Zalamegyei Ujság, 1941. július-szeptember (24. évfolyam, 147-222. szám)

1941-07-25 / 168. szám

2. ZALAMEG¥EI ÚJSÁG Újságkihordót felveszünk. ZRÍNYI RT. monarchiát szétrobbantani és a nagy nyu­gati államokat a háborúba belesodorni. Új­ból bizonyítja e$evél, amit több más diplomá­ciai okirat is tanúsít, hogy ezekben az idők­ben Oroszország csak készülődött, de még nem volt kész a monarchia elleni légy vé­res fellépésre. Különös pikantériája e level­inek laz a hang, amellyel a ma annyira lojális­nak nm tatkozó Pasics saját dinasztiájáról ír, amelyet veszedelmes céljai érdekében kész lett volna akár az útból is félrelökni. Az an­tant eljárása ezek után kellő megvilágításba került. Tisza István magyar miniszterelnök a háború ellen szólalt föl még az utolsó pil­lanatban is. Pasics Nikol aj szerb miniszter­elnök pedig évtizedeken keresztül a hábo­rúra és forradalomra készült, ezért bünle- ítésből Magyarországot megcsonkították, Szer­biát pedig hatalmas állammá duzzasztották Pasics levele Szentpétervárról Ljubojovano- Vicshoz, a skupstina elnökéhez van intézve és a lényegtelen, személyes részek elhagyá­sával a következőkép hangzik: — Nem kell kímélni Péter királyt, ked­ves Ljubur. Mindkét leveledet megkaptam és szükséges, hogy válaszoljak, bár ez a le­vegő engem beteggé telt és fáradt is vagyok a munkától. Megértettem és mindannyian elé­gedetlenek vagytok a kormánnyal és hog'y Pere (abban az időben miniszterelnök) na­gyon is gyenge és Stepa már nem áll a hely­zet magaslatán. Csak azon csodálkozom, amit nekem a királyról írsz. Én megmondtam neki. mit kívánunk tőle. Ha ő nem tartja magát lehoz, akkor kényszeríteni kell őt arra. ,Mi- sits ne kímélje őt. Amire vállalkoztunk, azt a legapróbb részletekig véghez kell vinni- Fejünk van a játékban és nincs helye az engedékenységnek. Mielőtt Szerbiába Vissza­térnék. Odesszában találkoznom kell az Ade- verul igazgatójával (aki Konstantin egyik leg­vadabb háborúspár ti embere volt). Vissza­érkezésemkor, ha itt lesz az ideje a táma­dásnak, támadni fogunk. Az annekszió idején az ország még félt a világháborútól. Sir Grey csak Oroszországgal akar egy szerződésszerű garanciakötelezettséget Szerbiáért átvenni és Oroszország nem akar semmi olyan szerző­dést, amely rövid időn belül fegyveres ak­cióba vihetné bele. Efelől teljesen tudatá­ban vágyók. A cár azt mondja,- hogy Orosz­ország minket az Angliával való szerződés nélkül jobban megvédhet és Izvolszkij még ennél is tovább megy. Izvolszkijnak az a rendíthetetlen meggyőződése, hogy Angliának nem annyira Szerbia fontos, mint inkább az összes hatalmak szövetsége, annak garantá­lására, hogy Ausztria és Németország ré­szére mindéin további expanzió a közeli ke­letre lehetetlenné tétessék. Eddig a levél. Igazán hitványság volt az antant részéről bennünket mint -háborús bű­nösöket" kezelni, Szerbiái ellenállásra, majd háborúria izgatni s így először a világháborút fölidézni, másodsorban olyan > békét kötni, tamely a mostani állapotokhoz vezeteti. Egyéb­ként az antant és függvénye, a ki sántánk már csak egy szú-ette múzeumi lom, a fel­fújt béka módjára megduzzasztoll Szerbia ^le­dig összemorzsolódott. Rajta teljesült be a közmondás igazsága a legfényesebben: Aki másnak vermet ás, miaga esik bele. Az ultimátumot egyébként 1914 július 15-én, tehát épen 27 esztendeje utasította cl Szerbia. *********************************** ÉRTESÍTÉS. Tisztelettel értesítem kedv es ven­dégeimet és vevőimet, hogy telefont sze­reltettem fel. Telefonom száma: 378. Szí­ves megkeresést kér B 8 d e y Gyula vendéglős és sorkereskedő, Zalaegerszeg. 1911. július 25. Mit végzett a polgármester Budapesten Vitéz Tamásy István clr- polgármester leg­utóbbi budapesti útjának eredménye felől a következőkben szíveskedett bennünket tájé­koztatni: A város folyó évi költségvetéséi a minisz­terközi bizottság május 7-én tárgyalta, a köz­bejött rendkívüli viszonyok folytán előállott munkatorlódás miatt azonban végleges meg­szövegezése még nem történhetett meg s így nem tudhatjuk pontosan a pótadószázalék kulcsát sem. ígéretet kapott a polgármestej; a minisztériumban, hogy a jóváhagyott költ­ségvetés augusztus első napjáéban leérkezik. A pénzügyi palota építésével kapcsolato­san vannak még kifizetetlen iparos-számláló Erre a célra 15 ezer pengő