg téged az Ur és őrizzen meg téged — írták. — »Győzelmes és dicsőséges! hazatérést.« — »Isten vezesse győzelemre és óvja a magyar katonát.« Az érmelegítőket piros-íehér-zöld szalagfolyamán bombátelifaíálatok érték a Kremlt. Az Anglia körüli tengerrészeken a légi haderő az elmúlt éjszaka három, összesen 12 ezer tonna tartalmú kereskedelmi hajót semmisített meg. Más repülőgépeink az angol sziget nyugati, déli és délkeleti partjának kikötőit támadták meg. Északafrikában német vadászgépek eredményesen bombáztak katonai célpontokat Tob- ruknál. Az ellenség nem hajtott végre harci vállalkozást birodalmi terület fölött. csak kárpótolni fogja Bakért a csatári plébánost is. 1821 november 24-én Liebengerg János baki jószágkormányzó azt írja a veszprémi püspöknek, hogy a baki plébánia fönntartásához a gróf, a bakiak, valamint a két filiális község, Tüttős és Sárhida is hozzájárul. Eközben megindul a templom építése is. A régi várhegyen, melyen egy kis kápolna állott, szent Bertalan apostol tiszteletére, fölépíttette gróf Széchenyi István azt a szép nagy templomot, amely máig is az alapító vallásos buzgóságát és áhítatát bizonyítja s melynek fönntartását magára is vállalta. Sajnos, a plébániaalapítás nem sikerült. Nehezen ment Tüttős átcsatolása. Ez bizonyára nagy keserűséget okozott a nagy magyarnak. A legszebb emléket állítanák régi uraságuknak, a lánglelkű katolikus magyar grófnak a bakiak, ha 150 éves jubileumát a plébánia megalakításával tennék emlékezetessé. gal kötötték át a főparancsnokságon és valamennyit apró névjeggyel látták el, amely az Egyetemi Önkéntes Munkaszolgálat főparancsnokságának címét és a lelkes készítők nevét tartalmazza. A »pirospöttyös kisasszonyok«-nak ez a munkássága is bizonyítja, hogy a munkatáborok élményiskolája megtanítja a magyar lányokat az igazi összefogásra, együttmunkál- kodásra a nemzet érdekében és így szükséges és kívánatos, hogy Európa többi államához hasonlóan minél előbb vezettessék be a kötelező munkaszolgálat hazánkban is. — o — | Huszár1 Károly Nagy gyásza van az egész magyar társadalomnak és a magyar katolikus közéletnek. I Meghalt Huszár Károly, magyar királyi titkos! j tanácsos, volt miniszterelnök, aki a néptaní- i tói pályáról emelkedett a miniszterelnöki szé- I kig. Közel négy évtizeddel ezelőtt mint egé- S szén fiatal falusi tanítót Budapestre hívták íöl, ahol mint újságíró, mint szónok, mint egyesületi és országos szervező tevékeny részt vett egészen haláláig minden katolikus megmozdulásban, mint politikus pedig évtizedeken át volt a parlament tagja és lett Magyarország! miniszterelnöke. Huszár Károly 1882 szeptember 10-én született a Bécs melletti Nussdorf ban. Iskolái egyrészét Ischlben végezte, majd Szatmárott folytatta, elvégezte a tanítóképzőt és oklevelének elnyerése után az esztergommegyei Bajnál! lett tanító. Beküldött cikkeivel fölkeltette a budapesti katolikus vezetőkörök figyelmét és 1902-ben néhai Molnár János Budapestre hívta a Néppárt című politikai hetilap szerkesztőjének, de dolgozott az Alkotmány és az Uj Lap hasábjain is. Jelentős része volt a keresztényszociálista mozgalom s a Katolikus Népszövetség megalapításában, mely uiób- | binak egyik központi titkára lett. A néppárt vidéki agitációjában mint kitűnő népszónok jelentős szerepet játszott és már 1906-ban a sárvári kerület választotta meg, amelynek a politikai élettől való visszavonulásáig képviselője maradt. Mikor a háború kitört, bevonult s a román beavatkozáskor az erdélyben operáló német hadseregnél teljesített fontos politikai és hírszerző szolgálatot. Közben a politikai életben is éiénk! részt vett és jelentős szerepe volt azokban a tárgyalásokban, amelyek 1918 októberében 3i különböző pártok között folytak és a király is többízben kihallgatáson fogadta. A Károlyi- forradalom alatt nem vállalt szerepet, a proletár diktatúra idén letartóztatták és hosszú ideig a gyűjtőfogházban tartották, majd kénytelen volt Bécsbe menekülni. A bolsevizmus bukása után hazajött és a második Friedrich-kormányban kultuszminiszter lett, majd 1919 végén pártközi megegyezés alapján mint miniszterelnök koncentrációs kormányt alakított, amely előkészítette a nemzetgyűlés összehívását és az ideiglenes alkotmányt. Föladatának befejezése után lemondott, de mint nemzetgyűlési és ország- gyűlési képviselő továbbfolytatta politikai ég szociális munkásságát. Különösen sokat foglalkozott a hadifoglyok visszahozatalával és Amerikában is körútat tett a magyarság megerősítésének érdekében. 1923-ban indította meg a »Láthatatlan vendég« jelszó alatt nagy nyomorenyhítő akcióját. A második nemzetgyűlésben alelnök volt. Képviselő maradt egész 1928- ig, amikor a kormányzó az OTI ehiökévé nevezte ki s mint ilyen, a felsőház tagja lett 1934-ben történt lemondásáig. Nagy szervező erejét legfőképpen az 1930-iki Szent Imre- kongresszus megrendezésével mutatta meg, amely alkalomból nemcsak az egész magyar katolikus társadalmát, hanem a külföld katolikusainak jelentős tömegeit megmozgatta. Ugyancsak résztvett az Eucharisztikus VilágMoszkvában éjszakai légitámadások A veszprémi egyházmegye és a legnagyobb magyar A „pirospőttyös kisasszonyok“ a magyar honvédekért