kiutalása haladék­talanul megtörténik. A képviselőtestület már korábban határo­zott az elkerülhetetlenül szükségessé vált ál­lások megszervezésének kérdéséljen- fA pol­gármester kérte ennek a határozatnak sür­gős jóváhagyását, hogy az állások mielőbb belölthetők legyenek. Erre nézve határozott ígéretet is kapott. Az iparügyi minisztériumban a polgármes­ter több ipari jogosítvány kiadása ügyében járt el eredményesen. ********************************************************************** Zalaegerszeg megyei város szabály­rendelete a nemzeti zászló kötelező használatáról í. §. A város belterületén épült házak tulajdo­nosai kötelesek az alábbiakban előírt nemzeti zászlót beszerezni: N 2 §■ A város belterületén épült házak tulajdo­nosai, illetőleg ezek megbízottai kötelesek nemzeti és hazafias ünnepeinken (március 15., május utolsó vasárnapja (hősök ünnepe), augusztus 20) (Szent István király napján), október 6-, az államfő születésnapján és név­napján (jelenben jón. 18. és dec. 6) minden felhívás nélkül, a nemzeti öntudatnak és egy­ségnek szent jelvényét: a nemzeti zászlót há­zaiknak fő útvonalra nyíló részén kitűzni­YJ. §. Ugyancsak kötelesek fenti háztulajdonosok a nemzeti zászlót kitűzni minden olyan ha­zafias megmozdulás alkalmával, amidőn erre a város polgármesterétől felhívást kapnak- Minden ilyen felhívást a "helybeli lapok út­ján kell közzétenni és dobszóval vagy egyéb úton is kihirdetni. 4 §• . A nemzeti zászlót az ünnep, ünnepélyes al­kalom, vagy alkalmak napján legkésőbb reg­gel 8 óráig kell kitűzni és az ünnepet, ünne­pélyes alkalmat követő napon legkésőbb reg­gel 8 óráig be kell vonni. Sürgős esetekben a zászló kitűzését a polgármester, azonnali batáridővel is elrendelheti 5. §. A nemzeti zászló hossza földszintes há­zaknál legalább 1 méter 60 centiméter, szé­lessége legalább 90 cm- Az emeletes házak tulajdonosa emeletenként számítva, legalább 50 cm-rel hosszabb és legalább 30 cmi-rel szélesebb zászlót kötelesek használni­A nemzeti színekből álló és megfelelő hosz- szúságú rúdra alkalmazott, szövetből, vagy vászonból, lehetőleg színtartó és az időjá­rás viszontagságainak ellenálló anyagiból ké­szült zászlót úgy kell kitűzni, hogy a zászló az eresz vonalán túl érjen. Az erkély díszül használt zászlókra és az árbocra szerelt zászlókra fenti rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók. • Tilos rongyos és szakadozott, vagy színe- bagyolt zászlót használni- A nemzeti zászlót "általában úgy kell kitűzni és karbantartani, hogy megfeleljen a nemzeti zászló jelentősé­gének, vagyis, hogy jelképe lehessen a nem­zeti öntudatnak és egységnek­G- §. Az iá háztulajdonos, aki a fentiekben elő­írt zászlót be nem szerzi, az a háztulajdonos, illetőleg igazolt megbízottja, aki a ‘fenti ren­delkezések'ellen vét, különösen a fentiekben megbatározott alkalmakkor a nemzeti zász­lót ki nem lűzi, vagy olyan zászlót, vagy) olyan módon basznál, ami a. nemzeti zászló szent rendel telesé vei össze nem egyeztethető, — amennyiben cselekménye súlyosabb elbí­rálás alá nem esik, — kihágást követ el és 1 pengőtől 40 pengőig terjedhető pénzbün­tetéssel sújtható. A pénzbüntetés behajtására, behajthatatlanság esetén szabadságvesztésre való átváltoztatására az 1928:X- 1. c. rendelr kezései az irányadók. 7- §. E kihágások felett elsőfokon a m kir. ál­lamrendőrkapitányság zalaegerszegi vezetője vagy helyettese, a m. kir. belügyminiszter által a rendőri büntctöbíráskáodással meg­bízott tisztviselő, — másodfokon a m kir. rendőrség vidéki főkapitánysága, — harmad- fokon a m- kir. belügyminiszter bíráskodik. 8- §• Ennek a szabályrendeletnek az életbelépé­sével a 3146/1931. jkv. számú véghatározattal elfogadott szabályrendelet hatályát veszti. 9. §. 1 1 A ^szabályrendelet az 1879:XL. t. c. 6 §-aí alapján kihirdetése után lép hatályba. Mivel így kihirdetésre került, már érvénybe is lépett a szabályrendelet ********************************** FIGYELE m ..............A hn* K Ku ««** jt-U ^ < Ifi < H ö ARANY J.-U.28. ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN > > > TELEFON 1— 89 SZ ÉPÍTKEZÉSI vállalkozó Faanyag, szén- és tüzifanagy kereskedő, Kérem a nagyközönség szives pártfogását *********************************** FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ

Next

/
Thumbnails
Contents